(rhyolith), kőzet, általánosan a petrográfiában az ortoklasz-quarc-trachitot, máskép liparitot (l. Trachit) szokták R.-nak mondani, de nálunk Magyarországban Szabó használata folytán mást értünk alatta: az olyan hialinos (üveges) módosulatát a trachitnak, mely az egyik tipust (sem obszidiánt, sem szurokkövet, sem perlitet) sem mutatja egészen határozottan, hanem csakis azt, hogy a trachitnak üveges módosulata. Tehát ugyszólván egy általános, mintegy gyüjtő fogalom a trachit üveges módosulatának megnevezésére. A név Richthofen német geologustól való, aki e görög eredetü szóval az illető kőzet folyóssági állapotát akarta kifejezni, melyben egykor, megmerevedése előtt volt.
(ejtsd: rión), az ugyanily nevü járás székhelye Puy-de Dôme francia départementban, 13 km.-nyire Clermonttól, az Ambene partján egy dombon, vasút mellett, (1891) 11 189 lak., vászonszövéssel, dohánygyártással, gyapjufonással, kép- és természetrajzi gyüjteménnyel, nagy börtönnel. Az egyenes utcákból álló, rendesen épített város kiválóbb épületei: a XI-XIII. sz.-ból való Saint-Aimable-templom; a Notre-Dame du Marthuret nevü gót templom; az egykori berryi hercegek kastélya, a mostani igazságügyi palota érdekes gót kápolnával, amelyben XV. sz.-beli üvegfestmények láthatókÉ a renaissance ízlésü városháza és ugyanilyen ízlésre valló két nyilvános kút. R., a régi Ricomagus, Auverge hercegségnek volt a fővárosa. V. ö. De Vissac, L'église Saint-Amable de R. (1888): u. a., L'église Notre-Dame du Marthuret (1889).
(Reichesdorf), nagyközség Nagy-Külüllő vármegye bólya-berethalmi j.-ban, (1891) 1159 német és oláh lakossal. 1859. barbár ezüstérmeket találtak itt.
az ókori Phasis, 314 km. hosszu folyó Kutaisz orosz kormányzóságban. Több forrásból ered, amelyek közt a legjelentékenyebb a Gebic-Khali, mely a Passzisz-Mta nevü hegy glecserén, 2132 m. magasban fakad; fölveszi a Szakaurát, átfolyik a Racsa nevü völgyön, ahol több vizesést képez, elfolyik Kutaisz mellett, és azután a Tehhur és Dzini fölvétele után Potinál a Fekete-tengerbe torkollik. Vizkörnyéke 9174 km2; 84 km.-nyi hosszuságban hajózható.
1. (Parana-pixuna) az Amazon legnagyobb baloldali mellékfolyója. Rio Guainia néven Columbiában a D. sz. 2° alatt ered, átlép Venezuelába, ahol K-i irányát D-ivé változtatja, fölveszi az Orinoko mellékfolyójának, a Casiquiarénak vizeit, Cucuhynál Braziliához ér, DK-i folyásuvá lesz, több ízben (p. Barcellosnál) szétágazik és Manaos alatt mint 2 km. széles folyó torkollik. Legnagyobb mellékfolyója a Rio Branco. Manaostól Santa Isabel Nováig havonként egy gőzös megy föl rajta. - 2. R., folyó É-i Patagoniában; a Limay és Neuquen (l. o.) összefolyásából keletkezik az Andok K-i lejtőjén. A Limay a Nahuel-Huapi tó kifolyása. A R. a Punta Redondánál az Atlanti-oceánba torkollik. Hossza 900 km., kisebb gőzösök számára jó része egészen hajózható. - 3. R. (Gobernacion del R.), argentinai territorium Pampa. Limay, Chubut, az Atlanti-oceán és Buenos-Ayres közt, 207 379 km2 területtel és 9300 lak. É-i része a pampák vidékéhez tartozik, mig D-i része már a patagoniai fensíkra esik, amelyről a Sierra Vacheta és Sierra Uttak vezetnek le a tengerhez. Fő folyója a R.; fő helye Viedma, közel a tengerparthoz.
város Potenza olasz tartományban, 7 km.-nyire Melfitől, a Monte-Vulture DK-i lábánál, 662 m.-nyi magasban, vasút mellett, =1881) 11 383 lak., festői környékkel. Az alig 2 század óta fennálló várost 1851. a földrengés csaknem egészen romba döntötte.
Los, Ecuador tartománya, 32 800 lak.
folyók D.-Amerikában Argentina sós talaju síkjain: 1. Santiago del Estero tartományban; ez a chilei Andok K-i lejtőjén ered többágból; É-nak és kilépvén a síkságra, passage v. Juramento néven DDK-nek folyik, átmegy a La Brea lagunán és a Paranába torkollik. - 2. Buenos-Ayres tartományban; ez a pampákban ered, DK-nek folyik és a Saladillo fölvétele után az Atlanti-oceán Samborombom nevü öblébe torkollik. - 3. Mendoza és San Luis tartományok határán; ez D-nek folyik és a Banados del Atuel nevü sós mocsarakban vész el.
folyó D-i patagoniában, az Andok K-i lábánál fekvő San Martin, Viedma, Argentino tavakon átfolyván, gyors folyásban elér az Atlanti-oceánba. Torkolatának közelében, az Isla Pavon mellett fekszik D-i Patagonia fővárosa Santa Cruz.
l. Sao Francisco