1. orosz kormányzóság Vladimir, Tabbov, Tula és Moszkva közt, 42 099 km2 területtel, 1 952 675, egy km2-re 46,5 lakossal. Az Oka két egyenlőtlen részre osztja: a kisebb É-i, a mescserjákok földje alacsonyabb, homokos, helyenként erdők és mocsarak borítják; a D-i nagyobb, r.-i vidék emelkedettebb és termékenyebb; legmagasabb helysége 198 m.-nyi magasban van. Az Oka benne 510 km., hajózható mellékvizei itt a Pronia és Para. A Don s DK-i szögletét vágja át és fölveszi a Liesznoj-Voroneszt. Legnagyobb tavai a Szokorevo, Szvjatoje, Zubovoje és Belikoje. Az éghajlat, az É-i részt kivéve, száraz. Az egész területnek 56%-a szántó és kert, 16%-a legelő és rét, 20%-a erdő, amelyek leginkább az É-i részeken vannak. A lakosok nagy-oroszok. Járásai: Dankov, Jegorjevszk, Kasszimov, Mihajlovo, Pronszk, Ranenburg, R., Rjazsszk, Szapozsok, Szaraiszk, Szkopin és Szpasszk. - 2. R. (Perejasznlavl Rjazanszkíj), az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye a Trubezs magas és meredek partján, közel az Okához, vasút mellett, (1894) 30 319 lak., pamutfonással, gyertya-, malátakészítéssel, szesz- és sörgyártással és élénk kereskedéssel, amelynek cikkei a gabona, műiparcikkek és szarvasmarha. A termékeny vidéken fekvő város legszebb része egy kis patak körül van; itt áll a magas kupolával ellátott Uszpenszkíj székesegyház 2 csodatevő képpel és régi egyházi szerekből álló gazdag gyüjteménnyel; a püspöki palota, egykoron hercegek lakóhelye; két más templom, amelyben több R.-i herceg és főpap ereklyéit őrzik. A XI. vagy XII. sz.-ban alapított város a róla elnevezett hercegségnek volt székvárosa, 1365. a tatárok dúlták föl és 1617. a moszkvai nagyhercegséghez csatolták.
(Rijeka), az ugyanily nevü montenegrói kerület (207 km2) főhelye a Szkutarii-tóba torkolló R. partján, 9 km.-nyire Cettinyétől, 800 lakossal. A XV. sz.-ban szláv könyvsajtója volt.
az ugyanily nevü járás székhelye Vitebszk orosz kormányzóságban, a Luban-tóba torkolló R. Partján, vasút mellett (194) 12 269 lakossal. A hanyatlófélben levő várost a kardvitézek 1285. alapították Rositten néven. 1772. esett végleg az oroszok hatalmába.
(a. m. füstölgő), 245 m. magas vizesés Norvégiában, Telemarkenben. Norvégiában igy nevezik gyakran az erősen tajtékzó folyamzuhatagokat.
l. Rurik.
tudományos állatnevek mellett Leuckart Rudolf (l. o.) nevének rövidítése.
a latin Regia Majestatis (királyi felség), továbbá a Reverendum Ministerium (tisztelendő lelkészi hivatal) rövidítése.
az angol Royal Navy (királyi tengerészet) rövidítése.
a nemzetközi távirászatban a francia rendre ouvert (nyitva kézbesítendő) rövidítése.
(ejtsd: roan), az ugyanily nevü járás székhelye Loire francia départementban, a Loire bal partján, a Renaison torkolatánál, vasút mellett, (1891) 31 380 lakossal, virágzó pamutiparral, finom posztószövéssel, kelmefestőkkel, vasolvasztókkal és agyagiparral; élénk kereskedéssel, amelynek cikkei a város iparcikkein kivül szén, gabona, állati bőrök és bor; négy modern templommal új városházzal. V. ö. Coste A., Essai sur l'histoire de la ville de R. et de ses environs (163).