(ejtsd: roanok), 1. folyó Virginia és É.-Karolina É.-amerikai államokban; a Blue Mountainsban eredő Dan és Staunton összefolyásából keletkezik és az Albemarla-soundba ömlik. Hossza 720 km., amiből 200 hajózható. Vizkörnyéke 24 000 km2. - 2. R., county Virginiában, 728 km2 területtel, 14 000 lakossal, Salem székhellyel. - 2. R., város az ugyanily nevü countyban Virginiában, a Staunton és vasút mellett, (1890) 16 159 lakossal, kocsi- és gépgyártással, vasiparral.
vagy Rua, Rugha, vagy Rugila, Mundzukkal, Optarral, Oibarsszal együtt az V. sz. első felében a hunnok királya volt. Testvérei közt ő vált ki leginkább. A bizánci császár tábornokká nevezte ki s 350 font aranyat fizetett neki évi segítségül. Még 423 előtt összebarátkozott a hunnoknál kezesül levő Aetiusszal, az «utolsó római hős»-sel, kinek kivánsága szerint utóbb 60 000 hunnal segítette Johannest, hogy Valentiniánus ellenében a nyugatrómai trónja emelje; azonban hiányában ment a csatérre, később érkezett. Aetius kibékült Valentinianus anyjával, Placidiával, a hunnoknak azonban ajándékokkal is csak egy részét téríthette haza, a másik a galliai Arelátot ostromló nyugati gótok ellen indult s békére is szorította őket. 433. a már Pannoniában is letelepedett hunnok Aetius kérelmére ujból megjelentek Itáliában, hogy visszaadhassák Aetiusnak a fővezéri méltóságot s kierőszakolják számára a patriciatust. Maja az amilzurok, itimarok, tonózurok, boiszkok stb. népeinek a keletrómaiakkal való szövetséget akarta megakadályozni s háboruval fenyegette a keleti császárt, ha Mama és Atakam királyok szökevény fiait ki nem adja. Az alkudozások közben azonban 433-435 közt meghalt.
(ang., ejtsd: rosztbíf), angolosan sült marhahús.
a Bal-szigetek (l. o.) legnagyobbika.
természetrajzi nevek mellett Robin Károly francia zoologus és anatomus nevének rövidítése; megh. Párisban 1885.; egyebek mellett az atkákkal foglalkozott.
sivatag, l. Dehna.
vagy rub, egyiptomi ürmérték = az ardeb (l. o.) 1/24 része.
(explosio), szerfelett heves hatás, amelynek oka különféle lehet. 1. R. állhat elő akkor, ha zárt edényben valamely test nagy erővel kiterjed (p. ha zárt edényben viz fagy meg), vagy ha rohamos gáz- vagy gőzfejlődés történik és ezeknek nyomását az edény falai ki nem birják, minek folytán az edény falai szétvettetnek. 2. R. következik be némely vegyületek képződésénél, igy p. hidrogénnek és oxigénnek vizzé való egyesülésekor, vagy mikor hidrogén és klór sósavvá egyesülnek, mert ez esetekben igen magas hőmérsék keletkezik, amely e gázalaku testeknek rendkivül nagy feszítő erőt kölcsönöz. 3. R. történik, ha valamely test zárt edényben igen gyorsan ég el és ekkor hirtelen nagy nagymennyiségü gáz fejlődik, amelynek feszítő ereje az égésnél létrejövő hőmérsék következtében rendkivül nagy lesz. Ilyen test p. a lőpor. 4. És végül R. következik be némely vegyület szétbomlásakor is, amelyeknél a bomlás hirtelen és nagy melegfejlődéssel történik. Ilyenek p. a klórnitrogén és jódnitrogén, amelyek igen gyenge mekanikai behatásra (a jódnitrogén már a megérintéskor) rendkívül hevesen felrobbannak.
l. Robbanó szerek.
(bány.). Ama nagy veszedelem elkerülése végett, melyet a bánya levegőjében meggyülemlő robbanó gáz okoz, olyan készüléket szerkesztettek, mely bármikor megjelöli a levegő gáztartalmát. E készülék azon alapul, hogy a bányalevegő csak akkor robban fel, ha legalább 1/12 része bányagáz; próbát vesznek tehát a bányalevegőből és a szerint, amennyi világító gázt vagy tiszta levegőt kellett hozzá tenni, hogy éppen felrobbanóvá váljék, kiszámíthatják gáztartalmát. A munkások azonban csak a biztosító lámpás lángjának magasságát figyelik meg, mert a gáztartalom növekedéséve növekedik a lámpás lángjának magassága is. L. Bányagáz.