a néhai úrbéri rendszerben az a szolgai munka, melyet a jobbágy földes ura javára teljesíteni tartozott. (L. Földesúri megszünt jogok.) A R. tehát általában kényszer- v. előre kikötött munkát jelent és utóbbi értelemben most is használják e kitételt, igy nevezetesen a részes aratók, felesek, zsellérek, telepítvényesek és fajzást vagy legelőt élvezők részéről kikötött napszámot maiglan R.-nak mondják.
ércből vagy más anyagból is készült pénzalaku jegy a lerovott munka jelzésére. Nálunk a forazesti és rumunesti, győri (püspöki és káptalani), zborói (Aspremont), valpói (Pejacsevics), holicsi (kir. családi) véghlesi (nemeskéri Kiss) s más uradalmakból ismerünk ilyen pénzértékű jegyeket. Papirosból is készültek (Dárda, Verőce, Csepin, Murányalja, Alsó-Pél stb.).
István, hirlapiró, szül. Köttsén (Somogy) 1828. Iskoláit a pápai kollégiumban végezte. 1848-49. Somogyban Noszlopy kormánybiztosnak volt titkára. Az 50-es években buzgó munkatársa volt a Pesti Naplónak, Hölgyfutárnak s a többi fővárosi lapoknak. Ezen években irta a Kossuth imáját a kápolnai elesettek felett, melyet francia, angol, olasz, német, lengyel nyelvre is lefordítottak. 1856. a kaposvári törvényszéknél vizsgáló bíró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett. 1863-ban alapította a Somogy c. politikai lapot, melynek ma is szerkesztője. Az irodalomban és közügyekben tanusított működéséért előbb a Ferenc-Józse-renddel, utóbb a királyi tanácsossággal tüntették ki. 1887. Kaposvár községe irói munkásságának 40 éves évfordulóját ünnepelte meg. Szerkeszti a vármegye hivatalos lapját, a Megyei Hiradót. A vidéki hirlapirók kongresszusát ő kezdeményezte. Önálló munkái: Pécsi sugárszálak; A Balaton szerelme; Daguerreotyp (két kiadás); Virágok albuma; A Billikomból (két kiadás); A tükörből.
l. Robbanó szerek.
olasz festő, l. Tintoretto.
(lat.) a. m. erős.
(Cabao de la), a rómaiak Promontorium Magnuma. A Pirenei-félszigetnek legmesszebb Ny-ra kinyuló 142 m. magas hegyfoka, az É. sz. 38° 47´ 51/2 és a Ny. h. 9° 30´ alatt Szomszédságában a cintrai hegyekben van Portugália legnagyobb dolmenje.
(ejtsd: roká) Gyula, argentinai államférfiu, szül. Tucumanban 1843 jul. A federalisták táborába küzdve már 1874. tábornoki rangra emelkedett. 1879. a hadügyminisztérium vezetését vette át s bár a Rio-Negro mellett tanyázó indusok ellen nem valami fényes sikerrel hadakozott, a federalisták 1880 okt. 12. nagy többséggel elnökké választották. E méltóságot 1886-ig viselte s miután négy évig visszavonulva élt, 1890. sógorának, Juarez Celman elnöknek bukása után belügyminiszter lett. 1893. a szenátus elnökének választották.
(franc., ejtsd: rokály), tulajdonképen a. m. kagyló. Az architekturában a XV. Lajos idejében lábrakapott kagylós, cikornyás, ötletszerü díszítményeket hivják e néven, melyből aztán a rokoko elnevezés is keletkezett.
(ejtsd: rokamadúr), község Lot francia départmentben, 9 km.-nyire Gramattól, az Alzou és vasút mellett, (1891) 1388 lak., az Alzou melletti sziklákon egymás fölé épített több kápolnával, amelyek közül a legérdekesebb a Notre-Dame egy fekete Szűz-Mária-szoborral. A Notre-Dame a középkorban a leglátogatottabb búcsujáró helyek közé tartozott; belső falán több különféle hálaajándékon kivül egy óriási kard látható, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy Rolandé volt. A szikla tetejét egy XIV. sz.-beli erősség koszoruzza. V. ö. Villeneuve, Notes hirtoriques sur R. (1879).