(ejtsd: rokk ajlend), az ugyanily nevü county (1092 km2 ter., 42 500 lak.), székhelye Illinois É.-amerikai államban, a Misszisszippi bal partján, Davenporttal szemben, a felső sellők lábánál, vasutak mellett (1890) 13 634 lak. vizi erő által hajtott gyárakban üveg-, eke-, kályha-, sör- és pamutkelme-készítéssel. A várossal szemben áll Rock sziget, az Egyesült-Államok tulajdona, fegyvergyárral, arzenállal, kaszárnyákkal és raktárakkal.
(ejtsd: rokklend), 1. county New-York É.-amerikai államban, 520 km2 területtel, 30 000 lak., Clarkstown székhellyel. - 2. R., Knox county székhelye Maine É.-amerikai államban, a Penobscot-öböl Ny-i oldalán, vasút mellett, (1890) 8174 lak., hajó- és kocsigyártással, halászattal, biztos mély kikötővel
(ejtsd: rokkleulék), szép kis tó Rockland new-yorki countyban, 11/2 km.-nyire a Hudson folyótól; évenként télen mintegy 200 000 tonna jeget küldenek belőle New-Yorkba. Lefolyása a Hackensack.
(ejtsd: -rivver), a Misszisszippinek 530 km. hosszu baloldali mellékfolyója. Wisconsin államban a Winnebago-tó közelében ered; a Koshkonong és Rock tavakat alkotja, fölveszi a Crawfisht, átlép Illinoisba; itt belé folyik a Greenriver és Rock-Island alatt 3 km.-nyire torkollik; vizeséseit gyárak hajtására használják.
város Connecticut É.-amerikai állam Tolland countyjában, Hartfordtól KÉK-re, vasút mellett, (1890) 7772 lak., szövőiparral, selyemcérnakészítéssel.
county Texas É.-amerikai államban, 390 km2 területtel, 3000 lak., R. székhellyel.
(ejtsd: rokki mauntinsz) vagy sziklahegységek, összefoglaló neve É.-Amerika nyugati része hegységeinek, a 35-64° É. sz. és a 100-130° K. h. között, Arizona, Új-Mexikó, Colorado, Utah, Wyoming és Montana unióbeli államokban és British-Columbiában. A R. mint a nagy folyamok: a Trio Grande, Colorado és Arkansas forrásvidéke, határt jelez a közép síkság közt K.-en s a Sierra Nevada által a Csendes-oecántól elválasztott fensíkok és terraszok között Ny.-on. A hegység a síkságból aránylag meredeken emelkedik ki; párhuzamos láncokból áll, amelyek kisebb-nagyobb síkságokat és völgyeket foglalnak magukba; oldalágak minden oldalról ágaznak szét; a magasság 4700 m.-re emelkedik. A R. valóságos kincses bányái az aranynak, ezüstnek, réznek, ólomnak, vasnak, szénnek és más ásványoknak. Jellemző fái a sárga fenyő (Pinus ponderosa Dougl.) és a hegyi mahagonifa (Cercocarpus), aztán van sok nyárfája és ezüstragyogásu Buffalo-cserjéje (Shepherdia argentea Pursh.). A hegyrendszert az É-i síkság folyója és a Misszuri völgyei három részre osztják.
l. Rokoko.
(ejtsd: rokroá), az ugyanily nevü járás székhelye és vár Ardennes francia départementban, a belga határon, az Ardennák fensíkján, 390 m.-nyi magasban, (1891) 797, mint község 2265 lak. 1643. a spanyolok fogták ostrom alá, de az ifju Enghieu, későbben Condé hercege az ostromlóknak Fuentes vezérlete alatt álló hadait megverte és a várat fölmentette. V. ö. Lepine, Hist. de R. (1861).
angol hosszmérték, a. m. pole (l. o.).