Roda

az ugyanily nevü szász-altenburgi járás székhelye a Saalebe torkolló Roda jobb partján, vasút mellett, (1890) 3662 lak., kesztyü-, orgona-, gép-, kolbász- és cukrászáru-készítéssel, őrültek házával, R.-t nyaralóhelyül is használják.

Roda

La, az ugyanily nevü járás székhelye Albacete spanyol tartományban, termékeny vidéken, vasút mellett, (1888) 6569 lakossal.

Rodakovski

Henrik, lengyel történelmi festő, szül. Lembergben 1823., megh. Krakkóban 1894 dec. 28. Bécsben és Párisban tanult. Történelmi festményeit és arcképeit, amelyek nagy hirt szereztek neki Lengyelország-szerte, az ábrázolás biztossága és a kivitel eleganciája jellemzik. Ismertebb képei: Sobieski megigéri, hogy az ostromlott Bécsnek segítségére megy; Zsigmond király megerősíti a nemesség kiváltságait; A chotini csata; továbbá Mickiewicz, Dembinksy tábornok, Raczynski Roger gróf, Czartoryski herceg arcképei stb.

Rodán

(rhodan). Az egy vegyértékű negativ szulfocián gyököt -S-CşN R.-gyöknek is nevezik. Igy p. a káliumszulfocianátot KSCN, ammoniumszulfociánátot (H4N)SCN másképen R.-káliumnak, illetve R.-ammoniumnak is hivják.

Rodánallil

(rhodanallyl), l. Mustárolaj.

Rodánammonium

l. Ammoniumszulfocianát.

Rodánkálium

l. Káliumszulfocianát.

Rodbertus

János Károly, német politikus és közgazda, szül. Greifswaldban 1805 aug. 12-én, megh. 1875 dec. 6. Jogi tanulmányainak befejezése után 1827-32. a porosz igazságügy szolgálatában állott s 1836. átvette a Jagetzow jószág kezelését. 1848. beválasztották a nemzetgyülésbe, majd az Auerswald-hansemann minisztériumában mint közoktatásügyi miniszter működött, de tárcájáról már 14 nap mulva lemondott. Mint a balközéppárt vezetője, keresztül vitte 1849. a képviselőházban a német birodalmi alkotmány elismerését, mely határozat miatt a kormány a kamarát feloszlatta. Az agrár kérdésekben az u. n. járadékelv felállításával tette ismeretessé nevét. Szociálpolitikai iratai közül nevezetesebbek: Zur Kenntniss unserer staatwirtschaftlichen Zustände (Neubrandenburg 1842); Soziale Briefe an von Kirchmann (Berlin 1850-51, 3 rész; a negyedik levél Das Kapital cím alatt külön jelent meg, 1884). E levelekben többi között a Widerlegung der Ricado'schen Lehre von der Grundrente is megtalálható, melyből az új kiadás: Zur Beleuchtung der sozialen Frage címen jelent meg (1875); Zur Erklärung und Abhilfe der heutigen Kreditnot des Grundbesitzes (1. kötet u. o. 1868, 2. köt. Jena 1869); Der Normalarbeitstag (Berlin 1871). Fontosak továbbá azok a cikkei, melyek a Hildebrand-féle Jahrbücher für Nationalökonomie hasábjain jelentek meg. R. politikai iratait (Briefe und sozialpolitische Aufsätze c. alatt) Meyer R. adta ki (Berlin 1882, 2 kötet). V. ö. Kozak, R' sozialökonomische Ansichten (Jena 1882) és Jahrbücher für Nationalökonomie (33. köt., 311. old.); Adler, R., der Begründer des wissenschaftlichen Sozialismus (Lipcse 1884); Dietzel, R. Károly (Jena 1886-88, 2. rész).

Rode

(ejtsd: rod) Péter Jakab József, francia hegedüművész, szül. Bordeauxban 1774 febr. 16., megh. Lot-et-Garonne départementban, a Damazon melletti Bourbon-kastélyban. Fauvel, majd Párisban Viotti volt mestere; itt a nagy opera zenekarába lépett és a Conservatoire tanára lett, mig nyugateurópai diadalmas hangversenykörútjai után, 1803-1808-ig Pétervárott élt mint I. Sándor cár magánhegedüse. Hangszerére 13 hangversenydarabot, többrendbeli változatokat (zenekarral), szonátákat, ma is széltében használt duókat, etüdöket stb. szerzett, de vonósnégyeseket is irt. R. számára irta Beethoven egy románcot (50. művét); életrajzát Pougin Arthur irta meg.

Rodenberg

Gyula, német iró, szül. Rodenbergben 1831 jun. 31. Jogi tanulmányokat végzett és azután az irodalomnak élt. 1852-62. utazásokat tett. Legnevezetesebb munkái: Bilder aus dem Berliner Leben (3. kiad. Berlin (1891); Von Gottes Gnaden (u. o. 1870); Die granddidiers (2. kiad. 1881); Klostermanns Grundstück stb. (2. kiad. 1892); Franz Dingelstedt (2 köt, 1891). 1863. állandóan Berlinben telepedett le, ahol 1867-74. a Salon, 1874 óta a Deutsche Rundschau c. folyóiratot szerkeszti.


Kezdőlap

˙