l. Keramika.
l. Johannita-rend.
(ejtsd: róbökk) János Arthur, angol politikus, szül. Madraszban (K.-India) 1801., megh. 1879 nov. 30. Jogot tanult s ennek bevégzése után sajtóban és népgyüléseken a parlamenti reform szenvedélyes hive gyanánt lépett fel. 1832. a parlament tagjává választván, a legszélsőbb radikálisokhoz csatlakozott s Molesworthtal együtt megalapította a Westminster Review-et. 1841. ismét tagja lett a parlamentnek s bár minden szabadelvü törekvésnek barátja volt, a liberális kormánnyal nem egyszer élesen szembe szállt s History of the Whig-ministry of 1830 (London 1852, 2 köt.) c. munkájában a whigek kormányzását élesen birálgatta. 1859. olasz háboru alatt Ausztria ügyét védelmezte, amint 1876-78. Beaconsfield keleti politikáját is a liberálisokkal szemben a legerélyesebben támogatta. Jutalmul 1878. a titkos tanács tagjává lett.
Péter Lajos gróf, francia államférfiu és publicista, szül. Metzben 1754 febr. 15., megh. 1835 dec. 17. Szülővárosában és Strassburgban jogot tanult, s 1780. Metz beválasztotta a nemzetgyülésbe, hol a jakobinus klub tagja, a 1791 nov. óta a Szajna départemenet főügyésze volt. A tanács, mint a királyi családnak adott (1792 aug. 10.), hogy jelenjék meg a nemzetgyülésben, összeütközésbe hozta a jakobinusokkal, s ekkor visszavonult thermidor 9-ikéig (1794 jul. 27.); 1796. az akadémia tagja s a közgazdaságtanára lett. Napoleon meghivta az államtanácsba, rábizta a prefekturák szervezését, majd a közoktatásügy vezetését, 1806. pedig József nápolyi királyhoz küldötte, kinek pénzügyminisztere lett, s 1810. a császárság grófjává tette. 1813. mint a császár rendkivüli megbizottja Strassburgba ment, a száz nap alatt Burgundiában és Bretagneban a népfölkelést szervezte, a pair-kamara tagja lett, s a waterlooi csata után II. Napoleon javára nyilatkozott. A második restauráció bekövetkeztével R. visszavonult a közélettől, mignem Lajos Fülöp, kinek politikáját támogatta, visszaadta neki a pairi méltóságot. Irta: Louis XI et François I, ou mémoires Pour servir a l'histoire de leur regne (2 köt., Páris 1825); Esprit de la révolution de 1789, et sur les évenements du 20 juin et du 10 aout (u. o. 1831), mely nagy feltünést keltett. Összes műveit (Oeuvres, 8 köt., u. o. 1853-59) emlékirataival együtt fia R. Antal Mária rendezte sajtó alá.
vagy Röhl., Latin növénynevek után Röhling János Kristóf nevének rövidítése. Szül. Guntershausenban 1757., megh. Massenheimban (Hessen) 1813. Németország flóráját meg a mohákat ismertette.
1. Ferdinánd, német geologus, szül. Hildesheimban 1818 jan. 5., megh. Boroszlóban 1891 dec. 14. Jogi tanulmányokat Göttingában és Heidelbergában végzett, aztán Berlinben a természettudományokat tanulmányozta; 1845-47. tudományos útra kelt az amerikai Egyesült-Államokba. 1855. Bonnban rendes tanár lett. Művei: Das rhein. Übergangsgebirge (Hannover 1844); Texas mit besond. Rücksicht auf die deutsche Auswanderung (Bonn 1849); Die Kreidebildung von Texas (u. o. 1852); Lethaea geognostica (Bronn-nal, 3. kiad. 3 köt. Stuttgart 1851-56); Die Silurische Fauna des westl. Tennessee (Bonn 1860); Die fossile Fauna der silurischen Diluvialgescziebe von Sadewitz (u. o. 1861); Lethaea palaeozoica (Stuttgart 1876 s köv.); Lethaea erratica (Berlin 1885).
2. R. Frigyes Adolf, német geologus, az előbbinek bátyja, szül. Hildesheimban 1809 ápr. 14., megh. 1869 nov. 25. Jogi tanulmányokat végzett, azután bányászati tisztvisel_ lett, 1862-67. a clausthali bányaiskola főnöke. Megalapította a róla elnevezett hildesheimi muzeumot, valamint a clausthali értékes ásványgyüjteményt. Tanítványai 1882. emléket emeltek neki. Munkái: Die Versteinerungen des norddeutschen Olithengebirgs (Hannover 1836, pótl. 1839); Die Versteinerungen des norddeutschen Kreidegebirgs (u. o. 1840); Die Versteinerungen des Harzgebirgs (u. o. 1843); Beiträge zur geol. Kenntniss des nordwestl. harzgebirges (5. rész, Cassel 1855-66).
(ejtsd: rúr) vagy Ruhr, a Maas jobb oldali, 207 km. hosszu mellékfolyója Aachen porosz kerületben. A Hohe Vennben ered, németalföldi területre lép és Roermondnál (l. o.) torkollik; nem hajózható.
(ejtsd: rúrmond) v. Ruremonde, város és püspöki székhely Limburg németalföldi tartományban 45 km.-nyire Maastrichttől, a Roer és Maas összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 11 088 lak., gyapju- és pamutiparral, kelmefestőkkel, papirgyártással; erődítményeinek helyén szép sétaterekkel; XIII. sz.-beli kat. templommal; plébánia-templommal, amelyet szép festmények díszítenek. Szt.-Jakab nevü külvárosával kőhíd köti össze. Mint várat sokszor ostromolták. 1572. elfoglalta Oraniai I. Vilmos, 1632. Frigyes Henrik, 1637. a spanyolok, 1702. a szövetségesek, 1758 jun. 27. Károly Vilmos braunschweigi herceg, 1792. a franciák és 1793. Frigyes braunschweig-ölsi herceg.
(ejtsd: rosszkilde), város Seeland dán szigeten a róla elnevezett fjordnál, 31 km.-nyire Koppenhágától, vasút mellett, (1890) 6974 lak. Az ősrégi város, amelyben már a X. sz.-ban Harald Blaatand király székelt, a XII. és XIII. sz.-ban Dánia első városa és 1443-ig a királyoknak is székhelye volt. Mintegy 20 templommal és klastrommal. Egykori nagyságának legszebb emléke a szent Háromság temploma, vagyis a székesegyház, Dánia legszebb domja, amelyet mai alakjában a XIII. sz. elején észak-francia mintára építettek és 1868. restauráltak. Benne több mint 30 királynak a királynénak, számos nemesnek és tudósnak (p. Saxo Grammaticusnak) síremléke látható. Az 1658. febr. 26. itt kötött béke szerint Dánia lemondott Schonen, Halland, Blekinge, Bohus, Throndhjem és Bornholmról, viszont Svédország minden egyéb hódításáról lemondott.
Rebentisch (növ.), l. Gymnosporangium.