egészen ismeretlen (ugy látszik koholt) betükkel irt, s azért mindeddig megfejtetlen kézirat, mely 1838. került a magyar tud. akadémia könyvtárába. Ismertette Jerney János a Tudománytár 1842. XV. kötetében.
1. Gedeon, országgyülési képviselő, szül. Budapesten 1852 jan. 15-én. Tanulmányai befejeztével törökbecsi birtokán gazdálkodott. 1878. képviselőnek választották s azóta folyton tagja a háznak. Az 1879-iki szegedi árviz alkalmával helyettes kormánybiztosa volt s élénk részt vette a mentési munkálatokban, amiért a királytól elismerő nyilatkozatot nyert.
2. R. Lipót, honvédezredes, szül. Pápán 1807., megh. 1861. Az osztrák hadseregben a 7-ik chevauxleger-ezrednél viselt századosi rangjáról 1847. lemondott. A honvédség alakításakor ő is kardot kötött s 1848. a szerbek ellen küldetett. 1848 okt. 13. Török-Becsén állomásozó őrségével a Csurognál átkelt szerbeket pár órai mészárlás után megverte. Később a 16-ik huszárezrednek lőn parancsnoka. A világosi fegyverletétel után 1849 nov. 16. Aradon kötél általi halálra, illetve 18 évi várfogságra itéltetett, de már 1850 jun. 12-én kegyelmet nyert.
Gyula, történetíró, országos képviselő, szül. Glozsánon (Bács-Bodrog) 1852 jul. 28. Középiskolai tanulmányait Szarvason és Budapesten elvégezvén, a jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen hallgatta. 1877. ügyvédi vizsgát tett. Mint önkéntes a 2-ik hadmérnökezredben szolgált, s 1873. tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Újvidék város és Bács-Bodrog vármegye ismételten megválasztotta a törvényhatósági bizottság tagjává, 1881 óta a vármegyének tiszteletbeli főügyésze, 1893 óta pedig a bácsszerémi evangélikus egyházmegyének felügyelője. 1887 óta tagja a képviselőháznak, előbb a kulpini, majd a hódsági kerületet képviselte, legutóbb pedig Újvidék város választotta meg képviselőjének. Jogi és politikai lapokban gyakrabban jelentek meg dolgozatai. Legutóbb pedig forrástanulmányok alapján megirta: A honfoglalás története (Budapest 1896) c. munkáját.
(Nádas, Rárbók), nagyközség Pozsony vármegye malackai j.-ban, (1891) 1352 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. 1584. Bornemisza Péter ide helyezte át addig Semptén, innen elűzetve Detrekő várában működő nyomdáját s itt fejezte be prédikációinak Detrekőn megkezdett nyomtatását.
az ugyanily nevü felső-ausztriai kerületi kapitányság székhelye, 38 km.-nyire Linztől, a Kis- és Nagy-Mühl közt, vasút mellett, (1890) 1186 lak., bőrgyárral, komlótermeléssel.
(Ritanka), a D-i Himalája 4054 m. magas hágója, amelyen át lovakon vagy öszvéreken járható út vezet a pendsabi Szultanpur és a ladakhi Leh között. Dec. végéig járható, de biztosan csak délelőtt, mert délután gyakoriak a hózivatarok.
Roi (franc., ejtsd: roá) a. m. király. - R. Soleil (Nap király), XXIV. Lajos francia király mellékneve.
Oláh-Láposhoz tartozó bányatelep Szolnok-Doboka vármegye magyar-láposi j.-ban; van magyar királyi vasércbányája és vasgyára.
(ejtsd: rohász) Fernando, spanyol drámairó, a spanyol nemzeti dráma egyik megalapítója, szül. Montalbanban (Toledo mellett), a XV. sz. vége felé élt. Mint a salamencai egyetem baccalaureusa irta két felvonásból álló tragikomédiáját Celestinát, melyet Calisto y Melibea Comedia cím alatt adott ki (Burgos 1499); Celestine címmel Antwerpenben jelent meg (1595). Ez a mű voltaképen dramatizált regény, de erős drámai élet lüktet benne s dialogusainak élénksége, jellemfestéseinek ereje páratlanul állottak az akkori spanyol irodalomban. Celestina, amely Cervantes Don Quijote-jának megjelenéséig egyike volt a legolvasottabb könyveknek, a spanyol népies dráma fejlődésére rendkivül nagy hatással volt s az utánzatok, folytatások és fordítások egész serege fakadt nyomában. Legújabb kiadása a Biblioteca de autores espanoles 3-ik kötetében jelent meg (Madrid (1846).
Ferenc, spanyol drámairó, szül. Toledóban 1607 okt. 4. A Santiago-rend lovagja volt s többnyire Madridban élt. Halála éve ismeretlen. A spanyol nemzeti szinműirodalom egyik legszebb darabja De. rey abajo ninguno, más néven Garcia del Castanar c. darabja. Említendők még: Donde no hay agravios, ho hay celos; Lo que son mugeres; Abre el ojo és rendkivül hatásos vígjátéka: Entre bobos anda el juego. Los bandos de Verona c. darabjában Romeo és Julia történetét dolgozta fel. R. műveinek egy része megjelent Madridban 1640-45. (2 köt.) és 1680 (2 köt.). Jó kiadást adott válogatott (27) drámájából Mesonero Romanos a Biblioteca de autores espanoles 54 köt.-ben (Madrid 1861). Legújabban (1885) Barcelonában jelent meg egy válogatott kiadás.
sok fonalvégből álló szegélydísz, mely a szövettel egyben avagy elkülönítve készül. A szövettel egyben olykép készítik hogy a szövet szélein a láncfonalakat, illetőleg a vetülékfonalakat szabadon hagyják s ekkor ezek alkotják a rojtot. A különálló rojtot pedig olyképen, hogy a rojt szegélylécének megfelelően néhány láncfonalat vetnek fel s ezeken kivül a rojt szélességi méretének megfelelő távolban is egyet. Ez után vetülékül cérnát avagy zsinórt használnak s ezt ugy szövik be, hogy ez a távolabban álló láncfonalat is körülvegye. Szövés után a magában álló láncfonalat eltávolítják s az ilykép szabaddá vált fonalhurkokat összesodorják, miáltal sodrott rojtot nyernek, avagy felvágják a hurkokat s ekkor a vágott rojt áll elő. - Rojt (fimbria, krosszosz), a növényrészek szélének vékony, sorbeli sallangja (l. Harangrojt) vagy szőre is, p. a bükkfa levelén.