(Rumes-Romos), kisközség Hunyad vármegyxe szászvárosi j.-ban. (1891) 1673 oláh és német lakossal, vasúti állomással.
(Klein-Rumess, Romosel), kisközség Hunyad vármegye szászvárosi j.-ban, (1891) 1211 oláh lakossal.
Norvégia egyik kerülete az Atlanti-oceán, Söndre Throndhjem, Kristian és Nordre-Bergenhus kerületek közt, 14 990 km2 területtel, (1891) 127 663 lak. A kerület szép és meredek hegyektől (Romsdalshorn 1556 m., Troldtinderne 1832 m.) szegélyezett völgy, amelyet a 60 km. hosszu Raumaely öntöz és amely É.-nak a Romsdalsfjorden, a Moldefjord felé van nyitva. 3 járásra oszlik; ezek: Söndmöre, R. és Nordmöre. A székhelye: Molde (l. o.)
(ejtsd: römmsze), város Hants angol grófságban, az anton vagyis Teste balpartján, vasút mellett, (1891) 4276 lak.; zsákvászon- és posztószövéssel, papirosmalommal; szép normann apátsági templommal. Közelében van Broadlands, Palmerston egykori nyaralója.
l. Kamaldolii szerzetesek.
Róma városának mesés alapítói, Numitor albalongai királynak unokái, Rea Silviának Mars istentől született ikergyermekei. Numitor testvére Amulius, aki amazt trónjától megfosztotta volt, parancsot adott, hogy a gyermekeket elveszítsék. A megbizottak az épp akkor kiáradt Tiberis partjára helyezték a szekrényt, mely a kisded R.-t és Remust rejtette. Az árviz lefolyt és a szekrényke a Palatinus hegy aljában egy fügefa gyökerein állapodott meg. A gyermekeket elébb egy nőstény farkas szoptatta, majd Faustulus nevű pasztor és ennek felesége, Acca Larentia nevelték fel. Erős ifjakká nevelkedtek, félelmes szomszédaivá Numitor pásztorainak, ami harcokra és végül arra vezetett, hogy Numitor ráismert unokáira, akik Amuliust megölték és nagyapjukat az őt megillető trónra emelték, maguk pedig a Palatinus hegynek táján új várost alapítottak, melynek elnevezése dolgában viszály támadt köztük. R. Remust megölte és az új várost saját magáról nevezte el. Ebben az új városban uralkodott aztán Kr. e. 753-716. A népség szaporítása céljából menhelyet nyitott, megalakította a szenátust, a lakosokat tribusokra és kuriákra osztotta, végül pedig a hiányzó asszonyokat egy ünnepségen nőrablás által szerezte meg új államának. Az elrablott nők többnyire szabinok voltak, de más városokból is hiányzottak a szüzek, kiket R. polgárai raboltak el (Caenina, Crustumerium, Antemnae). Valamennyi város és nép e miatt fegyvert fogott R. ellen, aki azonban könnyü szerrel legyőzte őket, a szabinok kivételével, akik olyan félelmes rohamot intéztek, hogy csak az asszonyok tudták a két népet kibékíteni, mely aztán quirites néven egybeolvadva a Kapitoliumon és Quirinalison telepedett le. A szenátust 100 szabin eredetü szenátorral szaporították, egyúttal pedig Titus Tatius szabin király társuralkodója lett R.-nak, miglen Laviniumban megölték s R. ezentúl mint egyedúr gyarapította a római területet. Fidenae határa egészen, Vejié nagy részben ekkor került Rómához. Igy uralkodott R., midőn 716. a Marsmezőn egy csapatszemle alkalmával hirtelen égi háboru tört ki s a király eltünt. Halálával egyesek a szenátus vezetőit gyanusították, de akkor Proculus Julius azt jelentette a népnek, hogy az istenek R.-t az égbe ragadták, és azontul Quirinus néven a nemzeti istenek közé tartozott. Eddig és igy a hagyomány, melynek kiegészitói a római állam alakulásával foglalkozó görög mondák. Ezek szerint R. Aeneasnak Kreusától, Priamus leányától született fia, aki testvérével Remussal és Hektor két fiával egyetemben Róma városát alapítja. R. alakja tetőtől talpig költött, maga a név a ruma (emlő) szótól van kicsinyitőleg képezve. R.-ban Ruminus-Fannus ősitáliai pásztoristennek alakja összefoly a városalapítóval, aki létező személyre, valamelyik őslatin nemesre, vezethető vissza. A neki tulajdonított intézményeket az utókor fűzte nevéhez, azon törekedvén, hogy minden ősrómai intézménynek isteni eredetet biztosítson. Jelentékeny azonban R. uralkodásában, amint azt a hagyomány előadja, a történeti mag is (szabin telep a Quirinalison, a kettős királyság, népgyülés és hadrendszer), melyet később a mondák szövevénye elborított. R.-ra nézve v. ö. a teljes történeti és kritikai anyagot Schweglernél, Römische Geschichte (I. köt. 384-537. old.); Mommsen, Die Remus Legende (Hermes 1881).
utolsó nyugatrómai császár (Kr. u. 475-476). Pannoniában 460 körül született. Apja Orestes, Attila hisztoriografusa volt, de később római szolgálatba lépett. Julius Nepos megbuktatása után fiát császárra tette. 476. Odoaker trónjától megfosztotta s Lucullus egykori nyaralójába száműzte, évi díjat rendelvén neki. Azóta nem történik róla említés.
Szvorényi József irói álneve.
1. Alsó-R. (Rohne-de-Jos), kisközség Máramaros vármegye szigeti j.-ban, (1891) 1541 oláh és német lakossal, vasúti állomással. - 2. Felső-R. (Runa-Verechna), kisközség u. o., (1891) 2270 rutén, német és magyar lakossal, vasúti állomással.
1. József, szobrász, szül. Lovasberényben 1861 febr. 1. Iskoláit szülővárosában, Budapesten és Kecskeméten végezte. Szülői kereskedőnek szánták, ő azonban már kora ifjuságától kezdve nagy vonzalmat érezvén a szobrászat iránt, ott hagyta a kereskedői pályát s Budapestre jött szobrászinasnak. Mestere műhelyében azonban közel négy évig a legdurvább munkákat kellett végeznie s csakis az éjjeli órákban juthatott ahhoz, hogy nehány javítás végett ott tartott öntvényt lemásoljon. E kópiák, valamint egy pár önálló kompozició alapján nyert állami ösztöndíjat 1879., s ment föl a bécsi képzőművészeti akadémiára, hol három évet töltött Hellmer tanár iskolájában. 1882. mint a király ösztöndíjasa lépett át a bécsi Zumbusch-féle mesteriskolába, hol szintén három esztendeig dolgozott a kiváló mester oldala mellett. 1885. Berlinben a Beer-Mihály-féle római díjat nyerte el Szt. Sebestyén és az Olimpiai győző című szobraival. Rómában a Palazzo Veneziában kapott műtermet s egy esztendeig nagy szorgalommal és eredménnyel tanulmányozta az ókori és renaissance-művészet remekeit. 1886. visszatért Magyarországba, s azóta, leszámítva második olaszországi tanulmányútját s a Párizsban töltött félesztendőt, állandóan Budapesten tartózkodik. E tíz év lefolyása alatt részt vett az összes szoborpályázatokban, s vagy díjat vyagy elismerést nyert pályamunkáival. A közönség és kritika egyaránt tetszéssel fogadta R. terveit, mert törekvése mindig oda irányult, hogy az unalmassá vált allegorikus sablonok helyére a magyar ember szivéhez és értelméhez világosan szóló plasztikai alakokat állítson. Különösen a Szabadságharc szobra pályatervével aratott nagy sikert s ez alapította meg művészi hírnevét. Megszorult faun-jával 1891. a képzőművészeti társulat kiállításán a Rökk-Szilárd-díjat nyerte el, az Utolsó szerelem címü művét pedig 2-ik arany éremmel tüntették ki az 1891-iki antwerpeni kiállításon. R. mint diszítő szobrász is nagy tevékenységet fejt ki. A veszprémi megyeháznak, a marosvásárhelyi muzeumnak, a budapesti leánykiházasító egyesület palotájának, a László Zsigmond-féle palota, az új szülészeti klinika, a Mai-féle ház, valamint a vígszinháznak összes szobrait ő készítette s ezeken kivül az új országház és az igazságügyi palota számára is mintázott szobrokat. Klapka György tábornok siremléke szintén tőle van, valamint a komáromi Klapka György szobrot is ő készítette, melynek különösen fő alakját a legsikerültebb magyar szobrok közé sorozhatjuk. Jelenleg Savoyai Eugen lovas szobrát Zenta város részére és Kossuth Lajos szobrát Miskolc város részére készíti, mely szobroknak kivitelét az illető bizottságok teljes bizalommal ruházták rá. 1892. nőül vette Keményffi Gizella operaénekesnőt.
2. R. Sámuel, orvos, szül. Halason (Pest) 1857 ápr. 1. Orvosi tanulányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1881. nyerte el oklevelét. 1881. Bécsben Kaposi tanárnak volt gyakornoka. 1882-85. a Rókus-kórházban mint segédorvos működött. 1886. meglátogatta a bécsi, prágai, berlini, hamburgi speciális klinikákat és osztályokat, 1891. a lipcseit, 1894. a boroszlóit, rómait, nápolyit. 1886 nov. hóban több kartársával egyetemben megalapította Budapesten a nyilvános ambulatoriumot szegény betegek számára, melynek bujakóros, bőrbeteg és férfi-húgyivarszervi osztályát azóta ő vezeti. 1887 dec. a fővárosi II. heveny fertőző osztály rendelő orvosává nevezték ki. 1889. a bőrgyógyászatból és bujakórtanból magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen. 1893 máj. felmentetvén a II. heveny fertőző osztály vezetése alól, a fővárosi fiókkórházban újonnan szervezett bujakóros osztályra rendelő főorvossá neveztetett ki, hol jelenleg is működik. Legkiválóbb dálgozatai: Vasomotoricus tünetek a köztakarón sárgaság tartama alatt (1882); Adat a korpázó bőrlob tanához (pityriasis rubra, Orvosi Hetilap, 1883); Syphilis gyógyítása formamidum hydrargyratum (higanyformiamid) oldatával (u. a., 1883); A köztakaró elváltozása visszatérő láz kiséretében (u. a., 1884); Adatok a buja- és bőrbetegségek tanához (cikksorozat, 1884-85, u. a.); A köztakaró gombaszerü, lobos új képletei (Gyógyászat 1885); Jodol az új antisepticum (Orvosi Hetilap 1885); Dermatitis exfoliativa sen pityriasis rubra (u. a., 1886); Adatok a psychopasthia sexualis ismeretéhez (u. a., 1887); Lichen planus (u. a., 1888); Lichen scrophulosorum infantum (u. a., 1888); A sanker-contagium tanának mai állása (u. a., 1890); Adatok az ínhüvelyek, nyáktömlők, izompólyák, idegek kankóhoz társuló megbetegedéséhez (u. a., 1882); Újabb adatok a férfiak heveny húgycsőkankójának pathologiájához (Magyar Orvosi Archivum, 1892); A prurigo (viszketeg) lényege és gyógyítása (1892). 1894. jelent meg Az ugynevezett buja vagy nemi betegségek c. tankönyve a magyar orvosok könyvkiadótársulata kiadásában.
3. R. Zsigmond, meteorologus, szül. Turdosinban (Árva) 1860 dec. 13. U. o. járt az elemi iskolába, a középiskolát Körmöcbányán, felsőbb tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1883. kapott tanári oklevelet a mennyiségtan-természettani szakból. Aztán tanítással foglalkozott, majd 1888. mint asszisztens lépett be a meteorologiai intézetbe, melynek 1894 óta adjunktusa. E minőségben vezeti a prognózis-osztályt. Irt számos meteorologiai értekezést, továbbá a meteorologiai intézet igazgastóságának megbizásából egy utasítást a megfigyelők számára. Nagyobb dolgozata Magyarország légnyomásviszonyairól a természettudományi társulat megbizásából készült. E lexikonba meteorologiai cikkeket ir.