az ugyanily nevü járás székhelye St.-Gallen svájci kantonban a Boden-tó D-i partján, vasút mellett, (1888) 5867 lak., élénk gabonakereskedéssel, nagy gabonaraktárakkal, fürdőkkel, hajóállomással. Újabban mint klimatikus gyógyhelyet is sokan fölkeresik.
(héb.) a. m. fej, eleje, kezdete valaminek; e szóval kapcsolatban: Rós-hásáná, a zsidók újévi ünnepe, tisri hó 1. és 2., az emlékezés vagy az ítélet napjának is neveztetik, mivel zsidó felfogás szerint e napon, mely a világteremtés napja, az Úr megemlékezik teremtményei cselekvéseiről és ítéletet mond minden élő fölött. Az ünnep egyik szertartása a kosszarvból készült újévi harsonának (sófár) megfúvása, miért harsona-ünnepnek is szokták nevezni. - Rós-hákóhol, a zsidó község elnöke. - Rós-khódes (a. m. a hónap eleje), a zisdók újhold-ünnepe; 1 vagy 2 napig tart. Rendesen külön istenitisztelet (jomkippur káton) előzi meg bűnbánó és vezeklő imákkal.
Tourn. (növ.), 1. Rózsa
1. Pál, olasz csillagász, szül. Castellanában 1825., megh. Rómában 1874. Papi pályára készült és mint jezsuita Secchi (l. o.) mellé került, kinél főkép a napfoltok észlelésével foglalkozott és több értekezésében azt a kérdést fejtegette, vajjon a Nap átmérője nem változik-e a foltok periodusának megfelelően. Utolsó erre vonatkozó munkájában: Studii intorno ai diametri solari (Róma 1874) azt iparkodik bizonyítani, hogy amikor a foltok és protuberanciák száma kisebb, az észleletek a Nap átmérőjét nagyobbnak adják, mi ellen Auwers foglalt állást.
2. R. Salvator, olasz festő és költő, szül. Aranellában (Nápoly mellett) 1615 jun. 20., meghalt Rómában 1673 márc. 15. Tudós nevelésben részesült Nápolyban, azután mint improvizátor a költészet és zene terén nagy tehetséget árult el. Csakhamar azonban a festészetre adta magát, bekalandozta az Abruzzókat és Alsó-Olaszország partvidékeit, lefestette a vadregényes tájak bérceit, romjait, elzüllött lakóit, rablóit és ily módon keletkezett képeit Nápolyban árulgatta. Miután egy ideig Riberának, majd Falconénak, a kalandos életü csataképfestőnek tanítványa volt, fölváltva Rómában és Nápolyban élt, nem egyszer a legnagyobb inségben. 1639-től fogva állandóan Rómában tartózkodott, szellemes művész- és tudóstársaságnak volt középpontja, de maró gúnyjával sok ellenséget szerzett magának. 1642. vagy 1643. a firenzei nagyhercegi udvar festője lett, 1652 körül azonban megunta függő helyzetét, visszatért Rómába és életének hátralevő részét ott töltötte szakadatlan munkásság közepette. Történelmi és vallásos tárgyu képei, p. Krisztus az irástudók között (nápolyi múzeum); Catilina összeesküvése (Firenze, Pitti-palota); Saul és Sámuel szelleme (Páris, Louvre); A tékozló fiú (Szt.-Pétervár, Eremitage) stb., melyekre olyan büszke volt, érdekes fölfogásuk és kitünő részleteik dacára is kevésbé nevezetesek mint eleven, drámai, komor szinezésü csataképei (Páris, Louvre; bécsi muzeum; Firenze, Pitti-palota; Corsini-képtárak Firenzében és Rómában), főleg pedig tájképe. Ez utóbbiakkal R. egyedül áll az olasz fesztészet történetében, mely kivüle tájképfestőt nem ismer. Sok festménye után maga készített sikerült rézkarcokat. Költeményeit, főleg szatiráit (sok kiadás, Amsterdam 1664 stb., London 1781 stb., Firenze 1831) az olasz költészet legkiválóbb termékei közé sorozzák és mint zenész is hires volt, V. ö. Morgan, The life and times of Salvator R. (London 1824). Kalandos életét többen regényekben is földolgozták, p. Kirchbach (Lipcse 1886).
(növ.), rózsafélék, a rózsaviráguak rendjében tartozó növénycsalád; füvek, cserjék vagy fák, többnyire szárnyalt v. ujjas levelekkel. Pálhájok vagy külön álló v. a levélnyél aljához nő. A virág hiánytalan, elsatnyulás következtében ritkán egy v. egyes ivaru (csabagomb), csillagszerü, magános v. álernyővé, gömbbé v. fürtté egyesül. A virág vacka (receptaculum) v. rövid v. kiterült, tányérka, egész bögreforma s a virágrészek a széléről erednek. A kehely ötlevelü vagy ötmetszetü, némelykor még a kis pálhákból alakuló függeléke vagy külső kelyhe is van. Ennek a sallangjai a kehelyével váltakoznak. Az öt szirom meg a sok him nőkörbeli helyzetü. A virág ritkán sziromtalan, a him ritkán annyi, mint a kehely levele. A termő többnyire számtalan, de egyenkint csak egy levélből alakul, a vacok fenekén örves vagy spirális helyzetü, ritkán kevesebb számu vagy éppen csak egy, ritkán kettő, gyakrabban egy pete van benne. A bibeszál a tetőről v. többé-kevésbé oldalról ered, egyszerü, árforma, lehull v. maradandó, némelykor a terméssel együtt nagyobbodik. A bibe egyszerü vagy ecsetforma. A termés számtalan egymagu szem s a magcsákónemüek közt biologiai célu forgó keletkezik a bibeszálból rajta, de a virág vacka el is húsosodik, szinesedik s az apró szemü termést befoglaló álbogyó lesz belőle (csipkebogyó), vagy az apró csonthéju terméskék az álbogyó felszinét lepik el. Mintegy 1100 faja az északi földgömbnek leginkább a mérsékelt és hideg vidékein terem kevés van a tropikus öv magasabb régióiban. Ásatagon a rózsa, gyöngyvessző meg a szamóca fajait lelni a harmadkori rétegekben.
(ol.), a zenében igy nevezik az olyan rövid frázisokat, melyek hangnemi transzpoziciók folytán ugy dallamilag mint harmoniailag többször ismétlődnek. Nevét egy régi olasz, R. cara mia kezdetü népdaltól nyerte, mely nem állott másból, mint efféle magát többszörösen ismétlődő dalfrázisból. A R. vagy köznyelven sequentia épp oly kiegészítő része a zenei architekturának, mint az építészetben a szimmetrikus alakzatok, csakhogy egyhanguvá s unalmasakká válnak, ha minduntalan használtatnak.
1. Kunimund, a gepidák királyának leánya és Alboin longobard királynak neje, kit Alboin atyjának megöletése után 562. arra kényszerített, hogy hozzá nőül menjen. Midőn Alboin 572 máj. 24. ittas állapotban R.-t arra kényszerítette, hogy a meggyilkolt atyjának koponyájából készített serlegből bortigyék, R. boszut esküdött ellene s rávette Helmigis és Peredeus nevü óriás termetü szeretőit (Alboin fegyvernökeit), hogy urukat meggyilkolják. Azután pedig a gyilkosokkal együtt Ravennába szökött. Midőn itt Lönginus exarcha kezét megkérte, R. Helmigisnek is méregitalt nyujtott, ki azonban ivás után gyanakodni kezdett, s arra kényszerítette R.-t, hogy az italból ő is igyék s igy együtt haltak meg (573). A magyar irodalomban ez esetet először Valkai András dolgozta fel (Historia, Enec szerent szerezve, az Langobardusok tized királyokról, Audoinusról és annak fiáról, Alboinusról, Kolozsvár 1580). o.j.
2. R., II. Henrik angol király kedvese, 1. Clifford (3).
tiroli folyó, 1. Stanzer-völgy.
város és fontos kikötőhely Santa Fé argentinai tartományban, a Parana jobb partján a La Platába való torkolata fölött, vasút mellett, (1889) 50 914 lak., akik közt sok a francia és olasz; gabona-elevátorokkal, malmokkal, sör-, bőrgyártással, kézmű-, vasáru-, szén- stb. bevitellel, gyapju-, bőr és búzakivitellel, 2 szinházzal, kór- és lelencházzal.
város Columbia Santander nevü departamentójában a Venezuela felőli határon, vasút mellett, mintegy 4500 lak., kávé- és kákaótermeléssel. 1821. itt ülésezett azon kongresszus, amely Columbiának az első alkotmányt adta.