kastély, 1. Cannstadt.
falu Reichenberg cseh kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 3737 lak., gyapjufonókkal és szövőkkel, enyv- és téglagyártással.
Móric, lengyel zongoraművész, szül. Lembergben 1862. Mesterei voltak: Mikuli, Joseffy Rafael és 1877. maga Liszt; ezóta játszik nyilvánosan, felülmulhatatlan készültséggel.
Hugó, német iró, szül. Berlinben 1840 okt. 14. Természettudományokat és filozofiát tanult Berlinben, azután mint kereskedő utazot Spanyol-, Olasz-, Görögországban, Kaliforniában, Japánban, 1889 óta a Vom Fels zum Meer szerkesztője. Nagyon tetszettek: Der Heiratsdamm und Anderes (Stuttgart 1876, 2 kiad. 1879) és Unterirdisch Feuer (Lpicse 1879) c. novellás gyüjteményei. Regényei közül megemlítjük: Der Bernsteinsucher (2 köt., Lipcse 1880); Das Gold des Orion (Stuttgart 1882); Die Tierbändigerin (u. o. 1884); Schwarze Schatten (2. kiad. u. o. 1891); Die ochter des Kapitäns (u. o. 1887); Das Haus mit zwei Eingängen (u. o. 1888). Egyéb novellagyüjteményei: Stromschnellen (Lipcse 1886); Die Schlange im Paradiese (Stuttgart 1889); Tutti-Frutti (u. o. 1890); Der Student von Salamanca (u. o. 1891); Erzählungen des Schiffsarztes (u. o. 1891).
1. Eritéma.
(arabul Rasid, a régi Bolbitine), város Alsó-Egyiptomban, 15 km.-nyire a Nilus nyugoti ágának torkolatától. Alexandriával és Damanhurral vasút köti össze. 8 láb mélyen járó, hajók számára megközelíthető, (1882) 16 000 lak., ezek közt sok görög és kopt, akik takácsmunkával, olaj- és hajógyártással meg rizskereskedéssel foglalkoznak. A St. Julien erődnél 7,5 km.-nyire ÉÉNy-ra R.-től találta Bouchard mérnök 1799. a hires három nyelvü táblát, mely a hieroglifek (l. o.) kibetüzésére nézve oly fontossá vált.
1. Rozetta.
(ejtsd: rozeti) Konstantin, román költő, hirlapiró és államférfiu, szül Bukarestben 1816. ősérgi bojár családból, megh. 1885-ben. 1833. katonai pályára lépett, de rövid három év után ott hagyta e pályát és 1836-tól kezdve irodalommal foglalkozott. 1843. megjelent egy kötet Ceasuru de muljelamire (Megelégedés órái) címü költemény-gyüjteménye. Ekkor már piteştii rendőrfőnök volt, mely állástól 1845. vált meg, mikor polgári ügyésszé nevezték ki. Még ez évben lemondott ez állásról is és Párisba ment. A francia demokrata eszmékkel telten tért majd vissza hazájába, melynek 1848-iki forradalmában élénk részt vett, lévén ez időben Bukarest rendőrfőnöke. Hogy demokrata eszméit mindinkább terjeszthesse, már 1846. könyvkereskedést nyitott, majd egy forradalmi bizottságot alakított (1847 végén). 1848. börtönbe került izgatásai miatt, de a nép kiszabadította s ujólag rendőrfönök lett. Ezután nyomdát és egy lapot alapított Pruncul rombreven (A román gyermek) címen, melyben kérlelhetetlenül és metsző gúnnyal támadta meg az orosz cárt. A porta Fuad efendit küldi a forradalmárok kézrekerítésére. R. Franciaországba menekül. Párisban fejt ki leglázasabb munkásságot a román országok szabadsága érdekében. Két lapot is alapít itt a Romania viutoare (A jövendő Románia) és Republica romana (A román köztársaság) címmel (1849). Ugyanez évben egy felhivást tesz közzé az összes elnyomott népek vezetőihez (Apel catra toate partidele), majd a román forradalom apologiáját (Apologia revoluţiuneu romane) s a falusi ember katekizmusát (Cathechismul sateanuluu) irja meg, ez utóbbit Brateanu Jánossal. 1857-benaz orosz protektorátus megszünése után R. is visszatér hazájába. Ekkor szerkeszt még egy lapot, mely mái fennáll (Romanul), melyet egy ízben (1869) a konzervativ kormány beszüntetett. Tevékeny részt vett ezután minden országgyülésen s 1866. Brateanu után ő volt a legelső tényező, aki részt vett Cusas fejedelem megbuktatásában. Károly fejedelem első kormánya alatt igazságügyminiszter lett. A konzervativek uralma idején (1869-76) mint képviselő s hirlapiró fejtett ki nagyobb tevékenységet. Ez idő alatt szerkesztett még két lapot: a Libertatea és Conscienţa na!ţionala (Nemzeti öntudat) lapokat. 1882. újra miniszter lett, de csak rövid ideig, mert meghasonlott leghivebb barátjaval, az akkori miniszterelnök Brateanuval. Midőn 1882. Romániát királysággá kiáltották ki, R. indítványozta azt, hogy Károly fejedelem a románok királyának címeztessék. Munkáit Scrieri din june!4e (Ifjukori iratok) címen fiai Mircea és Vintilla adták ki (Bukarest 1886, 2 köt.).
1. Rós.
város és kantoni főhely Alsó-elzásznak Molsheim német járásában. Van ásványvize fürdővel, bor- és komlótermelése; (1890) 3268 lak. R.-ről már 778. történik említés, 1270. nyert városjogot.