különféle szerves vegyületeknek egyszerübb testekre való bomlása különböző mikroorganizmusok (bakteriumok) életműködése folytán. A R.-i folyamatot, noha ebben olyan vegyületek képződnek, amelyek R. előtt az illető festben nem voltak jelen, nem szokás a kizárólag kémiai folyamatok közé sorolni azért, mert atest megváltozását bizonyos feltételek mellett mikroorganizmusok okozzák. E feltételek: kellő nedvesség, bizonyos hőmérséklet (0° felett, 100° alatt) és leggyakrabban a levegő jelenléte is. A R.-t meggátolják mindazok a körülmények, amelyek a változást okozó mikroorganizmusokat elpusztítják (fertőtlenítő anyagok, rendszerint 100° fölött lévő hőmérséklet). A R. különféle növényeket, illetve növényrészeket tehet tönkre, de mégis legáltalánosabb kárt tesz a gyümölcsben, a gumókban, húsos gyökerekben és a fában. A gyümölcsök R.-át különféle gombák okozzák. A mezőgazdasági növények között a R. a burgonyában és a burgundi répában szokott legnagyobb kárt tenni. A fáknál a rothadó fa szinváltozása után közönségesen háromféle R.-t különböztetnek meg, u. m. a vörös, a fehér és a zöld R.-t; ezeknél szintén különféle gombák játszanak szerepet, l. Fagombák. - Nemes R., l. Aszuszőllő.
Miksa (irói nevén Ruttkai György), szül. Vácott 1863 szept. 25. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1881 óta hirlapiró. 1890-ig segédszerkesztője volt a Pester Journalnak, majd a Budapester Tagblattnak. Azóta a Pester Lloyd egyik tárcairója és szinházi kritikusa. Sok magyar iró munkáját ültette át német nyelvre. Mint szinműirónak is voltak sikerei. 1888-ban került szinre a budapesti népszinházban Peking rózsája c. operettje (zenéjét Stojanovics Jenő szerzette), 1896. pedig u. o. Holtomiglan c. szinműve, mely bejárta az ország szinpadaitk.
Rikárd, német prot. teologus, szül. Posenben 1799 jun. 28., megh. 1867 aug. 20. Tanult Heidelbergában, Berlinben, hova őt különösen Neander vonzotta. 1823. lelkésszé avattatott s még azon évben mint követségi hitszónok Rómába ment, hol Bunsennel szoros baráti viszonyra lépet. 1828. a vittenbergai szeminárium tanára lett, s itten működött 1837-ig. Ez időben irta első nagyobb művét: Die Anfänge der christlichen Kirche und ihrer Verfassung (Vittenberga 1837). 1837. a heidelbergai újonnan alapított evangélikus lelkész-szeminárium tanárává és igazgatójává hivatott meg, s itt végezte be Theologische Ethik cimü három kötetes nagy művét (Vittenberga 1845-48, 2. kiadás 5 kötet, befejezte Holtzmann 1867-71). 1849. a bonni egyetemre ment át, 1854. visszatért Heidelbergába, mint ide kinevezett prelátus. Egyik alapítója volt a protestáns egyletnek, melynek programmját annak első gyülésén ő fejtette ki. Irodalmi hagyatékából Schenkel 2 köt., Bleek János pedig 1 kötet egyházi beszédet adott ki, azonkivül Schenkel egy Dogmatik, Nippold egy Aphorismen címü művet és utoljára ismét egyházi beszédeket. Erkölcstani művéből Holtzmann adott ki egy rövid kivonatot a Predigt der Gegenwart 1867. évfolyamának 6. s következő füzeteiben. V. ö. Nippold, R. R. Ein christl. Lebensbild (Vittenberga 1867).
1. Felső-Lausitzban, az uganily nevü járás székhelye Lignitz porosz kerületben, a lausitzi Neisse bal partja közelében, (1890) 1236 lakossal, agyagárukészítéssel. - 2. R. ob der Tauber, az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi közép-frank kerületben, 3 km.-nyire a württembergi határtól, vasút mellett, (1890) 7001 lakossal, gazdasági gép-, ecet- és sörgyártással; régi körfalakkal és tornyokkal, kis vörösfedelü csúcsos házakkal, nagy városházzal, amelynek régibb része tornyos, újabb, renaissance ízlésben készített része csinos erkéllyel van ellátva. Templomai közül az érdekesebbek a Szt.-Jakab-templom és a ferenciek temploma, amely utóbbiban régibb lovag és patricius-családnak síremléke látható. R. egyike Frankonia legrégibb helységeinek; V. Henrik császár unokaöccsének III. Konrádnak ajándékozta, akinek fia Frigyes s R.-i hercegi címet vette föl. 1172. szabad birodalmi várossá let. 1474. I. Keresztély dán király itt kapta III. Frigyestől hűbérül Holsteint és Dithmarschent. 1631. Tilly ostromolta. Ez ostrom emlékére tartják meg maig pünkösd hétfőjén a «mesterirás» népünnepet. 1645. Turenne rohammal bevette és megsarcolta. 1802. kebeleztetett be Bajorországba. V. ö. Bensen, Beschreibung und Geschichte der Stadt R. (Erlangen 1856); Klein, R. ob der Tauber (1881).
falu Osnabrück porosz kerületben a Teutoburgi-erdő ágai közt, vasút mellett, (1890) 700 lakossal, sósforrással és fürdővel, (1894. 2500 fürdővendég), V. ö. Kanzler, Solbad R. bei Osnabrück (Dortmund 1890).
király, egy XII. sz.-beli német költemény hőse. A szerző, aki bizonyára alsó-rajnai pap volt, 1150 körül irt Bajorországban és művébe igen sok bajor helyi vonatkozást szőtt be. Tartalma R.-nek leánykérő utazása Keletre. Kiadták Rückert (Lipcse 1872) és Bahder K. (Altdeutsche Textbibliothek 6. szám, Halle 1884).
Keresztély, porosz miniszter, született Ruppersdorfban (Szilézia), megh. Rogau birtokán (Parchowitz mellett) 1849 nov. 7. A pénztár kezeléséről irt jeles munkája a porosz államszolgálatba lépésre egyengette útját. 1836. államminiszter, 1835-37. a kereskedelmi politikát vezette, azóta a tengerészeti kereskedelmi intézet és a sziléziai kir. hitelintézet vezetésére szorítkozott. 1825. az erkölcsileg elzüllött gyermekek számára alapított egyesületet. 1840. hozta létre a R.-alapítványt, mely az államhivatalnokok ellátás nélküli árva leányait támogatásban részesíti. 1848. hagyta el az államszolgálatot.
(ejtsd: rotheremm), város York angol grófságban West-Ridingban a Rother torkolatánál, vasút mellett, (1891) 42 050 lakossal, nagyszerü vas- és acélművekkel; szén- és vasércbányákkal.
(ejtsd: rotherhájth), városrész Londonban, a Temzétől jobbra; a többi városrésszel alagút köti össze; nagyszerü hajóépítőhelyei vannak, 73 050 lakossal.
(ejtsd: rothsze), Bute skót grófság székhelye Bute sziget ÉK-i partján, (1890) 9034 lakossal, a szép R.-i öböl belső végében, jó kikötővel, 1098. alapított királyi kastély romjaival, hidegvizgyógyintézettel. Kellemes éghajlata miatt látogatott fürdő.