Károly, német történetiró és politikus, szül. Freiburgban 1775 jul. 18., megh. u. o. 1840 nov. 26. Szülővárosának egyetemén a történet tanára lett, 1818. pedig az államtudományok s az észjog tanárának nevezték ki, ámde szabadelvüsége miatt a kormány nem kedvelte. A freiburgi egyetem különösen az ő, Für die Erhaltung der Universität Freiburg c. művének köszönhette fennmaradását, amiét aztán 1819. hálából az alsóházba is beválasztották, amelyben Welcker barátja oldalán az ellenzék szószólója volt. 1831. beválasztatott a második kamarába, melynek mint a szabadelvü párt hive 10 éven keresztül a legtekintélyesebb tagja volt. A reakció azonban nem nyugodott, mignem a kormány R.-et 1832. a szövetségi ülés határozata alapján a tanárságtól elmozdította, az általa alapított Freisinnige, valamint a Plitische Annalent elnyomta s Freiburg polgármesterévé történt megválasztását megsemmisítette. 8 év multán a nagy tiszteletben álló férfiu elhalt és polgártársai 1863. Freiburgban a Dominikánus-téren szobrot emeltek emlékének. Történeti munkái jelenleg már java részben elavultak. Említésre méltók: az Allgemeine Geschichte (Freiburg 1812-27, 9 köt., 25. kiad.; folytatta Steger, Braunschweig 1886-1887, 11 köt.); ennek kivonata az Allgemeine Weltgeschichte (Stuttgart 1830-34, 4 köt., 8. kiad., folytatva 1870-ig Zimmermann által, 1868-72, 7 köt.); Lehrbuch des Vernunftrechts und der Staatswissenchaften (u. o. 1829-35, 4 köt.; 2. kiad. 1840); Sammlung kleinerer Schriften, meist historischen und politischen Inhalts (u. o. 1829-37, 5 köt.) Welcker társaságában a Staatslexikon kiadásában fogott (Altona 1834-1844, 12 köt.; 3. kiad. Lipcse 1856-66, 14 köt.). V. ö. Das Leben Karls v. R. von seinem Sohn Hermann von R. (Pforzheim 1843); Röpell, Karl W. von R. (Rede, Boroszló 1883).
Liót, Pest városa polgármestere, szül. Pesten 1806 nov. 11., megh. u. o. 1870 nov. 17. Középiskolai tanulmányait Pesten, Kalocsán, Korponán végezte, aztán a pesti egyetemen jogot és filozofiát hallgatott s 1829. ügyvédi oklevelet nyert. Ekkor Pest városa szolgálatába állott. 1843. Pest városa alpolgármesterévé, 1848. pedig főpolgármesterévé választották s akkor nagy tapintatot és bátorságot fejtett ki, hogy e viharos időben a város ügyei rendben vezettessenek. Ô irta alá elsőnek a nép által a tanács elé terjesztett tizenkét pontot. A bekövetkezett politikai fordulat idején R.-t is elmozdították állásától. Visszavonultan élt 1861-ig, amikor ismét főpolgármesterré választották; néhány hónap mulva azonban megint meg kellett válnia állásától, melyet csak 1865. foglalt el újra.
1. az ugyanily nevü járás és kat. püspök székhelye a württembergi Schwarzwald kerületben, a Neckar bal partján, vasút mellett, a vele szemközt fekvő Ehingennel együtt (1890) 7027 lak., gép-, sörgyártással, vászonszövéssel, bőrcserzéssel, kelmefestéssel; a szt. Mártonról elnevezett késői gót ízlésü plébánia-templommal. R. a Sumelocenna nevü római telep helyén áll, miként a vizvezeték maradványai stb. bizonyítják. - 2. R., az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi alsó bajor kerületben, a Nagy-Laber mellett, (1890) 1045 lak. 1809 ápr. 21. itt az osztrák utóhad és a franciák közt ütközetre került a dolog, amelyben ez utóbbiak győztek.
Ferenc János, német államférfiu, szül. Danzigban 1845 márc. 16. Heidelbergában és Berlinben jogot és államtudományokat tanult, aztán biróskodott s 1870. ülnök lett, de ez állásától 1872. megvált, Londonba ment, ahol államtudományi tanulmányokkal foglalkozott. 1881. előadó tanácsos lett a birodalmi kancelláriában, 1891. a belügyi hivatalhoz alállamtitkárrá nevezték ki. Jelenleg valóságos titkos főkormánytanácsos. Vom Begriff des Staates (1 köt., Lipcse 1877) c. művén kivül névtelenül számos dolgozatot adott ki a franica ultramontánizmusról és forradalomról.
város Liezen stiriai kerületi kapitányságban, a Paltenbach és vasút mellett, (1890) 1611 lak., vas- és pléhhengerművekkel, kocsitengelykészítéssel; vasas fürdővel.
Németelföld első kereskedelmi városa D.-Holland tartományban, a Nieuwe Maas és a Rotte öszefolyásánál, vasutak és csatornák mellett, az É. sz. 51° 54' 30" és a K. h. 4° 29' alatt, (1893) 228 597, az 1890. beolvasztott Charloist és Kralingent is beleszámítva, 258 933 lak., nagy hajógyárakkal a Maas bal partján, Feijenoordban, cukorfinomítókkal, kötél-, gép-, szesz-, sör-, bőrgyártással, pamutszövéssel, szalmakalap-, toronyóra-, fecskendőkészítéssel és kémiai iparral. Fontosabb ennél a kereskedelme, a külső forgalma, amelyet a nagyszerű kikötők, számos csatorna, belső vizmedencék építése által nagyban előmozdítottak és lehetővé tették, hogy a hajók közvetetlenül az árutárak előtt köthessenek ki. A Rotterdamsche Lloyd, a Nederlandsch-Amerikaansche Stoomvaart-Maatschappij és más hajózó társaságok majdnem minden É.- és Ny.-európai és számos amerikai kikötővel rendes összeköttetést tartanak fenn. A bevitel cikkei közt első helyet foglal el a jáva-kávé, azután a tea, nyers cukor, olajok, dohány, fűszerek, gabona, borok, pamut, kender, len, épület- és festékfa, halak, zsír, margarin, kőszén, vasércek, fonalak, kézmű- és rövidáruk; a fontosabb kiviteli cikkek: főképen a kávé, szivar, cukor, fűszer, bor, sör, petroleum, liszt, magvak, fa, zsíradékok, kémiai cikkek, nyers fémek, gépek, sajt, halak, vágómarha, gyümölcs és szesz. 1893-ban érkezett összesen 4631 tengeri hajó és 76 559 folyami hajó. A csatornák által, aminők a Scheepmakershaven, Haoliet, Wyn Haven, Schiedamsche Vest, Hoogstrat, átszeldelt város kiválóbb épületei: az 1477. fölszentelt Groote Kerk, vagyis Szt.-Lőrinc-templom 64 m. magas toronnyal, a kat. Szt.-Domonkos-templom, a városháza, a szabadság kútja a Nieuwe Markton, az 1722. Adriaen van der Werff tervei szerint épített városháza, a főposta. A nagy piacon áll Erasmus szobra H. de Keysertől; a Hogendorps-Pleinen, ahol a virágpiac van, Hogendorp németalföldi államférfiué Geefstől; a Maas melletti parkban Tolens költőé; a Noorder Eilandon Stieltjes mérnöké és Delfshavenben Piet Hein teneri hősé. Fontosabb útvonalak Hoogstraat és Noord-Blaak, elegáns kirakatokkal. A Maason egy vasúti híd és az 1878. megnyitott impozáns, 850 m. hosszu Willemsbrug vezet át. A kulturális és jótékonysági intézetek közt a kiválóbbak: a Bomanshaus, jelentékeny képgyüjtemény (350 festmény és 2000-nél több kézi rajz), amelyet 1847. alapítottak; a természettudományi társulat (Bataafsch Genootschap) gazdag gyüjteményekkel: tengerészeti muzeum; zene-, hajósiskola, állat- és botanikuskert, nagy kórház (Groot Ziekenhuis), három szinház stb. R. 1340. kapott városi jogokat. 1488. Brederode Ferenc sokáig hősiesen védte Miksa főherceg ellen. 1563. nagyobb része leégett. 1572. a spanyolok árulás által elfoglalták és kirabolták. A francia uralom alatt 1795-1812. aránylag kevesebbet szenvedett, mint a többi holland város és 1830 óta kereskedelme gyorsan fölvirágzott. V. ö. G. van Reyn, Geschiedskundige beschryving der stad R. (1869).
(Rote, Lote), egyike a Kis-Szunda-szigeteknek Timor DNy-i végétől 32 km.-nyire, amelytől a R.-i szoros választja el, 985 km2 területtel, 64 000 lak., termékeny talajjal. A 18 apró benszülött fejedelemség a Baayban székelő hollandiai rezidens ellenőrzése alatt áll.
Roxb. (növ., Mallotus Lour.), a kutyatejfélék fája és cserjéje. Levele nem ritkán paizsforma, hasítatlan v. karéjos, a visszája szőrös és fénylő mirigy lepi el. Virágzata füzéres vagy fürtös, többnyire a levél a tövéből nő, toktermése 2-5 fejü. Mintegy 80 faja a K-i földgömb forró vidéken, kivált Ázsia D-i részén meg a maláj szigeteken terem. A R. tinctoria Roxb. (Mallotus Philippinensis J. Müll, 1. az Orvosi növények III. mellékletén) cserje vagy kis fa. Terméke a kamala, a gyümölcse felszinéről lesöpört és összegyüjtött mirigyek. Finom, téglavörös, szagtalan és íztelen por, mely a mikroszkóp alatt finom hártya által körülvett, rozettaalakban csoportosult mirigy halmazokból állónak látszik. Ezenkivül poliphoz hasonlóan elágazó mirigyszőrök is vannak benne és gyakran hamisítják kiosziagyaggal, téglaporral, homokkal stb. is. Mindezeket a magyar gyógyszerkönyv vizzel való iszapolás által távolíttatja el, s az igy nyert készítményt Kamala depuratum néven a hivatalos gyógyszerek közé sorozza. Ható anyagai: rottlerin (mallototin) és gyanta (kamalvörös). Galandférget elhajtó és laxáns szer, melyet porban vagy lekvárban szoktak rendelni; erőteljes hatásu és a mellett nem kellemetlen a bevétele, ezért is főkép nők és gyermekek gyógyítására alkalmas.
Király, német festő, szül. Handschuchsheimben 1798 jan. 11., megh. Münchenben 1850 jul. 6. Münchenben tanult, 1826-28. Olaszországban tartózkodott, később pedig Görögországban tett tanulmányutat. I. Lajos bajor király megrendelése folytán 1829-33-ban 28 freskóképet festett a müncheni Hofgarten arkádjaiban, olaszországi motivumokat használván föl. A németek a stilizált, történeti tájképfestés legnagyobb remekműveinek tartják őket, pedig mesterkéltek, kemények, inkább a hamisított, mint a nemesített természetet ábrázolják. Eredeti állapotukról különben ma öccse R. Lipót (1812-81) restaurálása és a levegő rongáló hatása után alig lehet fogalmat alkotni. Görögországi útjának gyümölcse a müncheni képtárban levő 23 tájkép, amelyben a nemes rajzon kivül szinezési, világítási hatásokra törekszik, de többnyire erőszakos, rikító eredményt ért el. V. ö. R.-'s Italienische Landschaften (szines kőnyomatok, München 1876); Bayersdorfer, Karl R. (u. o. 1871); Regnet, a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben.
az egykori mély felállítás rottéja (l. o.) élén álló altiszt német elnevezése.