(ejtsd: ruszé) Kamill Félix Mihály, francia történetiró, szül. Párisban 1821 febr. 15. 1841. tanár lett a St.-Louis-kollégiumon, 1845. pedig a Bourbon-liceumon; 1864. levéltárossá nevezték ki a hadügyminisztériumba; 1870. mint történetiró a rajnai herceg fő hadi szállásán tartózkodott, 1871. pedig az akadémia tagja lett. Mivel a bonapartizmus hive volt, a képviselőkamara a hadügyminisztériumban viselt állásától elmozdította. R. jelenleg a legjobb francia hadtörténeti iró. Nevezetesebb művei: Précis d'histoire de la révolution française (Páris 1849); Histoire de Louvois et de son administration politique et militaire (1861-63, 4 köt.; 6. kiad. 1879), kitünő munka, mely három éven át egymásután elnyerte az akadémia Gobert-díját; Le comte de Gisors 1731-58 (1868, 4. kiad. 1887); Les volontaires 1791-94 (1870, 4. kiad. 1852; La grande armée de 1813 (1871); Histoire de la guerre de Crimée (1877, 2 köt.); La conquete d'Alger (1879); Un ministre de la restauration, le marquis de Clermont Tonnerre (1885); Le commencement d'une conquecircumvlexte: l'Algérie de 1830 a 1840 (1887, 2 köt.); Histoire générale de la guerre franco-allemand 1870-71 (6 köt., Páris 1896). Ô tette közzé a Correspondance de Louis XV. et du maréchal de Noailles (Páris 1865) c. levelezést is.
(ejtsd: russzillyon), egykori grófság és tartomány Franciaország d-i részében, Languedoc, Foix, a Földközi-tenger és a Pireneusok közt, Pepgnan fővárossal. R. körülbelül összeesik a mai Pyrénées-Orientales départementtal. Az őslakói a sardones voltak, fővárosunk pedig Ruscino (ma LA Tour de R., Perpignantól K-re) a Tetis (Tet) mellett, amelyet 859. a normannok dúltak föl. A rómaiak idejében R. Gallia Narbonensishez tartozott; az V. sz.-ban a Ny-i gótok, 720. a spanyol szaracénok, 759. pedig a frankok foglalták el. Nagy Károly óta a Rossilionensis v. Elenensis nevü grófságot grófok kormányozták, akik 900 körül magukat függetlenítették. Közülök az utolsó 1172. a grófságát Aragoniának hagyta örökségbe. Ez idő óta francia főhatóság alatt Aragonia irtoka maradt, mig IX. Lajos 1258. a főhatóságról is lemondott. II. aragoniai János 1462. R.-t XI. Lajosnak zálogba adta, aki a lakosok lázadását fegyverrel leverte és 1473. megszállotta. VIII. Károly azonban 1493. visszaadta Aragoniának. Ez idő óta R. Spanyolországhoz tartozott, mig 1642. XIII. Lajos el nem foglalta és a pireneusi béke Conflans grófsággal és Cerdagne É-i részével együtt Franciaországnak nem biztosította.
(franc., ejtsd: rutín) a. m. ügyesség, tapasztaltság, a megszokásból eredő könnyüség és otthonosság valamely szakban.
(ejtsd: ruvjé) Móric, francia politikus, szül. Aixban 1842 ápr. 17. Jogot tanult és Marseilleben telepedett le mint ügyvéd. A köztársasági párthoz csatlakozván, 1870 szept. 4. után a Rhône-torkolat départementjának főtitkára lett. 1871 jul. 2. a pótválasztásokon beválasztották a nemzeti gyülekezetbe, ahol a szélső balhoz csatlakozott. 1876 óta tagja a képviselőháznak. 1881 nov. elvállalta Gambetta minisztériumában a kereskedelmi tárcát, de már 1882 jan. 26. Gambettával együtt visszalépett. Ferry alatt 1884 okt.-tól 1885 márciusig másodízben is vezette ugyanezen minisztériumot, 1887. pedig a kabinet élére állott, melyet de. végéig vezetett 1889 febr. 21. a Tirard-minisztériumban elvállalta a pénzügyi tárcát, melyet aztán 1890. Freycinet minisztériumában és az 1892. megalakult Loubet-, sőt a Ribot-kabinetben is megtartott. 1892 dec. azonban, a Panama-botrány alkalmával ellene is felmerült váddal szemben le kellett mondania. 1893 februárban a fenyítő törvényszék a vádkeresetet beszüntette, miben a közvélemény részrehajlóságot látott. Nem is tudta többé előbbi nagy befolyását visszanyerni, bár kerületében újra megválasztották képviselőnek. 1895 jan. azzal vádolták, hogy a déli vasút szindikátusával együtt járó csalárd üzelmekben része volt, de e vád alól 1896 ferbr. a törvényszék előtt tisztázta magát. 1896 jul. hatalmas beszédet mondott a járadék tervezett megadóztatása ellen, melyet a képviselőház azután csakugyan elvetett.
(ejtsd: ruvroá) Tivadar báró, táborszernagy, szül. Luxemburgban 1728. megh. Zimonyban 1789. a Sabác várának ostrománál kapott sebeiben. Nagy érdemeket szerzett az osztrák tüzérség körül, különösen a lovasütegek szervezésével. II. József császár a bécsi arzenálban szobrot állíttatott emlékének.
(ejtsd: rú), község Hainaut belga tartományban, Charleroi közelében, vasút mellett, (1890) 8430 lak., üveghutákkal.
(ejtsd: rú) Vilmos, német anatomus, szül. Jenában 1855 jan. 9. Természettudományokat, orvostant és filozofiát tanult; 1878. orvos lett, egyideig asszisztens volt a lipcsei higieniai intézetben, 1879-88. a boroszlói boncolástani intézetben. 1885. ugyanitt rendkivüli tanár, 1888. a tulajdon az ő számára felállított fejlődéstörténelmi és fejlődési mekanikai intézet igazgatója lett. 1889. Innsbruckba hivták meg a boncolástan rendes tanárául és a boncolástani intézet igazgatójául. Művei: Der Kampf der Teile im Organismus (Lipcse 1881); Über die Bedeutung der Kernteilungsfiguren (u. o. 1883); Über die Zeit der Bestimmung der Hauptrichtungen im Froschembryo (u. o. 1883); Über die Entwicklungsmechanik der Organismen (Bécs 1890) és számos értekezést. 1894 óta Lipcsében az Archiv für Entwicklungsmechanik der Ortanismen címü lapot adja ki.
üzleti könyveknek megvizsgálása és a nyert eredmény összeegyeztetése a számadás tárgyával. A R. tehát két műveletből áll: a számvizsgálatból és a számadás tárgyát tevő pénztermény vagy anyag mennyiségének fölvételéből. A R.-nál az illető számadásra vonatkozó összes könyveket lezárják és megállapítják a maradványt, aztán fölveszik a tényleges készletet, melynek a számadási maradvánnyal egyeznie kell, különben helytelen vagy a számadás, vagy a készletkezelés. A R. lehet vagy ön-R., melyet a számadó maga végez, vagy hivatalos R., mellyel más ellenőrző közegek szoktak megbizatni. A hivatalos R. pedig vagy rendszeres, ha bizonyos előre megállapított időben, p. a számadási év végén történik, vagy váratlan R., mely bármikor eszközölhető.
1. Rovarok.
Frigyes, gazda és szakbeli iró, szül. Grazban, hol főreáliskolai tanulmányai után a gazdasági és erdészeti szaktanulmányokat végezte az ottani műegyetemen. Magyarországba 1871. jött és mint gazdatiszt a soproni s a csepregi cukogyári gazdaságokban, majd Mikos br. nagyatádi (Somogy), Breuner gr. zelizi (Bars) és Zinner Béla bécsi lakos répceszentgyörgyi uradalmában. (Vas) működött, végül 1894-től fogva Esterházy Mihály gr. uradalmi igazgatója Pozsonyban. hazánkban a műtrágya alkalmazásának R. egyik legbuzgóbb apostola, arról nagy számu cikket irt szaklapokba és legutóbb több nyelven megjelent füzetben számol be 10 évi kisérleteiről a műtrágya alkalmazása körül. Az általa szerkesztett okszerü tengerigóré a minisztérium részéről 25 arany jutalomban részesült, és a gazdaságban káros rovarok irtására rovarin nevü szert fedezett fel. A gazdasági egyesületi téren nagy buzgóságot fejt ki. Nagy számu, a gazdasági szaklapokban megjelent cikkeken kivül művei: Répatermelés (Budapest 189), az országos magyar gazdasági egyesület által 200 forinttal jutalmazott pályamű; Tíz év folyamán végrehajtott nagy becsü kisérletek műtrágyákkal, magyar német és tót nyelven jelent meg (u. o. 1894); Répabogár (Cleonus punctiviutrus Germ.), magyar és német nyelven (u. o. 1896).