(ejtsd: ró) Miklós, angol drámairó, szül. Berkfordban (Bedfordshire) 1673., megh. 1718 dec. 6. A westminsteri apátságban temették el. Jogot tanult, aztán államszolgálatba lépett, de a költészetre adta magát. Főleg szomorujátékokat irt, kiválólag erkölcsi célzattal: The ambitious stepmother (1698); Tamerlane (702); The fair penitent (1703; Jane Shore; Lady Jane Gray (Wieland ezt nagy mértékben felhasználta); The royal convert; Poetical works (London 1719). Nagy érdemet szerzett R. Shakspere műveinek kiadásával.
(ejtsd: raland) Vilmos, erdész, szül. Georgswaldeban 1814 szept. 9., megh. Árvaváralján 1889 nov. 29. Régi angol nemzetségből származott. Atyja a német nyelv elsajátítása végett átjött a kontinensre s fiát 1824. Szászországban Zittauba a polgári iskolába adta. Alsóbb tanulmányai befejezése utána prágai egyetemre ment, innen vissza Szászországba, ahol 1838-1839. a tharandi erdészeti akadémián erdészeti tanulmányait végezte be. 1851. a soproni kerületbe s egyúttal Győr és Moson vármegyék területére erdőbecslőbiztossá nevezték ki. Egy magyar erdészeti egyesület alapítása céljából Esztergomban 1851 jun. 20. gyülést hítt egybe, melyen a magyar erdészek egyesületének megalapítása kimondatott. Az erre vonatkozó szabályzatokat nyomban el is fogadták. 1852. a selmecbányai cs. kir. erdőigazgatóság Körmöcbányára főerdésszé nevezte ki. 1853. Anleitungen zur Obstbaumzucht und zur Erziehung von Waldbäumen című pályanyertes munkájáért a kormány 200 frt jutalommal tüntette ki. 1855-ben Besztercebányára költözött át s a Krám-Szikla-féle útvonalat építette ki. Ugyanazon év nov., habár csak rövid időre, átvette az egyesület német nyelven megjelent közleményeinek szerkesztését. 1856. Breznóbányára ideiglenes minőségben főerdésszé, ugyanannak az évnek végén pedig Pozsony városához erdőmesternek nevezték ki. 1861. a magyar erdészeti egyesület választmánya a titkári hivatal vezetésével s az egyesületi lapok szerkesztésével bizta meg; ugyanabban az évben a gazdasági egyesület is tagjává választotta. 1864. az árvai közbirtokossági uradalom által felajánlott erdőmesteri állást fogadta s foglalta el. Itt a személyzeti s gazdasági viszonyokat alaposan rendezte. Megalapította az árvai vár könyvtárát s természetrajzi gyüjteményét. Irt egy népszerü művet a szántóföldek helyes műveléséről, mely tót nyelven a nép közt ingyen osztatott ki. 1867. a polhorai kerületben egy 2545 m. hosszu erdei vasutat épített. Az 1873-iki bécsi kiállítás alkalmából elismerő okmánnyal és az arany érdemkereszttel tüntették ki. 1875-ben Árvaváralján mesterséges haltenyésztőt rendezett be, 1879. pedig az első magyar halászati egyesületet alapította, melynek később tiszteletbeli tagja is lett. 1878. ülték meg 40 éves szolgálata jubileumát a selmecbányai akadémián. 1879. jelent meg tollából Statistisch-topographische Beschreibung der Compossesorats-Herrschaft Árva c. munkája.
(ejtsd: raule ridsisz), város stafford angol grófságban, Dudley és Birmingham közt, (1891) 30 791 lak., vasolvasztókkal, vasmacska-, puskacső- és mezőgazdasági eszközkészítéssel.
az Orkney-szigetek (l. o.) egyike.
Oxyartes baktriai fejedelem leánya, aki atyjának egyik sziklavárával egyetemben hosszas ostrom után Nagy Sándornak kezeibe került és akit Nagy Sándornak kezeibe került és akit Nagy Sándor, szépsége által megragadva, feleségül vett. A világhódító halála után Kassandrosnak kezébe került, aki Kr. e.311. megölette.
latin növénynév Roxburgh Vilmos nevének rövidítése, szül. Underwoodban (Skótország), 1759., megh. Edinburgban 1815. Orvos és a kalkuttai növénykert igazgatója volt (Flora Indica 1820-24, 1832).
(ejtsd: roxbörre) v. Teviotdale, grófság Skócia D-i részében, Berwick, Selkirk, Dumfries, Cumberland és Northumberland közt, 1722 km2 ter., (1891) 53 500 lak. A DNy-ról ÉK-nek rajta átfolyó Teviot két részre osztja. A folyó bal partján sík a vidék, jobb parján hegyes-dombos; a legnagyobb magaslat a Wisp Hill (595 m.). E dombok a Cheviot-lánchoz csatlakoznak, amely itt a Windburgban (607 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Fő folyója a Tweed; ennek mellékvizei a Teviot, a Borthwick, Allan, Rule, Jed, Oxnam, Kale mellékfolyókkal, a Gala, Leader stb. A grófság DNy-i részében a Liddel az Ir-tenger környékéhez tartozik. R. területéből 19 625 ha. szántóföld és közel 50 000 természetes és mesterséges legelő. A fő termék a zab és a rozs. 4420 lovon kivül van 17 831 darab szarvasmarha, 502 721 juh és 4783 sertés. Az ipar gyapjufonásra és szövésre szorítkozik. Fővárosa Jedburgh 3397 lak. Druida maradványok még máig is maradtak fenn. Több századon át Northumberland királyságnak volt tagja, amelynek királyai gyakran laktak R. kastélyban. 1020 körül Skócia birtoka lett. Mint határtartomány gyakran volt véres harcok szinhelye. A középkorból néhány érdekes kastély és Melrose, Jedburgh, Kelso apátságok romjai maradtak fenn.
Roxburghe János herceg után nevezett angol irodalmi társaság, amely a régibb angol irodalom ritkább kéziratainak és műveinek kiadására alakult 1812.
sévd tó Östergötland tatományban a Vetter-tótól K-re. Hossza 27, szélessége 10 km. A Göta-csatorna szeli át.
hatalmas szarmata népség, mely eredetileg a Meotisz-tó mellett, a Borisztenesz és Tanaisz között lakott. A népvándorlásáradata őket is magával ragadta, lovascsapataikkal addig fenyegették a római határt, miglen Hadrianus őket jó pénzen zsoldjába fogadta. Utoljára a Kr. u. XI. sz.-ban említik őket.