község É.-Brabant németelföldi tartományban, vasút mellett, (1890) 11 197 lak., répacukogyártással, vámházzal.
(franc.), rózsaalaku kerek díszítmény, különösen mennyezeteken.
(Roszanovce), kisközség Abaúj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 1070 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt 1312. nevezetes csata folyt le.
-család, fehérvármegyei, a régi Basztély közséből (ma Vasztil puszta) eredő népes család egyik ága. Rénold nádor ivadékai közül László volt első ősük. Rénold nádor ivadékai 1339. osztozkodtak meg s ekkor jutott László ivadékának Csicsva (Zemplén), Szombathely (Szemefölde, ma Szobotica Kaproncától Ny-ra Varasd vármegyében), Tuzsér (Szabolcs) és Rozgony (Abaúj) birtoka, mely utóbbiról kezdték magukat a családtagok R.-nak nevezni. - Simon, Miklós fia, 1377. mintudvari vitéz Olaszországban részt vett Treviso ostromában. 1383. Ziemovit mazoviai herceg ellen küzdött a király seregében. 1396. a nikápolyi hadviselésnél még földalatti üregen át is megkisérlette az ellenség táborába behatolni, de végre is csak menekülve hagyta oda Zsigmond királlyal együtt a csatatért. 1404. az országos tanács és Zsigmond rendeletére az általános fölkelésben 400 harcosával vett részt, s Eger vára bevételénél vitéz harcolás után még rábeszéléssel is igyekezett az ostromlottakat Zsigmond király számára megnyerni. 1409-14. országbiró volt. - György és István, Simon országbiró fiai. Béke és háboru idejében egymást soha el nem hagyva kitartanak a hűségben a király iránt. 1392. István Dobor váránál a kapitányt a királyszemeláttára terítette le. A konstanzi zsinat idején királyi kardhordók, s mint ilyenek Zsigmonddal járták be Európa országait az anyaszentegyház egységének helyreállításán fáradozva. István az 1427-30. években temesi főispán volt. 1430. mindketten pozsonyi főispánok. Albert halála után hol Erzsébethez, hol meg Ulászlóhoz szítottak, mig végre ez utóbbi pártján maradtak, hol György 1441. országbirói hivatalt nyert. - István, László fia, királyi vitéz, 1410. szalavári kapitány és bakonyi főispán. Lőrinc fia Jánossal együtt állandó ragaszkodással hozták helyre ama hibájokat, hogy kezdetben Nápolyi László pártjára állottak. 1428. István Galambóc ostrománál a kir.sereg fővezére volt. Itt feleségével, a hőslelkü Szentgyörgyi Ceciliával a király életét mentették meg a fegyverszünetet megszegő törököktől. Mentőhajót hoztak Zsigmondnak, de mentés közben maga R. a Dunába esett s csak emberei ügyességének köszönhette kiszabadulását. Érdemeit a király országbirósággal, fehérvármegyei és győri főispánsággal jutalmazta. - János, Lőrinc fia, Nikápolynál a török ellen harcolva súlyosan megsebesült. - Péter, László fia, az egri egyházmegye papja, dömösi prépost, veszprémi kanonok volt. 1417-ben Zsigmond király veszprémi püspökké nevezte ki, s három hónappal később a káptalan is megválasztotta, de pápai megerősítés hiján csak választott veszprémi püspök maradt, mig püspöki székét 1425. az egrivel nem cserélte fel. 1439. székesegyházához a boldogságos szűz tiszteletére kápolnát és prépostságot csatolt. Jótékonyságával, a husziták s örökök ellenében kifejtett hadakozásával szerzett érdemeit a király birtokadománnyal jutalmazta. - Simon, Simon országbiró fia, esztergomi kanonok, 1429-40-ig veszprémi, 1440-44-ig egri püspök. Veszprémi püspöksége alatt a királynék koronázásának jogát az esztergomi érsek el akarta tőle vitatni, de e kiválságának sikerrel kelt védelmére. Az egri püspöki szék elfoglalásával egyidejüleg Ulászló pátjára állott Erzsébet özvegy királynéval szemben. 1440. Ulászlót Egerben nagy pompával fogadta, s ez időtől ügyét egész lelkesedéssel karolta fel. Budát nagyrészt saját csapataival, Győr várát pedig egyszesmind vezérlete alatt szerezte meg Ulászlónak. Ennek megkoronáztatása után királyi kancellár lett, s feje az Erzsébettel alkudozó küldöttségnek. A felvidék hatalmas ellenével Giskrával kötött fegyverszünettel fejedelmének is, az országnak is nagy szolgálatot tett. 1444. a szegedi békekötésnél s mikor ugyanezt megsemmisítették, jelen volt. A várnai csatába saját dandárjával ment, s ott a hadsereg jobb szárnyán foglalt állást. Az ütközet hevében nyomtalanul eltünt; némelyek szerint harcias életének itt, mások szerint később török fogságban vetett véget a halál.
József, filozofus, szül. Sárospatakon 1756 szept. 30., megh. u. o. 1823 ápr. 25. Sárospatakon végezte a gimnáziumot, azután Bécsben tanult 3 évig. II. Józseftől engedelmet nyervén tanulmáényútra, 1787-89-et Göttingában, azután Hollandiában, Franciaoszágban, Svájcban töltötte. Hazatérvén, Losoncon tanított hét évig, azután 1789-től kezdve Sárospatakon igen nagy hatással tanította a filozofiát 25 éven keresztül. Zemplén, Borsod, Gömör, Ung és Vas vármegyék táblabirónak választották. Nyomtatásban megjelent művei: Dubia de initiis transcendentalis idealismi Kantiani. Ad viros clarissimos Jacob et Reinhold (Pest 1792); De Socratica philosophandi ratione nostris temporibus revocanda (Sárospatak 1808); Észrevételek azon még kézirásban levő s a Kant ízlése szerint készült munkára nézve, melynek neve Erkölcsi tudományok megrostálása (irattak R. J. által, u. o. 1813); Responsio ad immodesti anonymi Recensentis crises, contra dubia de initiis tr. idealismi Kantiani (u. o. 1816); A pap és a doktor a sinlődő Kant körül (1819); Aphorismi psycholoiae emp. et rat. (1819); Steph. Szentgyörgyi loica multum mutata etc. (Pozsony 1805); Aphorismi historiae philosophiae (Sárospatak 1821).
1312 jun. 15. Károly király az ellenségeskedést újból kezdő Amadé-fiak és szövetségese, Csák Máté ellen a Hernád völgyének rozgonyi mezején foglalt állást. Az első támadás az ellenség részéről a királyi zászlóaljra esett, s belőle oly heves küzdelem keletkezett, minőre Magyarországon a tatárjárás óta nem emlékeztek. A királynak legjelesebb vitézei elhullottak, az ország zászlaja is veszélyben volt már, mikor a keresztes vitézek, majd a kassai polgárok siettek a királyi dandár maradványainak segítségére s azt fényes győzelemre vezették. V. ö. Pór, Csák Máté (120. old.).
(növ.), 1. Mazsola.
1. rosinante.
mesterséges festékek, melyek az indulinoktól (l. Indigo) abban különböznek, hogy benzol helyett naftalin van bennök. Élénk vörös szinüek s tömített kénsav kéken át zöldbe csapja át őket.
(állat, Trichechus L.), az úszóemlősök rendjének egyik neme, a R.-félék családjából. Egyetlen faja a közönséges R. (Tr. rosmarus L., képét 1. a Fókák mellékletén). Mintegy 6-7 m. hosszura nő és súlya 1000-1500 kg. is lehet. Törzse megnyult, közepén legvastagabb. Feje aránylag kicsiny, kerek és a két földuzzadt fogmedertől eltorzult. Arcorra igen széles, merev fehér bajuszsörtékkel fegyverzett. Két szemfoga 60-80 cm. hosszu. Kagylói nincsenek és fülnyilásai nagyon hátra fekszenek. Mellső lábai kisebbek, de mindenik lába 5-ujjas és úszóhártyás. Farka jelentéktelen bőrlebeny. Bőre igen vastag, csupasz, de érdekes. A XV. sz.-ig még a skót partokon is tenyészett, de ma már a távol északra húzódott s csak Grönland egyes vidékein, a Baffiu-öbölben, Novaja Zemlja és a Spitzbergák vidékén, Alaszkában és az Aleuti-szigeteken él: de itt is mindinkább gyérül s csak itt-ott találhatni néhány száz darabot, holott pár évtized előtt ezrével volt. Főleg partlakó; nagyobb utat nem igen tesz s legfelebb egyik pihenőről a másikra költözik. Gyorsan úszik, de a szárazon nagyon ügyetlen. Szemfogainak segélyével a jéghegyekre is felmászik. Igen lomha és naphosszant szunyókál a parton vagy a jegen. Dühösen védekezik, sőt a párzás idején egymásra is támad. Hangja a tehénéhez hasonlít. A nőstény csak egyet fiadzik. Csiga-kagylókkal, halakkal s tengeri emlősökkel táplálkozik. Az északi lakókra nézve fontos állat. Vadászata veszedelmes, mert valamennyi a megtámadott védelmére siet. A szárazon könnyebben elejthető. Szemfogait elefántcsont gyanánt használják. Szalonnáját kifőzik. Észak lakói minden részét étékesítik.