rózsaszivacs, rózsamoha, rózsabozont, rózsaalma, bedeguár (növ., spongia cynosbati, fungus rosarum), a Rhodites Rosae L. nevü gubacsdarázs (l. o.) szúrása folytán vadrózsák leveleiből keletkezik. Gumónemü alapja van, hosszu zöld v. piros mohaforma szálak nőnek ki belőle. Belsejében számos fiókja, s benne a gubacsdarázs lárvája van. Régen officinális volt, álomalmának is nevezték s a gyermek vánkosa alá tették, hogy jól aludjon. V. ö. Paszlavszky, A R. fejlődéséről (Természetrajzi Füzetek 1882).
l. Fehér és piros rózsapárt, Nagy-Britannia és Irország (XII. köt., 940. old.).
a. m. Mullus (l. o.).
(Rosenberg), nagyközség Liptó vármegye R.-i j.-ban, a Vág mellett, (1891) 6879 lak. (köze 383 magyar, 441 német és 5987 tót); a járási szolgabirói hivatalnak, királyi törvényszéknek és adóhivatalnak székhelye. Van római katolikus főgimnáziuma (az 1727-ben ide telepedett kegyesrendiek vezetése alatt), takarékpénztára, hitelegylete és iparbankja, sóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása. Ipara igen jelentékeny; nemcsak kádár-, asztalos-, szűcs-, tégla- és agyagipari élénk, de van néhány igen jelentékeny gyári vállalata; ilyen a magyar textilipar részvénytársaság nagy ipartelepe (800 munkás) mely amerikai, indiai, egyiptomi pamutot és hazai lent dolgoz fel, továbbá van papirosanyaggyára, gyufasodronygyára, műfürésze s likörgyára. Kereskedelme és forgalma is élénk, mivel itt kereszteződik két nagy forgalmu országút. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Az evangélikusok itt 1707 ápr. 3-10. zsinatot tartottak, 1. Formula concordiae.
rózsapomádé (l. Illatos szerek) borszeszes kivonata, melyet mósusz-szesszel állandósítottak. A különböző rózsafajták (moharózsa, tearózsa stb.) illatát egyéb virágkivonatok és illanó olajok hozzákeverése által idézik elő.
vagy rózsakáposzta (növ., Brassica oleracea L. var. gemmifera DC.), l. Káposzta.
a német rosenkreuzer (l. o.) fordítása.
a Gutin-hegység egy csúsa (1307 méter) Nagybányától ÉK-re, innen hat óra alatt mászható meg Tetejéről igen szép kilátás nyilik.
(növ.), l. Rózsaubacs.
(növ.), dísznád, Canna L., a Marantaceáknak csinos, egész 3 m.-nyi kórója. Tőkéje csomós, terjeszkedő; levele jókora nagy, egyszerü, kétsoros helyzetü, gyakran csinos szinü. Virága szép piros v. sárga, páronként álló ágas-bogas helyzetü, tokja bibircsós, háromrekeszü. Hazája Amerikának forró vidéke, különösen az Antillák. Sok faját és fajtáját kerti dísznek ültetik, szalonbanis tartható s magról, valamint tőkedarabról is könnyen lehet szaporítani. A Canna Indica Ait. Ny.-indiai, 1570 óta Európában meglehetősen el van terjedve. Húsos tőkéje Amerikában bőrbetegség ellen és izzasztó orvosság. A C. Waszewiczii Dietr. guatemalai, a C. discolor Lindl. dél-amerikai, szinte kerti virág. A C. edulis Ker., C. dulcis és C. latea Ait. gumónemü lisztes tőkéje Amerikában táplálék, keményítőt is szereznek belőle s részben ez a Ny.-indiai arrowroot (arrowroot of Queensland, fécule de Toloman); a C. paniculata R. et P.-perui, a C. Achiras Gill. chilei; a C. coccinea Ait. Ny.-indiai, szinte keményítőt állítanak elő belőle. Több más fajnak a tőkéjéből főzelék lesz, fekete magvából pedig olvasót és nyakdíszt fűznek (l. Álhim).