a Gömör-Szepesi Érchegység egyik csoportja, mely Gömör és Szepes vármegyék határán, a Gölnic, Sajó, Csermosnya és Szomolnok völgyei közt terül szét. A hegység Ny. felől a dobsinai hegységhez, K. felé a szomolnok-kassai csoporthoz csatlakozik. Fő gerince Dobsina felől DK-re húzódik, eleintén Szulova név alatt, mely 1258 m. magasságot ér el; Rozsnyótól É-ra átmegy az 1290 m. magas Pozsáló vagy Ökörhegybe (Volovec 1290 m.), onnan odább húzódik az uhornai nyeregig (1000 m.), melytől K-re a Pipityke (1226 m.) emelkedik. Legmagasabb emelkedése a főgerinctől É-ra emelkedő Aranyasztal (1318 m.). A hegységet túlnyomóan erdők borítják, a magasabb és szélesebb hátakon a havasi legelők is nagy kiterjedést érnek el.
A püspökséget 1776. Mária Terézia alapította, kiszakítván a nagy kiterjedésü esztergomi egyházmegyéből egész Gömör és Torna vármegyét, továbbá Szepes, Abaúj és Nógrád vármegyék egy részét. 3 fő és 14 alesperességre oszlik és 99 plébániája van. Első püspöke volt Galgóczy János, előbb esztergomi nagyprépost, utána Andrássy Antal báró, Szányi Ferenc, Esterházy László gróf, Lajcsák Ferenc, Scitovszky János, Zichy Domokos gróf, Bartakovics Béla, Kollarcsik István és Schopper György ültek a püspöki széken. Új püspökét Ivánkovics Jánost (l. o.) 1896 dec. nevezték ki. A rozsnyói káptalan, mely hat kanonokból áll, a püspökséggel egyidejüleg létesült. V. ö. Szent-István-társulat ene. (XII. 239-240. old.).
l. Rosoglio.
a középkorban a Duna szentendrei szigetének neve.
város Mecklenburg-Schwerin nagyhecegségben, a Müritz-tó mellett, (1890) 3452 lak., gép- és sörgyártással, 3 fürészmalommal.
János Ágost, német hídépítő, szül. Mühlhausenben (Tübinga) 1806 jun. 12., megh. New-Yorkban 1869 jul. 22. Berlinben építészetet tanult, 1831. Pittsburgba ment, ahol drótkötélhidakat csinált; 1855-benkészítette el a Niagara fölött a függő hidat vasút és országút számára, 250 m. ívközökkel; 1867. az Ohio-hidat Cincinnati mellett és végül az óriás East-River-drótkötélhidat New-York és Brooklyn közt. R. fia Washington ezredes bevégezte a mesterművet 1883 máj. 14. R. irt egy Long and short span railwaybrigdes (New-York 1869) c. művet is.
(Nagy-), rendezett tanácsu város Gömör vármegyében, a murányi völgyben, (1891) 1817 tót és magyar lak., járásbirósággal, adóhivatallal és közjegyzőséggel; van polgári iskolával kapcsolatos közép kereskedelmi iskolája, iparostanonc-iskolája, asztalos- faragászati, edényfestő- és könyvkötő-tanműhelye, takarékpénztára, kölcsön és segélyző egylete. Földes-vasas savanyuvizforrását fürdésre használják. A rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaságnak itt vaskohója van, mely évenként 50 000 q nyers vasat termel. R. régi bányaváros. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
[ÁBRA] Nagy-Rőce város címere.
a gömör-szepesi Érchegység egy jelentékeny csoportja, mely É. felé a Garam és Gölnic közti nyereg által közvetlenül az Alacsony-Tátra királyhegyi csoportjával áll kapcsolatban; a hegység innen három egymással párhuzamos vonulatban húzódik DK. felé, melyek a murányi vagy ilosvai völgy, csetneki völgy, Sajó és Dobsina folyók völgyeinek közét hálózzák be. Ezen ágak É-on a Garam melletti Tresznyik (1398 m.) hegyből indulnak ki, legalacsonyabb és legkisebb a Dobsina és Sajó közti vonulat; ezzel párhuzamosan húzódik a Sajó és Csetnek közti ág, melynek legmagasabb emelkedése a Stolica (1480 m.); ezen ág a Sajó felé a Nadabula melletti Ivagyó hegyben (954 m.) ér véget, D. felé azonban a 439 m. mély gencsi hágón túl a pelsüci Nagyhegy (846 m.) emelkedik, mely köröskörül meredekül aláereszkedő és igen kiterjedt (10 km. hosszu, 5 km. széles) fensíkot alkot. A csetneki és ilosvai völgy közti ág, melyet a murányi hágó (965 m.) a murányi fensíktól választ el, a Kakas (Kohut) csúcsban 1411 m. magasságot ér el; odább DK. felé e hegyvonulat gyorsan ereszkedik alá s Pelsüc mellett szintén fensíkszerü jelleget ölt.
(Röőd), kisközség Kolozs vármegye kolozsvári j.-ban, (1891) 1434 oláh lakossal.
város Wiesbaden porosz kerületben, 5 km.-nyire M. m. Frankfurttól, a Nidda és vasút mellett, (1890) 4601 lak., tégla- és kémiai gyárral, grófi kastéllyal.