olyan nyomtatvány (füzet, könyv), melyet oly célból terjesztenek, hogy a közvéleményt valamely ügyben, akár mellette, akár ellene, befolyásolja; ezért a R. főjellemzője az aktualitás. A könyvnyomtatás első korszakában, az időszaki sajtó kifejlődése előtt, a R.-ok voltak a nyilvánosság sajtóorganumai. Az akkori R.-okból körülbelül legteljesebb a British Museum gyüjteménye.
1. Akna.
egyes nyomtatott lapokon közzétett versek vagy kiáltványok, sokszor politikai tartalommal. Divatjuk a könyvnyomtatással kezdődött; a hirlapok terjedése azonban kiszorítja őket. Nálunk a mult században sok röpív jelent meg, épp ugy a szabadságharc idején is. Könyvkedvelők a R.-et is szivesen gyüjtik. L. Hirlap.
vagy szállókorpa, 1. Korpa.
l. Rakéta és Hadi röppentyük.
a kilőtt lövedék útja a térben. L. Lövés.
(Röros), bányaváros mintegy 2000 lak. Söndre Throndhjem norvég kerületben, 161 km.-nyire Throndhjemtől, vasút mellett, a Glommen egyik mellékvölgyében, hóval takart hegyek közt, hires rézbányákkal, amelyek évenkint 12 000 t. ércet szolgáltatnak és nagy ércolvasztóval.
1. János, pedagogus, szül. Gyertyámoson (Torontál) 1844 aug. 19. Tanulmányait Pesten végezvén, már kora ifjuságától kezdve a nevelés és tanítás feladatának szentelte életét, ugy hogy e téren már 30 éve működik érdemdúsan. Igazgatója a nyilvános R.-nevelő-intézetnek (polgári és felső kereskedelmi iskolai tanfolyam). Nevezetesebb munkái: Könyvviteltan (I-II. rész), Váltójogisme, Folyó számlák tana stb., mely művek már több kiadást értek.
2. R. Miklós, pedagogus, szül. Gyertyámoson (Torontál) 1823 máj. 27. Tanulmányait Szegeden és a bécsi műegyetemen végezte. Mint kereskedelmi szaktanár és igazgató sikeresen működött 1853-tól 1884-ig. Irta az első magyar nyelvü áruismét. 1853. alapította a nevéről elnevezett R.-nevelő-intézetet. Számos közművelődési és tanügyi társulatnak jelenleg is tagja; a gyertyámos-községi első magyar nyelvü óvódának és a Szegeden létező gyertyámos-községi magyarnyelvterjesztő konviktusnak egyik alapítója. Volt országos képviselő is és megkapta a Ferenc-József-lovagrendet.
(Rösla), az Eger jobboldali mellékfolyója, a Fichtel-hegységben a Nussharton ered és a cseh-bajor határon torkollik.
Róbert, német regényiró, Julius Rösler-Mühlfeld v. Julius Mühlfeld álnéven ismeretes, szül. Cöthenben 1840 jan. 6., megh. Königsbergben 1881 máj. 18-án. Könyvkereskedő volt, 1872. a Königsbergben megjelenő Hartung'sche Zeitung, 1877-80. a Deutscher szerkesztője volt. Irt költeményeket: Wilde Veilchen (1859); Cyanen (Anklam 1866, 2. kiad. 1862); Theodor Körner, ein deutsches Lebensbild (u. o. 1862, 2. kiadás 1863); regényeket: Ehre (Bécs 1862, 4 kötet); Unterm Verhängniss (Lipcse 1864, 2 köt.); Pater Bernhard (Anklam 1865, 2 köt., 3. kiadás Zerbst 1871); Fürs Vaterland (Jena 1866, 2 köt.); Bis zum Schafott (Lipcse 1868); 1866 (u. o. 1888); Freie Bahn (u. o. 1869, 3 köt.); Im Bann der Schuld (Gumbinnen 1871, 3 köt.); Matthisson und Adelaide (Berlin 1872); Die alte Durchlaucht (Lipcse 1877); Die Erben v. Moosdorf (Berlin 1887); drámát: Der Herzog von Reichstadt (Cöthen 1866, 2. kiad. Königsberg 1873); továbbá történelmi munkákat: Zwanzig Jahre Weltgeschichte von 1848-68 (Lipcse 1869, 2 köt.); Aus dem tollen Jahr, Federzeichnungen aus 1848 (Bréma 1873); Die Gesellschaft Jesu (Königsberg 1873) stb. Összegyüjtött munkái Berlinben jelentek meg (1880, 5 kötet).