(Brachyura) v. zsebrákok, a páncélos rákok csoportjában a kocsányos szemüek rendjéből való tizlábu rákok; testük zömök, rövid, ugyszintén vállaik is rövidek és vaskosak; nyelen ülő szemeik a homlok alatti üregekbe húzhatók vissza; fejtoruk rövid, széles, majd négyszögletü, majd zsemlyeforma, majd pedig többé-kevésbbé háromszögü; potrohuk a tornál is rövidebb és nyugalmi állapotban a tor alsó részén levő barázdába fekszik, a himeknél keskeny, a nőstényeknél ellenben széles és a peték befogadására boltozott. Legnagyobb részük tengerekben él. Petéikből zöld lárvák s ezekből fejlődő Megalopa-alakok lesznek előbb. A következő öt családot különböztetik meg: 1. Catometopoda, négyszögletü fejtorral; az ide tartozó fajok közül a Pinnoteres tengeri kagylókban tartózkodik, mig a Gecarcinus a forró földövön a szárazon tartózkodik, éjjel és sötétben jár tápláléka után s petéinek lerakása végett nagy csapatokban a tengerekbe vándorol. 2. Cyclometopa, íves fejtorral; a Telphusa-fajok édes viziek, de csak a melegebb vidékeken tenyésznek. 3. Oxyrhyncha, háromszögü fejtorral, melyek közé tartozik a tengeri rák elnevezés alatt ismeretes Maja squinado Latr. az európai tengerekből. 4. Oxystomata, többé-kevésbbé körforma fejtorral. 5. Notopoda, egyik vagy két hátulsó lábpárjuk többé-kevésbbé a hátoldalra húzódott; fajai közül a Dromia-félék az európai tengerekben is közönségesek, testükön szivacsokat hordoznak.
(abbreviatura), az irásban valamely gyakran használt szó részben való elhagyása, mint pl. v. p. = például, t. i. = tudni illik; a nyelvészetben valamely hang időmértékének megfogyasztása, p. patkól helyett patkol; ellentéte a nyujtás, l. Hangváltozások, Hangtörténet. - R. a zenében az olyan előadási eljárás, mikor az előadó művész - vagy több is egyesülten - valamely zeneművet megrövidít, részint a részletek nem ismétlésével, részint pedig önkéntes törlésekkel, ami leggyakrabban operáknál fordul elő. A R. az ellenpontozatos műformákkal szemben is előfordul, amikor t. i. valamely cantus firmus rendes hangjegyi értéke megrövidített alakban dolgoztatik fel, vagyis akként, hogy p. a negyedérték nyolcadértékünek vétetik, vagy még rövidebbnek.
l. Szorzás és Osztás.
l. Miopia.
l. Gyíkok.
v. rövidszárnyfedősek (állat, Staphylinidae), az ötlábtőzíes bogarak egyik családja, ahová tartozó alakoknak teste hosszukás, mellső szárnyaik igen rövidek, lábaik néha három- és négyízesek is. Mintegy 2000 faja ismeretes, melyekből hazánkban körülbelül 500 él. Általában igen hasznos bogarak, melyek a rothadásnak induló szerves anyagokkal táplálkoznak. P. Staphylinus, Tachyporus, Stenus, Omalium, Myrmedonia stb.
főleg újabb időben erős megtámadás tárgyai. A kifogás az, hogy a javítás céljának meg nem felelnek, sőt miután, amint kellene, teljes magánelzárásban a szükséges helyiségek hiánya miatt végre nem hajthatók, inkább erkölcsrontó hatással birnak. Hogy ez a kifogás nem egészen alaptalan, el kell ismerni, valamint azt is, hogy hazai törvényhozásunk egészen helytelen álláspontból indult ki, midőn az éjjeli és nappali magánelzárást csakis az egy évet meghaladó fogházbüntetésnél rendeli alkalmazni; a R.-nél tehát elvül a közösséget állítja fel, holott a magánelzárásra épp ezeknél különös súlyt kell helyezni, természetesen a gyakorlati lehetőség korlátai között. De azért a jelszó: a R. eltörlendők, túlzás, mert a büntetés célja nem egyedül a javítás; az elrettentés céljának elérésére pedig a R. nagyon is alkalmasak s annál nélkülözhetetlenebbek, minthogy az ellenfelek oly büntetést, mely azokat teljesen pótolhatná, mindeddig fel nem fedeztek. A R. helyett a pénzbüntetést s közmunkának elzárás nélkül teljesítését szokták javasolni.
l. Távlati látszat.
favesszőkből álló köteg. A rőzse használatos mocsáros területeken töltött utak készítésére, amikor a felázott talajra sűrün egymás mellé rőzseköteget fektetnek le s erre készítik a feltöltést. Használják továbbá duzzasztó művek készítésére szintén kötegekben; továbbá az árvizgátak oldalának a hullámcsapás ellen való megvédésére, amikor a gát rézsüjén egy rétegben elhelyezik és lekötik a fűzfavesszőket. Ott, ahol egyszerü kőburkolatot nem lehet létesíteni, mivel a viz mozgása oly sebes, hogy a rendelkezésre álló legnagyobb köveket is elmozdítja, ott rőzsehengereket töltenek meg kővel, jól összekötik s igy süllyesztik le a kérdéses helyen. általában a rőzse a vizépítésben nagy szerepet játszik, de mindig csak ideiglenes jellegü műveknél. Megvan bizonyos esetekben az a nagy előnye, hogy a fűzfavesszők és az őket leszegezve tartó fűzfakarók meg szoktak eredni s igy élő, tehát nagyon szilárd védelmet adnak, p. partbiztosításoknál.
l. Rőzse.