v. rubiafélék (növ.), l. Ragadványfélék.
a. m. purpurin (l. o.).
(növ.), l. Ragadványképüek.
v. ribijankó (növ.), l. Libatalp.
(ásv.), l. Spinell.
néha Rubicon is, ókori határfolyócska a tulajdonképeni Itália (Umbria) és Gallia Cisalpina között; az Adriai-tengerbe szakadt (ez idő szerint Rugona, vagy Pisatello). Nevezetes szerep jutott neki Caesar életében, aki rajta átkelve tette meg az első döntő lépést az egyeduralom felé. Azért a modern korban is a Rubicont átlépni annyit tesz, mint döntő lépést tenni, amely után már nincsen hátrálás, nincs visszalépés.
az alkali fémek csoportjába tartozó elem, amely vegyületeiben egy vegyértékü és erősen pozitiv gyökként szerepel; kémiai jele Rb, atomsúlya 85,4. Az elemet a spektrál analizis útján Bunsen és Kirchhoff fedezték fel a dürkheimi sós forrás elemzésekor 1861. A R. szabad állapotban a természetben nem található, vegyületei azonban meglehetősen el vannak terjedve, de mindig csak igen csekély mennyiségben fordulnak elő; aránylag jelentékenyebb mennyiségben található a szászországi lepidolit nevü ásványban (közel 1%) és a Vulcano szigetén előforduló timsókőben; ezenkivül nyomokban még sok más ásványban, ásványvizekben és különféle növények, p. kávé, dohány, tea, szőllő, cukorrépa, tölgyfa (Than szerint) stb. hamvában. A tiszta fémet Bunsen legelőször az elszenesített R.-tartarátnak desztillálása révén állította elő, de legkényelmesebben ugy készítik, hogy a R.-hidroxidot aluminiumfémmel hevítik. Ezüstfehér, erősen fénylő fém; op. 38,5°, de még -10°-on is olyan lágy, mint a viasz, fs. 1,52. Sajátságai leginkább a káliuméhoz hasonlók, de ennél pozitivebb; ezért a levegőn igen gyorsan oxidálódik, sőt magától meggyulad és fakó ibolyaszinü lánggal R.-oxiddá ég el; hasonlókép meggyulad klórgázban, továbbá brom-, jód-, kén- és arzéngőzben; a vizet igen hevesen elbontja.
(növ.), l. Ragadványképüek.
a. m. Rubico (l. o.).
l. Korund.