l. Rugalmasság.
v. ruganyos üveg, l. Kemény üveg.
(ejtsd: rögbi), város Warwick angol grófságban a Felső-Avon bal partján, vasutak mellett, (1891) 11 262 lak., hires középiskolával, amelyet 1567. Lawrence sheriff alapított s amelynek 7000 sterling font évi jövedelme és 500 tanulója van, akik közül 150 a reáliskola (modern side) tanítványa, növendéke. 1890. R.-nek egy pompás temploma épült, amelynek oldalhajója a régi Szt.-András-templom középhajója volt.
az angol foot-ball (l. o.) labdajátéknak magyar elnevezése.
1. Arnold, német filozofiai és politikai iró, szül. Bergenben (Rügen szigetén) 1803 szept. 13-án, megh. Brightonban 1889 dec. 31. Filozofiai és filologiai tanulmányait Jenában, Halléban és Heidelbergában végezte. Az u. n. Jünglingsbundban való részessége miatt Kolberg várában 5 évi fogságot töltött. 1830. tanár lett a hallei tanítóképző intézeten, 1831. magántanár az ottani egyetemen. 1838. Echtermeyerrel a Hallesche Jahrbücher für deutsche Kunst und Wissenschaft c. lipcsei közlönyt alapította, mely a hegeli irányt képviselte és nagy jelentőségre emelkedett. A cenzura által támasztott nehézségek miatt átalakította a Deutsche Jahrbücher r. radikális közlönnyé, melyet 1842. a szász kormány betiltott. R. azután Párisba ment és Zwei Jahre in Paris c. iratában a szocializmussal szemben állást foglalt. 1846. megjelentek Gesammelte Schriften (Mannheim, 10 köt.). Időközben Zürichben Fröbellel irodalmi kiadóhivatalt alapított, 1847. pedig Lipcsében a Verlagsbureau c. vállalatot, amelyet a kormány 1851. beszüntetett. Az 1848-iki mozgalomban demokrata értelemben vett részt. Berlinben és Lipcsében a Reform c. lapot szerkesztette. Boroszlóban a birodalmi gyülésbe választották és mint képviselő Frankfurtban a szélsőbalt szervezte. Kiutasítása folytán 1849. Londonba ment, ahol Ledru-Rollinnal, Mazzinivel és másokkal az euópai demokrata bizottságot alapította, melytől azonban később visszavonult. 1852 óta Brightonban élt mint «visiting tutor«. A német viszonyok átalakulása után (1866, 1870) Bismarck politikáját védte. 1878 óta a német birodalomtól évi 3000 márka tiszteletdíjat nyert. Munkái közül még megemlítendők: Politische Bilder aus der Zeit (2 köt. 1847-48); Revolutionsnovellen (két rész, Lipcse 1850). Emlékiratai: Aus früherer Zeit (4 köt., Berlin 1862-67); Reden über Religion, ihr Entstehen und Vergehen (u. o., új kiad. 1875); Geschichte unserer Zeit (u. o. 1881); két drámája: Schill und die Seinen (Stralsund 1830) és Die neue Welt (1865); történelmi elbeszélése: Bianca della Rocca (Durangelo álnéven, Berlin 1869). A Junius-levelek jeles német fordítását is nyujtotta (3. kiad. Lipcse 1867); Arnold Ruge's Briefwechsel und Tagebuchblätter aus den Jahren 1825-1880 (kiadta Nerrlich P., 2 köt., Berlin 1886).
2. R. Szofusz, német geografus, szül. Dorumban (Hannover) 1831 márc. 26. 1874 óta a drezdai technikai főiskolán a geográfia tanára. Művei: Der Chaldäer Seleukos (Drezda 1865); Über Kompass und Kompasskarten (u. o. 1868); Weltanschauung des Kolumbus (u. o. 1877); Geschichte des Augustusbades (u. o. 1880); Die erste grosse Landesvermessung Sachsens durch Matth. Oeder 1857-1607 (u. o. 1889); Christoph Kolumbus (u. o. 1892); Geschichte des Zeitalters der Entdeckungen (Berlin 1881-83); Abhandlungen und Vorträge zur Geschichte der Erdkunde (Drezda 1888); kiadta Peschel Geschichte der Erdkunde címü művét is (2. kiad. München 1878).
1. György Fülöp, német festő, szül. Augsburgban 1666 nov. 27., megh. u. o. 1742 aug. 10. Szülővárosában, Bécsben és Velencében tanult, fejlődésére azonban Rómában Bourguignon gyakorolt döntő befolyást. Ő is főleg arcképeket festett, melyeknek elrendezése élénk, rajza biztos, szinezete természetes. Legnagyobb részük a braunschweigi muzeumban és a hamptoncourti képtárban van. Tágabb körökben ismeretesek rézkarcai, a lovasokat, meg parasztokat ábrázoló Capricci (6 lap), a Franciák Augsburg előtt (6 lap); XII. Károly és Eugen herceg lovasképei, valamint kuruc-képei stb. 1710. az augsburgi művészeti iskola igazgatója lett. Fiai: ifj. R. György Fülöp (1701-74), R. Keresztély (1708-81) és R. Gottlob Jeremiás (1710-72) ügyes rézmetszők voltak.
2. R. János Lőrinc, német festő, az előbbinek dédunokája, szül. Augsburgban 1775., megh. u. o. 1826 dec. 19. Az augsburgi művészeti akadémiának tanára és igazgatója volt és főleg a napoleoni harcokat ábrázoló rézkarcai és metszetei révén vált ismeretessé.
3. R. Móric, német festő, az előbbinek fia, szül. Augsburgban 1802 márc. 29., megh. Weilheimban 1858 máj. 29. Münchenben Adam Albrechtnek volt tanítványa, 1821. Braziliába utazott és ott készített 100 rajza Malerische Reisen in Brasilien címmel kőnyomatban (Páris 1827-35) megjelent. Utóbb beutazta Olaszországot, Kaliforniát, Mexikót, Dél-Amerikának nagy részét és mindezen útjain sok tanulmányt készített, melyeket a bajor kormány vásárolt meg.
l. Leoncavallo.
l. Gummi elasztikum.
l. Roas.
északi germán néptörzs, melynek eredeti fészke a Viadrus és Visztula folyamoknak köze volt, mely vidéken a R. neve több helynévben mai napig megmaradt (Rügen, Rügenwalde, Rega, Regenwalde). A népvándorlás hullámai őket is kiszoritották eredeti fészkükből és utoljára Attila kiséretében tünnek fel újra.