Ruhamoly

(Tinea pellionella L.), az apró lepkék csoportjába, a molyfélék családjába tartozó lepkefaj. Szürkés-sárga szinü. 4 mm. szárnyterjedelemmel. Házakban, ahol a ruhákat nem szellőztetik eléggé, mindenütt közönséges. Petéit a ruhára rakja, a kikelő hernyó finom zacskóban vagy selyemszerü csőben él és a ruhakelméket pusztítja. Káros. L. Molypillék.

Ruhatafota

l. Selyem.

Ruhatár

a szinházak ama helyiségei, melyekben a jelmezes darabokhoz szükséges ruházat van csoportonkint elhelyezve. Ez a csoportosítás rendszerint darabok sorrendjében történik, együtt őriztetnek p. Julius Caesar jelmezei, vagy III. Rikárdéi. Minthogy azonban egy korban s egy nemzet körében játszó darabok jelmezei közösek, ilyen újabb darabok felszerelésénél a leltárban meg van jegyezve, hogy mely darab mely szerepének ruhája alkalmaztatik az új darab valamely szerepében? Ezenkivül külön kezelik a férfi-, s külön a női R.-t Máshol korok szerint vannak a kiváló becsü jelmezek csoportosítva (Meiningen), s egy R.-i felügyelő őrizetére bizva.

Ruhatetü

(Pediculus vestimenti L.), a tetüfélék (l. o.) egyik faja, amely kiválóan piszkos, poros ruhákban él.

Ruhatisztító föld

l. Bolus.

Ruházat

mesterséges takaró, melyet testünkön hordozunk, hogy azt az éghajlati és légköri behatások ellen védjük. R.-nál főleg az erkölcsi, esztetikai, egészségügyi és célszerüségi szempontok a mértékadók, figyelembe veendő azonban a R. szine, anyagának minősége és a szövet vastagsága is. A R. alsó és felső ruhák csoportjára osztható. Az alsó ruháknál főleg csak az egészségügyi szempontok a mértékadók s itt megjegyzendő, hogy a gyapjunak az a jó tulajdonsága van, hogy igen sok vizet képes felvenni a nélkül, hogy szálai összetapadnának s hogy a vizet lassan veszti el, azaz igen lassan szárad. Ezen tulajdonságánál fogva gyapju alsóingben télen sokkal kevésbbé vagyunk kitéve a meghűlés veszélyének, mint len- vagy pamutingben, mert a gyapju a test izzadságát felveszi, de likacsosságánál fogva a párolgást nem akadályozza meg teljesen és mert akkor, amidőn a test már nem izzad, igen lassu száradásánál fogva kevés meleget von el a testtől; holott a pamut-, de leginkább a lenszövetek a viz felvétele folytán rugalmasságukat vesztik s a testhez tapadnak, mi által a porózus lélekzést hátráltatják s mert akkor, midőn a test már nem izzad, a gyors száradás folytán a testtől sok meleget vonnak el s oly gyorsan, hogy a hűlés könnyen beállhat. Amily célszerü s egészséges a gyapju alsó ruha hordása télen, épp oly káros ez nyáron. A gyapju, mert lassan szárad, párákkal telt légréteget tart lekötve a test és az alsó ruha között s ezzel a test szabad párolgását, amire nyáron sokkal nagyobb szüksége van, gátolja s bőrbetegségeket idéz elő. Mind a len, mind a pamut gyorsan szárad és ezért nyári alsó ruhákra alkalmasak. A len száradása gyorsabb, azért hidegebb tapintatu a pamutnál. Egészségi szempontból lehetőleg oly szinü szövetből készítsük az alsó ruhát, amelyen a piszok könnyen észre vehető és jól kimosható. Fertőző anyagok legkönnyebben a lenszövetből moshatók ki, nehezebben a pamutból és legnehezebben a gyapjuból és selyemből. Kórházi ágynemüekre és női ingekre ezért legalkalmasabb a lenszövet, mig a férfi-fehérnemüre a pamut is megfelelő. A felső ruháknál az éghajlati viszonyok ellen való védekezést, a célszerüséget és az esztétikai és erkölcsi szempontokat veszik figyelembe, midőn a R. szinét, anyagát s alakját állapítják meg. A szin a nap melege elleni védekezésnél bir nagy szereppel. Minél világosabb a szin, annál több sugarat képes visszaverni s minél sötétebb, annál többet nyel el, tehát jobban melegít. Ez okból nyáron fehér vagy világos szinü ruhában jobban tűrjük a hőséget, mint sötét ruhában. A hideg elleni védésnél azonban a szin befolyása lényegtelen. A szin választásánál leginkább az esztétikai és célszerüségi viszonyokat veszik figyelembe, de igen sokszor csak a divat (l. o.) szeszélyét. Az anyag minőségének megválasztásánál, ha a hideg elleni védekezést tartjuk szem előtt, figyelembe kell vennünk, hogy a gyapju göndörségénél fogva sokkal lazább szövetet ád a len s pamutnál s mert a lazább szövetben több levegő foglaltatik, a levegő pedig a meleg vezetését gátolja, azért a gyapju- és a selyemszövet is rosszabb melegvezető, azaz télen jobban visszatartja a test melegét, mint a pamutszövet. Ugyanazon anyagból készült szövetek közül az tartja vissza jobban a meleget, amely lazább szerkezetü. A szőrmefélék leglazábbak, azért a legjobb védők is, ezek után következnek a laza s bolyhos szövetek, a bársonyszerü szövetek és utolsó sorban a sima vászonfélék. A szövet anyagának megválasztásánál figyelembe kell még vennünk, hogy a gyapju- és selyemszövet sokkal tartósabb, de sokkal drágább is a pamutnál, továbbá, hogy a selyem- s gyapjuszövet sokkal rugalmasabb a pamutszövetnél, miért is jobban adja vissza a szabást, szebben simul s szebben szedhető ráncokba a pamutszövetnél. Felső ruháknál a szin és az anyag minőségén kivül a szabás, vagyis a ruha alakja és tekintetbe jő. Az alak választásánál a célszerüséget főleg az egyenruháknál vesszük figyelembe, a többi esetben a célszerüség csak másodrendü szerepet játszik s első sorban a divat szeszélyét vagy a hagyományokat - népszokásokat - és az esztétikai és erkölcsi szempontokat veszik figyelembe. L. Kosztüm és Magyar viselet.

Ruházati ipariskola

l. Iparoktatás.

Ruhla

4 km.-nyi hosszuságban elnyuló község a Türingiai-erdő ÉNy-i részében, vasút mellett; az Erbstrom folyócska 2 részre osztja: egy szász-weimari (2228 lak.) és egy szász-gothai (2850 lak.) részre, amelyekben pipákat, szivarszipkákat, fémárukat készítenek. 1750. itt találták fel a hamis tajték gyártását. R.-t mint nyaralót is sokan fölkeresik. V. ö. Suck, Führer durch R. u. seine Umgebung (R. 1891).

Ruhland

M., Calm Maria (l. o.) német irónő álneve.

Ruhmkorff

Henrik Dániel, német mekanikus, szül. Hannoverban 1803., megh. Párisban 1877 dec. 21. Szülővárosában tanult mekanikát, azután Párisban és Londonban munkálkodott, végre az előbbi városban telepedett le. 1844. egy lényegesen javított termo-elektromos műszert szerkesztett, 1849. pedig egy a sarkítási sík mágneses forgását bemutató eszköz került ki műhelyéből. Legismertebb indukció-készüléke, amelyet az 1855-iki nemzetközi kiállításon mutatott be. R. műhelyét halála óta Carpentier tartja fenn.


Kezdőlap

˙