Dávid, német filologus, szül. Stolp mellett Hátsó-Pomerániában 1723 jan. 2., megh. Lejdában 1798 máj. 14. Vittenbergában és Lejdában tanult, 1757. Lejdában a görög nyelv rektora, 1761. az ékesszólás, történelem és régiségtan tanára lett. R. korában hires latinista és éles elméjü kritikus volt. Művei közül említjük: Epistolae criticae (2 rész, Lejda 1749-51, új kiad. 1827); Timaeus Lexicon vocum Platonicarum-jának feldolgozása (u. o. 1754, új kiad. Lipcse 1828-33); Homeri Hymnus in Cererem (Lejda 1768, új kiad. Lipcse 1827); Rutilius Lupus (Lejda 1868, új kiad. Lipcse 1831 és 1841, R. Historia critica oratorum graecorum-jával), Vellejus Paterculus (2 kötet, Lejda 1779, új kiad. Lipcse 1830-39) és Muretus Operájának (4 köt., Lejda 1746-66) kiadásai. R. végezte be Hesychios műveinek kiadását is (2 köt., Lejda 1746-66). Mintaszerü életrajz R. Elogium Tiberii Hemsterhusii-ja (u. o. 1768, új kiad. 1789 és más ízben). V. ö. Wyttenbach, Vita R.-ii (Lejda 1799, legújabb kiad. Freiberg 1846); Rinck, F. Hemsterhius und David R. (Königsberg 1801).
1. a Rajna jobboldali, 235 km. hosszu mellékfolyója. Amsberg porosz kerületben a Ruhrkopf É-i oldalán ered és kanyargós folyás után Ruhrortnál torkollik. Vizterülete 4700 km2. A viz sekélysége miatt gyakran nem hajózható. Mellékvizei jobbról a Möne, balról a Henne, Röhr és Lenne. Partjai mellett fontos széntelepek találhatók. - 2. R., a Maas mellékfolyója, l. Roer.
az ugyanily nevü járás székhelye Düsseldorf porosz kerületben a Ruhr torkolatánál, vasút mellett, (1890) 11 099 lak., gép-, ultramarin-, lámpa-, kötél-, pléh- és vasárugyártással; Európa egyik legnagyobb folyami kikötőjével, amelyben (1893) 18 487 hajó fordult meg 3 917 522 t. tartalommal, és amelyből igen sok szenet szállítanak el. A kikötő mellett áll Vinckenek, Vesztfália kormányzójának szobra. V. ö. Gesch. d. Stadt R. (1882).
Edessza neve az ékirásokban.
l. Íszá.
(lat.) a. m. rom, enyészet; ruinál, tönkre tesz.
v. Ruysdael (ejtsd: rajszdál), 1. Jakab van, hollandi festő, szül. Haarlemben 1628-29 körül, megh. u. o. 1682 márc. 12. Eleinte orvosi pályára készült, de csakhamar a tájképfestésre adta magát, melyben nagybátyján kivül valószinüleg Allart van Everdingen volt mestere. 1648. a haarlemi festőcéh tagja lett, 1659. elnyerte az amsterdami polgárjogot, de kortársai olyan kevéssé méltányolták művészetét, hogy utolsó éveit szülővárosának mennonita szegényházában töltötte. Az utókor igazságosabb volt és első helyre emelte a világ nagy tájfestői között. Művészetének jellege teljesen hollandi; hazája síkságait, erdeit, tengerpartjait festette le és csak erdei vizesései tüntetik föl Everdingen norvégiai tájéképeinek hatását. A hangulatkeltésnek nagy mestere. Hires képei vannak az amsterdami és hágai, a berlini és szentpétervári képtárakban, a párisi Louvreban, főleg azonban a drezdai képtárban. A budapesti országos képtár két képe (263, 279) közül különösen költői az Erdei tó. V. ö. Michel, Jacob van R. et les paysagistes de l'école de Harlem (Páris 1890).
2. R. Salamon, van, hollandi festő, az előbbinek nagybátyja, szül. Haarlemben a XVII. sz. elején, megh. u. o. 1670-ben. 1623. tagja, 1648. elüljárója lett a haarlemi festőcéhnek. Van de Velde Ezsajásnak vagy Van Goyennek volt tanítványa; festményein mindenesetre főleg az utóbbinak a hatása látszik meg. Képei minden nagyobb muzeumban találhatók. Jól van képviselve p. a berlini és müncheni képtárakban, kitünően a budapesti országos képtárban. Itt van legkorábbi ismert képe 1631-ből (260. sz.), és egész modorát, fejlődését is jól lehet tanulmányozni többi három képén (268., 294., 299. sz.).
l. Ruyter.
(ejtsd: ruisz) János, spanyol költő (Arciprestre de Fita v. Hita), szül. Alcalában, a XIV. sz. közepe táján élt. A toledói érsek büntetésből Hitába helyezte át, ahol R. fogságában 1343. Poesías cím alatt egy körülbelül 7000 verssort tartalmazó, keretes epikus költeményt irt, amelyben élete eseményeit beszéli el, feldíszitve azt számos fabulával, hasonlattal és lirai költeménnyel. Ez utóbbiak az ó-spanyol lira legragyogóbb gyöngyeihez tartoznak. E költeményeket először Sanchez adta ki a Colección de poesías castellanas anteriores de siglo XV. címü vállalatban (Madrid 1790); megvannak a Biblioteca de autores espanoles 57. kötetében is (u. o. 1864).
v. R. et P. latin növénynév után Ruiz Lopez Ipoly és Pavou József nevének rövidítése. Első szül. Beloradában 1754., megh. Madridban mint a botanikuskert adjunktusa 1815-ben. (Florae Peruvianae et Chilensis prodromus, Madrid 1794); l. Pav.