(Rúmí), a mohammedánoknál a kelet-római (bizánci) birodalom alattvalóinak elnevezése; aztán általában: keresztény vagy európai. Most leginkább a görög népre és egyházra értik. Közép-Ázsiában a török császárt rúm pádisahi, vagy szultáni rúmnak nevezik.
mezőváros rendezett tanáccsal Szerém vármegyében, (1891) 1717 házzal, 9582 lak. (közte 390 magyar, 5708 német és 3342 horvát-szerb); a járás székhelye, járásbirósággal és adóhivatallal, kir. közjegyzőséggel, pénzügyőrséggel, 2 takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
város Ny.-Flandria belga tartományban, vasút mellett, (1891) 5768 lak., dohány- és olajgyártással; szép gót templommal és egy kastéllyal.
(ejtsd: römbold) Horác, sir, angol diplomata, jelenleg angol nagykövet Bécsben, szül. 1829. Oxfordban végezte tanulmányait és azután a diplomáciai pályára lépett. Ügyvivő volt Szt.-Pétervárott és Konstantinápolyban, 1884-88. követ Athénben és 1888-96. Hágában; 1896 aug. pedig angol nagykövetnek nevezték ki Bécsbe, Monson Ödön helyére. A keleti kérdés és viszonyok alapos ismerője.
az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye a szász határon, vasút mellett, (1890) 10 178 német lak., jelentékeny vászon-, továbbá gyapju- és pamutszövéssel, szaruesztergályozással, kelmefestőkkel és műmalommal, szövőiskolával.
l. Lenvászon.
(Rum-Ili a. m. a rómaiak, értsd keleti rómaiak, vagyis a bizantinusok, görögök földje). Igy hivták a törökök fénykorában az Európában fekvő tartományokat, Boszniát és Magyarországot is beleértve. A ruméliai beglerbég (helytartó) Szófiában lakott és 26 (30) szandsákbégnek volt az ura. 1836. Monasztirba helyezték át a helytartó székhelyét és hatalmát Ny.-Macedoniára és Albániára szorították. Az 1864-ben végbement közigazgatási reform következtében a R. név megszünt, az 1878-iki berlini kongresszus azonban némi módosítással megint feltámasztotta ezt a földrajzi fogalmat, amennyiben megalkotta Kelet-R.-t. A berlini szerződés 13-22. cikkelye értelmében Kelet-R. a török császárság egyik tartománya ugyan, de egy keresztény kormányzó felügyeletére lett bizva. A szultán hatalmának azonban az 1885 szept. 18. végbement forradalom csakhamar véget vetett és ekkor Kelet-R.-t Bolgárországgal egyesítették (l. o.). Kelet-R. megalakítása után alkotmányt kapott és Vogoridesz herceg (Aleko pasa) lett első kormányzója. Ez az oroszok befolyása alatt állott és majdnem kizárólag bolgárokra bizta a kormányzást. Az országban rövid idő alatt mozgalom támadt, mely a R.-i bolgár unió kivívását tűzte ki célul. 1884. a szultán a kegyvesztes Aleko pasát állásától flementette és Kresztovicsot (Gavril pasát) nevezte ki helyébe, de a panbolgár áramlat egyre tovább folyt. 1885 szept. 17. a bolgár forradalmi párt a nemzetőrség közreműködésével Kresztovicsot megbuktatta, mire a Stranszki elnöklete alatt megalakult ideiglenes kormány a bolgár-R.-i uniót proklamálta. I. Sándor (Battenberg), Bolgárország fejedelme szept. 20. alávetette magát e határozatnak és ezentúl Bolgárország és Kelet-R. fejedelmének címezte magát. A porta tiltakozott ugyan ez ellen, de nem mervén fegyverhez nyulni, a nagyhatalmakra bizta a kelet-R.-i kérdés eldöntését. A nagyhatalmak rokonszenvvel viseltettek ugyan a történtek iránt, de Oroszország (I. Sándor ellenségének) unszolására az 1886 ápr. szerződésben csak öt évre bizták I. Sándorra, mint főkormányzóra Kelet-R. sorsát. Ez az állapot sem volt azonban tartós. Alig hogy I. Sándor a bolgár képviselőház elé terjesztette a bolgár kelet-R.-i unió ügyét, az oroszok aug. 21-én megbuktatták. Maga az unió azonban fenmaradt és keresztülvitetett, ugy hogy jelenleg Kelet-R., ha nem is de jure, Bolgárország egyik részének tekintendő (l. o.). Midőn a szultán I. Ferdinándot bolgár fejedelemnek elismerte (1896), egyúttal Kelet-R. kormányzójának is kinevezte. A trökök R. alatt egyébiránt Tráciának birtokukban levő részét is értik.
l. Román nyelv.
l. Hangyasav.
L. (növ.), l. Lósóska és Sóska; R. Patientia, l. Angol spenót.