János, osztrák-német iró, l. Nordmann.
Márton és fia János, pozsonyi szobrászok voltak. Műveikből Szt. Erzsébet egy előtte térdepelő koldussal és egy angyal láthatók a nagylégi templomban; ugyanott a szószék és két mellékoltár faragványai is tőlük származnak. Ugy látszik 1770 táján éltek.
Rumph, latin növénynév után Rumpf (Rumph) György Eberhard neve. Szül. Hanauban 1627., megh. Amboinán 1702. mint holland alhelytartó. Plinius Indicusnak is elnevezték. Műve: Herbarium amboinense (Amsterdam 1750).
l. Csonka parlament és Hosszu parlament.
(ang., ejtsd: römmpszték), sült vagy abált marhavesepecsenye-szelet.
vagy román, igy nevezik magukat az oláhok.
Doroszló, I. Henrik bán fiánál Ivánnál III. András király szabadon bocsátásáért sokat fáradozott, sőt egyik fiát is odaadta kezesül. Fiai, Gergely és Doroszló, az ország számos hadjáratában: a szerbek, németek ellen vérök ontásával harcoltak, ezért kapták 1323. a királytól Balozsaj földét. Gergely fiai: János (Német) és Miklós. Előbbi az első nápolyi hadjáratban volt Lajos királynak segítsége és küldöttje haza Magyarországba, utóbbi az osztrákok ellen vívott harcban esett el Loránd vasvármegyei főispán seregében 1322. Mühldorfnál.
Károly György, gazdasági tanár és szakbeli iró, szül. Iglón (Szepes) 1780 nov. 18., megh. Esztergomban 1847 ápr. 5. Késmárkon és Debrecenben befejezett tanulmányai után a göttingai egyetemre ment, honnét három év mulva, 1803. hazatérve, a lőcsei s az iglói evangelikus liceumokban tanárkodott; később Szolnokon lelkész és 1810. Sopronban ismét tanár lett. 1813. Festetics György gróf a keszthelyi Georgiconhoz hivta, hol nov. elejétől fogva harmadfél éven keresztül a mezőgazdaságtan tanára, 1816. pedig archon s a grófi liceum igazgatója lett, de még ezen év márc. 4. lemondván állásáról, a karlócai liceumnál vállalt igazgatói állást. 1821. a pozsonyi evang. liceum másodrektorává választották, de 1824-ben ezen állását is elhagyta, innét Bécsbe ment, irói működést fejtve ki. Itt azután a katolikus vallásra tért át, mire Rudnay primás 1828. Esztergomban a magyar jog s a statisztika tanárává tette, mely állást haláláig viselte. Állhatatlansága és vallásváltoztatása miatt erős megtámadásokat intéztek ellene a nyilvánosság előtt. Sokoldalu irodalmi munkásságot fejtett ki. Főbb művei: Populäres Lehrbuch der Oekonomie (Bécs 1808, 2 köt.); Agricola experimenta (1813); Erdei instrukció (1813); Von der jetzigen Beschaffenheit d. Georgicons zu Keszthely (1814); Gemeinnützige ökonomisch-technologische Belehrung für Haushaltungen in Städten und auf dem Lande (Pest 1816); Anleitung zum Bierbrauen (Bécs 1826); Újonnan felfedezett módja a lóetetésnek széna nélkül (Kassa 1833); Verzeichniss und Beschreibung der Carpathischen Blätterschwämme im Zipser Komitate (1834); Karlovicz flórája. Kiadta a következő gyüjteményt: Monumenta hungarica sermone nativa scripta, vagyis a magyaroknak magyar nyelven irt emlékezetes irásaik (Pest 1815-17, 3 köt.).
(ang., ejtsd: rönn) a. m. futás, futtatás.
állítólag a Volga (l. o.) mellékfolyója.