a germánok legrégibb irásjelei. Alakjuk elárulja, hogy a latin betükből származnak. Hosszabb és rövidebb betürendet különböztetünk meg és mindkettőt a kezdő runa után futharknak nevezik. A régibb 24 betüből áll (f, u, th, a, r, k, g, w; h, n, i, j, eu, p, z, s; t, b, e, m, l, ng, o, d) és a VII. sz. közepéig majdnem minden germán törzsnél használatban állt; az újabbi, amely 16 runából áll, csakis Skandináviában található a kerszténység behozatala előtti századokból származó feliratoknál. Később 27 betüre bővítették ki és a középkor végéig maradt fenn. Az V. sz.-tól kezdve a latin betük szorították ki a R.-at először a délgermánoknál, azután az angoloknál, végre az északi népeknél. Már Ulfilas bibliafordításánál a görög betük segítségével összeállított új ábécét használt. A legrégibb R. a III. és IV. sz.-ból származnak, igy a thorbjoergi paizs, a vimosei fésü és különösen a schleswigi gallehuusi aranykürt felirata, melynek másolatát a kopenhágai muzeumban őrzik (az eredetit tolvajok beolvasztották). A runafeliratok első tudományos összeállítását nyujtotta Brynjulfsen Periculum runologicum (Kopenhága 1823), de csak Grimm Vilmos alkotta a R. tanának szilárd tudományos elméletét (Über deutsche Runen, Göttinga 1821; Zur Litteratur der Runen, Bécs 1828). A R. neve gót runa a. m. titok, ófelnémet rôna mormogás, bűvös cselekedet, felirat) is arra mutat, hogy eredetileg bizonyos titokzatos képzetek fűződtek hozzájuk, hogy vallásos, szent célokra s varázseszközökül használták őket. A skandináv monda szerint maga Ódin isten volt a feltalálójuk, ő közölte őket az emberekkel.
(ejtsd: rönnkorn), város Chester angol grófságban a Mersey és az új Manchester-csatorna partján, vasút mellett, (1891) 20 050 lak., vasöntéssel, hajógyártással és szénbányával.
(ang., ejtsd: röndlet) vagy runlet, angol folyadékmérték = 42 gallon = 190,82 lit.
a. m. Randsit Szingh (l. o.).
1. János Lajos, svéd-finn költő, szül. Jakobstadban (Finnország) 1804 febr. 5-én, megh. Borgjelban 1877 máj. 6-án. Äbóban tanult, 1830. Helsingforsban az ékesszólás docense, 1837. a borgjeli gimnáziumban a latin nyelv tanára és 1842. a görög nyelv lektora lett. Ércszobrát, melyet fia, R. Walter, a jeles képfaragó készített (szül. 1838 dec. 29.), 1885. leplezték le Helsingforsban. Bellman és Tegnér mellett R. a legzseniálisabb svéd nyelvü költő, aki azonban ezektől valódi finn sajátos vonásai miatt nagyon különbözik. Művei: Dikter, összegyüjtött kisebb költemények (3 köt., Helsingfors 1830-43); Elgskyttarne (1826 és 1832) és Hanna (Helsingfors 1836 és többször) idillek; Nadeschda (Borgjel 1841), Oroszországban játszó romantikus-modern elbeszélés; Julqvällen (u. o. 1841) idill; Kung Fjalar, románc-ciklus (u. o. 1844); Fänrik Stjells Sägner (1. rész u. o. 1848, 2. rész Helsingfors 1860) hazafias balladák. E költeményeiben R. hazája életnézetét fejezi ki nagy költői erővel; később nemzeti dallá lett Wjelrt Land is köztük van; jeleneteket és jellemeket adnak az 1808-iki háboruból és a finn nemzeti öntudat ébresztésére nagy hatásuk volt. Egyéb munkái: Smärre Berättelser (Helsingfors 1854); Kan ej, vígjáték (1862); Kungarne pjel Salamis (Helsingfors 1863) antik formáju tragédia. 1832-36. R. a Helsingfors Morgonblad szerkesztője volt. Mint zsoltárköltő is kitünt. Összegyüjtött munkái (Samlede Skrifter) több ízben jelentek meg. V. ö. Reschier, J. L. R., ein schwed.-finn. Dichter (Stuttgart 1881).
2. R. Walter, finn szobrász, az előbbinek fia, szül. Borgjelban 1838 dec. 29. Eleinte Sjöstrandnak, azután Kopenhágában Bissennek volt tanítványa, 1861-64. Rómában tartózkodott, azután egy ideig hazájában; később még egyszer meglátogatta Rómát, 1877. pedig Párisban telepedett le. Művei közül, melyek főleg Thorwaldsen klasszicista modorának a hatása alatt állanak, a legsikerültebbek: Ilmarinen a holdat kovácsolja; Apollo és Marsyas; Alvó Amor; Psyche stb.
(Dar Runga), néger ország Közép-Afrikában, Vadai és Dar Banda közt. A Darfurból jövő Aukadebbe, a Sari jobboldali mellékvize K-Ny-i irányban átfolyik rajta és számos mellékvizével öntözi. Talaja termékeny. A mohammedánus lakosság főkép állattenyésztéssel foglalkozik. Az országot 1873. Nachtigal ismertette.
angol leirása Randsit Szinghnek (l. o.).
kisközség Torda-Aranyos vármegye alsó-járai j.-ban, (1891) 385 oláh lak.; közelében a festői R.-i sziklaszoros s cseppkőbarlang.
császári vár Bozen mellett Tirolban, meredek porfirsziklákon, a Sarn-völgy bejáratánál; nevezetes, régi, többnyire Tristanra és Isoldera vonatkozó freskókkal, amelyek 1385-ből valók. Az 1237. épült várat I. Ferenc József királyunk költségére 1884-88. Schmidt bécsi építőmester teljesen restaurálta. V. ö. Schönnherr, Das Schloss R. (Innsbruck 1871); Kunst-Chronik 1894-95, 124. old.
(Runö, Ruhnosaar, Rohni sahl), Livonia orosz kormányzósághoz tartozó sík felületü sziget a Rigai-öbölben, 11 km2 területtel, 330 lak., akik a svédek maradékai és halászattal foglalkoznak; világító toronnyal.