Antal, egyházi iró és szónok, katolikus áldozópap, szül. Győrött (Nádorváros) 1851 márc. 5. Középiskoláit és a teologiát Győrött végezte. Pappá szentelték 1873 jul. 27. Segédlelkész volt Győr-Nádor- és Újvárosban, Ecsen, Peren és Pálon, helyettes lelkész Pálon, Mező-Eörsön és Bokodon, 1875. győrszékesegyházi hitszónok és káptalandombi lelkész, 1879. győrszigeti, 1894. győrnádorvárosi esperes-plébános. 1890. a Szent-István-társulat tudományos és irodalmi osztályának tagja, 1896 jul. 15. a Ferenc-József-rend lovagja. Irodalmi munkássága: Rafael (ford. Limpp Jánossal, Budapest 1872); Kolping Adolf (u. o. 1887); A katolikus legényegylet magyar földön (u. o. 1887); Katolikus énekeskönyv (3. kiad. 1896); Szent Monika élete (ford., Győr 1889, 2. kiad. 1894); A mi Urunk Jézus Krisztus (ford., Budapest 1895); A mi Urunk Jézus Krisztus élete (ford. u. o. 1895); Emlékkönyv (Zalka győri püspök jubileumára, díszmű, u. o. 1892); Győr Kisfaludynak (u. o. 1892); Zalka János győri megyés püspök (magyar, német és horvát nyelven, u. o. 1892); Dicsőséges Szent László király (díszmű, u. o. 1895); Győr jubiláris püspökei (díszmű, u. o. 1896); Az aranymisés győri püspök (népies kiadás, Győr 1896); Betegségünk és orvosságunk (nagybőjti beszédek, 2. kiad. Budapest 1894) és több egyházi beszéd. Ezeken kivül számos felolvasását, tanulmányait, cikkeit stb. a Borromaeus, Budapesti Hirlap, Magyar Állam, Kath. Szemle stb. lapok hozták.
L. (növ.), l. Csodabogyó.
v. Russellae, etruszk város, l. Grosetto.
(ejtsd: rös), két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Indianában (1040 km2 ter., 21 000 lak., Rushville székh.) és Kansasban (1872 km2 ter., 6500 lak., Lacrosse székh.).
(ejtsd: rösdn), város Northampton (ettől 22 km.-nyire) angol grófságban, (1891) 7443 lak.
orosz város, l. Rosszieni.
(ejtsd: röszkin) János, angol műkritikus, szül. Londonban 1819 febr. Oxfordban tanult s kizárólag művészettörténelmi tanulmányainak élt. Műkritikusi pályáját egy kis könyvvel kezdte, amelyben Turnert és a modern angol tájképfestést védelmezte és amelyet aztán hosszas olaszországi tartózkodása után Modern painters c. (1843-60, 5 köt., 2. kiad. 1873) terjedelmes kötetévé szélesített ki. Egyéb munkái: Pre-Raphaelitism (1851); Stones of Venice (illusztrációkkal, 1851-53, 3 köt. 2. kiad.; magyarul Velence kövei, ford. Geőcze Sarolta, Budapest 1896); On the nature of Gothic architecture (1854); Lectures on architecture and painting (1854); The political economy of art (1857, 2. kiad. 1867); The elements of perspective (1859); Notes on the Turner Gallery at Marlborough House 1856 (1857 s azóta többször) stb. Az oxfordi egyetemre a szépművészetek tanárává neveztetvén ki, a következő szépművészeti munkákat irta: Lectures on art (2. kiad. 1875); Aratra Pentelici: six lectures on the elements of sculpture (1870); Ariadne Florentina: six lectures on wood and metal engraving (1873). Néhány év óta R. visszavonultan él Lancashireban. (V. ö. John R., a bibliographical biography, London 1879; Mather, Life and teaching of J. R., 2. kiad. u. o. 1884.) Mint szociálpolitikus is nagy hirre tet szert; Carlyle nyomán az erkölcsi elvek érvényesülését követeli a nemzetgazdaságtanban. Nevezetesebb társadalompolitikai munkái: Munera pulveris; Unto this last; Fors Clavigera, stb.
l. Rhusma turcorum.
1. Károly, német iró, ornitologus, szül. Baldenburgban 1833 jan. 14. Eleinte gyógyszerész volt, aztán orvostant tanult Berlinben, ahol 1862 óta él. Nagyok sok érdeme van a madarak életének ismertetése körül. Művei: In der freien Natur (1 köt., 2. kiad. Berlin 1875, 2 köt. u. o. 1868); Meine Freunde (u. o. 1866, 2. kiad. u. o. 1879); Durch Feld und Wald (2. kiad., Lipcse 1875); Natur- und Kulturbilder (Boroszló 1868); Deutsche Heimatsbilder (Berlin 1872); Handbuch für Vogelliebhaber, -züchter und -händler (1 köt., 3. kiad. Magdeburg 1887; 2 köt., 2. kiad. 1881); Der Kanarienvogel (4. kiad. Hannover 1885); Die Brieftauba (u. o. 1877); Fremdländische Stubenvögel (u. o. és Magdeburg 1875-88, 4 köt.); Vögel der Heimat (Lipcse 1866-88); Der Wellensittich (2. kiad. Magdeburg 1866); Sprechende papageien (2. kiad. u. o. 1887); Lehrbuch der Stubenvogelpflege (u. o. 1888); Die Amazonen-Papageien (1896); Die Grau-Papageien (1896).
2. R. Menyhért, svájci történetiró, szül. Luzernben 1450 táján; u. o. tanácsjegyző volt; 1479. és 1488. mint követ Magyarországon járt Hunyadi Mátyásnál, ki lovaggá avatta. A sváb háboruban 1499. elesett. Az 1482-1488. években a Luzerner Chronik-ot irta, mely 1412-ig terjedt; egyike azon régibb történeti műveknek, mely a Tell-mondát említi (kiadta Schneller, Kopp és Wurstemberger, Bern 1834 és 1838). V. ö. Liebenau Th. v., Ritter M. R.; Bernoulli, Die Luzerner Chronik des M. R. (Basel 1872).
3. R. Róbert, osztrák festő, szül. Bécsben 1847 jun. 7. A bécsi akadémián Zimmermann Albert tájképfestőnek volt tanítványa, azután beutazta Tirolt, Németországot és Hollandiát, majd Velencében és Rómában tartózkodott hosszabb ideig. Finom, hangulatos képei közül a legkiválóbbak: Eisenerzi részlet; Mals, Tirolban (mind a kettő a bécsi akadémia képtárában); A heidelbergai kastély egyik részlete; Fürstenburg Burgeis mellett; Rotterdam; Hollandi csatorna; Zivataros táj Dél-Tirolban; Meran, esti hangulat; Kora tavasz Penzingben (1887, bécsi akadémiai képtár); Malom Dél-Tirolban; Szélvihar a hegyek között stb. A bécsi új Burg-szinház étterme számára 12 díszítő lünettát festett.
József lovag, geologus és utazó, szül. Salzburgban 1802 okt. 18., megh. Selmecen 1863 jun. 20-án. 1822. a selmecbányai akadémiára ment tanulni s 1826. oklevelet nyervén, Gastein mellett nyert bányászati állást. 1835. az egyiptomi alkirály megbizásából kutató utat tett Afrika belsejében, ahonnan Kis-Ázsián és Észak-Európán keresztül tért vissza, mely utazását igen vonzóan irta le Reisen in Európa, Asien und Afrika inden Jahren 1835-41 (Stuttgart 1841-46, 7 köt.). Visszatérte után a császári királyi udvari kamaránál bányatanácsosi ranggal alkalmaztatott s mint ilyen az erdélyi és bánáti részeket tanulmányozta. 1843. a modenai hercegséget kutatta ki, később a halli (Tirol), majd a wieliczkai sóbányák igazgatója lett s 1850. a selmecbányai akadémia igazgatója. Irodalmi dolgozatainak nagyobb része a bécsi akadémia kiadásában jelent meg, melynek 1848 óta tagja volt.