tó és fürdő, l. Melence.
(Ruscsuk, Russze), az ugyanily nevü kerületnek, bolgár érseknek, örmény püspöknek és osztrák-magyar konzulnak székhelye Bulgáriában, a Duna jobb partján, Gyurgyevóval szembne, ahol a Lom torkollik belé, vasút mellett, (1888) 27 194 lak., akik közt 14 229 bolgár, 8177 török, 1975 spanyol zsidó stb., arany-, ezüst-ékszerkészítéssel, cipő- és ruhavarrással; élénk kereskedéssel, különösen gabonakivitellel; 29 mecsettel, több bolgár és örmény templommal; földmives-iskolával. Jelentékenyebb épülete a metropolitának a Duna partján álló palotája. R.-ról először az 1503-iki török-magyar békekötésben történik említés. 1640. már öttornyu vár védelmezte. 1673-tól 1755-ig egy kis ragusai kereskedelmi telep volt benne. II. Katalin cárnő hadai ellenében nagyon megerősítették. 1810 szept. 27. hosszas ostrom után az oroszok kezébe került, akik azonban 1811 jul. 26. fölégették és elhagyták. 1877. újabb erődítményekkel látták el, amelyek közül a Levent Tabia volt a legjelentékenyebb. Ugyanazon évben az oroszok újra ostrom alá fogták, de az Ahmed Kaiszerli pasától védett város csak 1878 febr. 21. adta meg magát.
József, bölcseleti és nyelvészeti iró, veszprémi kanonok, szül. Pápán 1779 márc. 1., megh. Veszprémben 1851. Pápán végezte alsóbb iskoláit, a bölcsészetet Győrött; Veszprémben a papi pályára lépett s 1800. végezte a teologiát Pozsonyban. Erre tanulmányi felügyelő, majd teologiai tanár lett, végre 1814. keszthelyi plébános és hahóti apát. Veszprémi kanonokká 1834. nevezték ki. Mint teologiai tanár néhány bölcsészeti munkát adott ki: A filozofiának előljáró értekezései (1812); A filozofiának summás rajzolatja vagyis enczyclopédiája (1811) és A filozofiának rövid históriája (1811, mindhárom Veszprémben). Nagy ellensége volt a nyelvújításnak, része volt a Mondolat (l. o.) közrebocsátásában 1813. s utóbb keszthelyi plébános korában is egyik támasza volt az ortologusok dunántúli csoportjának. Festetics György gr. helikoni ünnepein is részt vett.
eredetileg annak a keleti szláv államnak a neve, mely a IX. sz.-ban Kijev (l. o.) körül kialakult. Később, midőn Moszkva vette át Kijev tradicióit, a R. név ide is átment. A XVI. sz. óta a görögös alaku Rasszija (Rossia) lett az orosz állam neve.
1. kisközség Krassó-Szörény vmegye teregovai j.-ban, (1891) 1562 oláh lak. - 2. R., a Pojána-R. hegység másodmagasságu csúcsa (1359 m.) Ruszkica telep fölött; déli lejtőin levő vasércbányáit drótkötélpályák kötik össze Ruszkicával. - 3. Gönc-R., l. o.
(Ruskberg), kisközség Krassó-Szörény vármegye karánsebesi j.-ban, (1891) 2992 oláh,német és tót lak., posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A csinos község a Lózna és Ruszkica völgyeinek egyesülésénél fekszik; jelentékeny vasművei (vashámorok és szerkohóművek) a brassói bánya- és kohórészvénytársulat tulajdonában vannak s kovácsolt vasnemeket, durva szerárukat, ásókat, lapátokat és kapákat állítanak elő. Hozzá tartozik Ruszkica (l. o.) telep.
hegység, l. Pojána-Ruszka.
Ruszkabányához tartozó telep a Krassószörény-vármegyei karánsebesi j.-ban, mintegy 700 lak. R. a Pojána-Ruszka hegység vasbányászatának központja; a bányászott vasércek leginkább barna vasérc, vaspát és mágnesvasérc, helyenként vörös vasérc is, melyek a kristályos palakőzetek rétegei közt telepalaku telérekben és fekvő tömzsökben lépnek fel és átlag 40-42% vasat tartalmaznak. A vasbányák a Ruszka-hegy déli és keleti lejtőin vannak megnyitva, melyeket R.-val drótkötélpályák kötnek össze. Magában R.-ban van a kohómű (nagy olvasztó) és vasöntő; a termelés öntött vasárukra, kályhákra és tűzhelyekre terjed ki. Van itt ércpörkölő is; ólombányái ma már nem műveltetnek.
(Ruszkinóc, Riesdorf), nagyközség Szepes vármegye lőcsei j.-ban, (1891) 578 német és tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral; egyike volt a 16 szepesi városnak.
a Keleti Beszkidek egy tagja, mely Bereg vármegye és Galicia határán emelkedik; a R. keskeny gerince éppen az ország határát jelöli; magassága 1311 m. D. fleé a R. a Huszlába (1405 m.) megy át.