a heroldalakok egy faja, mely ferde vonalak által történt osztásnál származik, e név alatt értve a metszési pontok között fekvő négyszögeket.
(növ.), l. Rutafélék.
(növ., Rutaceae), a kétsziküek balzsamos növényeinek (terebintineae) rendjébe tartozó s mintegy 700 fajt számláló, erős szagu növénycsalád. Többnyári füvek, félcserjék v. fás növények a meleg s mérsékelt tartományokban. Újabban a Diosmaceákat meg a narancsféléket is akarják, de nem helyesen, a R.-kel egyesíteni. Ide tartozik a török pirosító. V. ö. Engler, Rutaceae (Martius, Flora Brasiliensis, 65. füz.).
szász királysági érdemrend, melyet Frigyes Ágost szász király 1807 jul. 20. mint a királyság házi rendjét alapította. Egy osztálya van. Jelvénye nyolcágu, szürkezománcos, kettős aranyszegélyü kereszt, sarkaiban arany rutakoronával. Középpaizsa kerek, fehér, előlapján az alapító arany névjegyével, körülötte aranyszegélyü fehér karikában zöld, 16 águ rutakorona. Hátlapján Providentiae memor felirat. Szalagja fűzöld, melyen a jelvényt a jobb vállon át baloldalon viselik. Csillagja ezüst, rajta a jelvény középpaizsának előlapja, a monogramm helyett rendjelszóval.
mai alakjában egy harántgerenda, mely felső oldalán zöld levelekkel van díszítve, olyanformákkal, mint régebben a koronákon voltak alkalmazva. Manapság a szász és az anhalti címerekben fordul elő. V. ö. Hohenlohe, Der sächsische Rutenkranz (Stuttgart 1863). Szerinte a R. egy természetes zöld levelekből álló koszoru maradványa.
a Ruta graveoleus leveleiből párolt illanó olaj. Illatos szerekre használják.
az ugyanily nevü járás székhelye Córdoba spanyol tartományban, a Sierra de Priego Ny-i lábánál, termékeny vidéken, az Anzulnak, a Genil mellékvizének bal partján, (1887) 10 553 lak., márványbányákkal és közelében egy gót erősség romjaival.
(ruthenek), l. Kis-oroszok és Orosz irodalom.
(ruthenium). A platina-csoportba tartozó fémes elem; kémiai jele Ru, atomsúlya 103,5. Az elemet Claus fedezte fel 1845., de létezését Osann vizsgálatai alapján már 1828. gyanította és hazája (Oroszország) tiszteletére R.-nak nevezte el. Előfordul kis mennyiségben a platina ércekben és előállítása a platina készítésénél kapott s királyvizben oldhatatlan maradékból történik. E maradékból, a benne levő más platinafémek (ozmium, irridium, rodium stb.) eltávolítása után, a R.-ot mint ammonium ruteniumkloridot (H4N)2RuCl6 leválasztják és ezt azután kiizzítják. Az ilyen módon kapott szivacsszerü R.-ot ólommal összeolvasztják és a kihűlt tömeget salétromsavban feloldják, ilyenkor a R. fénylő kristályokban visszamarad. A tiszta R. fehér, fénylő, igen merev, porrá zúzható fém; fs. 16,26. A legmagasabb hőmérsékleten sem olvad meg, de részben elillan. Sajátságai leginkább az ozmiuméhoz hasonlítanak.
egy ó-testamentomi bájos idillnek hősnője, az ugyanily címü iratban, mely a birák könyvének függelékéül tekinthető. R. moabita nő, aki férje egy judeai ember halála után anyósával Noemivel annak szülővárosába Betlehembe költözködött, ahol meghalt férjének egyik rokona Boas nőül veszi. Ebből a házasságból származtatják Obedet, Dávid nagyatyját. A könyv több jel után itélve, a száműzetés utáni korszakból származik és alig van történelmi alapja.