v. rute, Németországban elterjedve volt hosszmérték, rendesen = 2 öl.
(rutének), l. Kis-oroszok és Orosz irodalom.
l. Ruténium.
(ejtsd: rötherglenn), város Lanark skót grófságban, a Clyde bal partján, Glasgow tőszomszédságában, amelynek külvárosa, (1891) 13 083 lak., pamutiparral és közelében szénbányákkal és vasművekkel.
Antal, osztrák geográfus, szül. Bécsben 1817 szept. 21. Salzburgban jegyző lett. Főleg az osztrák Alpesek felkutatása körül fejtett ki tevékenységet. Művei: Die Alpenländer Oesterreichs und der Schweiz (Bécs 1843); Aus den Tauern (u. o. 1864); Aus Tirol (új folyam, u. o. 1869). Fő műve: Das Kaisertum Österreich (Darmstadt és Bécs 1879).
l. Havasi csalogány, Hegyi csalogány és Kerti csalogány.
(ásv.), titándioxid (titánsav, TiO2), e trimorf anyagnak leggyakoribb ásványa (a másik kettő az anatasz és a brookit). Négyzetes rendszerbeli, többnyire hosszu, oszlopos kristályokban, tűs, rostos alakokban, ugyszintén ikrekben elég gyakori; a rövid oszlopos kristályok néha fél kg.-os súlyuak (É.-Amerika, Georgina [Graves Mount]). Az oszloplapok rendesen hosszusági irányban rovátkosak. Vaskosan, szemcsésen, laza törmelékekben és szemekben is terem. Az oszloplapok irányában igen jól hasad, törése kagylós. Szine barna, jácintpiros, vérpiros, de van sárga, sárgás-barna és fekete is. A név is szinét jelzi (R. latinul a. m. pirosas). A fekete R. rendesen vastartalmu és nigrin a neve. A sárga v. vereses igen finoman tűs kristályok néha hálószerüen, rácsformára nőttek össze, s ilyennek sagenit a neve. Az ilmenorutil az Uralból ugyancsak fekete R. Karca sárgásbarna, fénye síma lapokon gyémántfényü. K. 6-6,5, Fs. 4,2-4,3. Kristályos palák üregeiben, nemkülönben gránitban, gnájszban, dioritban, quarcitban, dolomitban és mészkőben, sőt fillitekben is találni; finom tűk alakjában hegyi kristályba zárva. Helyenként hematittal, ritkábban magnetittel nőtt össze. Nálunk szép R.-t, különösen pedig nigrint találni Olápián (Szeben), csillámpalája és gnájszának quarcában, illetőleg agyagban; Porumbákon (Fogaras), Rőcén (Gömör), Rozsnyón stb. Hires termőhelye még Modriach (Stájerország), Freiberg (Szászország), Aschaffenburg (Bajorország), Limoges (Franciaország), Pfitschthal (Tirol), Szt.-Gotthard, Binnenthal (Svájc), Arendal (Norvégia), az Uralban, Takavaya stb. Veres festéket készítenek belőle, melyet a porcellánfestésre alkalmaznak.
1. Claudius Namatianus, római költő a dekadensek korából, szül. Galliában. Rómában előkelő hivatalokat viselt (magister officiorum, praefectus urbi), miglen a gótok inváziója Kr. e. 416. arra kényszerítette, hogy hazatérjen. Ezt az utat (Rómából Galliába tengeren) énekelte meg egy sajátszerüen vonzó költeményben (Itinerarium vagy De reditu suo). A költemény erősen megcsonkított állapotban jutott reánk. Kiadásai közül meg kell említenünk az Almeloveen-félét (Amsterdam 1687) és a Zumpt meg Müller Luciánét (amaz Berlin 1840, emez Lipcse 1870). Azonkivül Wernsdorf is, Bährens is közölték a Poetae Latini Minores gyüjteményes kiadásában (mindketten az V. kötetben). Magyarra Fábián Gábor fordította (Kisfaludy-társaság Évlapjai VIII., 1874), tanulmányt Gyulai Pál irt róla: Lord Byron és R. (Budapesti Közlöny 1874, 74. szám).
2. R. Publius Lupus, római rétor a Seneca korából, aki egy Schemata lexeos c. munkát irt 2 könyvben, mely Gorgias egy elveszett műve nyomán tárgyalja a szóalakzatokat és különösen azért becses, mert sok olyan görög szónokból idéz példákat, kiknek művei elvesztek. Kiadásai közül legbecsesebb a Halm-féle, a Rhetores Latini Minores c. gyüjteményben (Lipcse 1863), külön kiadták régebben Rhunken (Lejda 1768), újabban Jacob (Lübeck 1837).
rutinsav, melin, C42H50O25+3H2O. Számos növénynek (rózsa, komló stb.) levelében és virágjában található sárga szinü kristályos test, amely forró vizben és borszeszben, ugyszintén higított lúgokban könnyen oldódik. Lúgos oldata vöröses-sárga szinü.
(ejtsd: rötland), 1. az Andaman-szigetek egyike, amelyet hegyek takarnak, 112 km2 ter. - 2. R., Anglia egyik grófsága Lincoln, Northampton és Leicester közt, 384 km2 ter., (1891) 20 659 lak. Dombláncait termékeny völgyek választják el egymástól. Fő folyója a Welland és ennek mellékvizei a Gwash, Chater és Eye öntözik. K-i része gabonatermelő, a Ny-i állattenyésztő. Fő termék a rozs, de termelnek búzát és zabot is. Az állatállomány: 19 810 szarvasmarha, 80 881 juh, 3062 ló és 3054 sertés. Az ipar gyapju- és pamutfonásra és kötött áruk készítésére szorítkozik. Székhelye Oakham 4398 lak. A grófság Földnélküli János korában állíttatott föl. - 3. R., county Vermont É.-amerikai államban, 2340 km2 ter., 45 000 lak., R. székh. - 4. R., az ugyanily nevü county székhelye Vermontban, az Otter-creek és vasutak mellett, (1890) 8239 lak., márványbányákkal és csiszolással.