az ugyanily nevü járás székhelye Oppeln porosz kerületben, az osztrák határon, a Rudka patak és vasút mellett, (1890) 5156 lak., gép-, bőr-, sörgyártással és jelentékeny kádáriparral; tartományi őrültek házával; közelében szénbányákkal.
Ábrahám Viktor, svéd iró, szül. Jönköpingben 1829 dec. 18., megh. Stockholmban 1895 szept. 21. Lundban jogot tanult és 1855-1876. a Göteborgs Handelstidning szerkesztőségében dolgozott. 1877 óta tagja a svéd tizennyolcak akadémiájának; 1887. a szabad művészetek, 1889 óta a tudományok akadémiája is tagjává választotta. 1889. a művelődéstörténelem tanárává nevezték ki Stockholmba. Művei: Singvalla (romantikus elbeszélés, 3. kiad. 1876); Den siste Athenaren (Az utolsó athéni, 1859, R. főműve, 3. kiad. 1876); Bibelns lära om Kristus (A biblia tanítása Krisztusról 1862; az új-luteránus reakció ellen); nagyon tetszett Medeltidens magi (A középkor mágiája) c. könyve is. 1873. R. Olasz- és Franciaországba utazott, s utazásainak eredményét Romerska dagar (Római napok, új kiad. Stockholm 1877) és Romerska sägner om Paulus och Petrus (1874) c. műveiben irta meg. Legújabb munkái: Undersökningar i germanisk mythologi (Kutatások a germán mitologia köréből, 1884-1889, 2 köt.); Fädernas gudasaga (Az atyák istenmondái, 1887) és Vapensmeden (A fegyverkovács, 1891). R. lefordította Goethe Faustját is (1876) és kiadott költeményeket is: Dikter (1882 és 1891), amelyeket formájuk szépsége és gondolataik gazdagsága jellemez. V. ö. Schenk, A. V. R. (Marburg 1896).
(ejtsd: rájd), város és igen látogatott tengeri fürdő Hants angol grófságban, Wight sziget É-i partján, (1891) 10 952 lak., szép sétahelyekkel, számos vendéglővel. A város terraszszerüen épült a tenger partján.
János Erik, svéd nyelvész, szül. Gotenburgban 1800 okt. 20., megh. Stockholmban 1877 dec. 19. Hét éven át (1858-65) a királyi könyvtár könyvtárosa volt, 1849 óta a svéd akadémia tagja. Fő műve: Svenska sprjelkets lagar (A svéd nyelv törvényei, 5 köt., Stockholm 1850-1874). Egyéb munkái: Nordens äldsta skjeldespel (Észak legrégibb szinművei, Upsala 1836); Den historiska sprjelkforskningen (A történeti nyelvbuvárlat, 3. kiad. Stockholm 1863).
(ejtsd: ráj), város Sussex angol grófságban, 13 km.-nyire Hastingstól, 2 km.-nyire a tengertől, (1891) 3871 lak., halászattal. Rye a római Portus novus helyén áll. III. Henrik idejében egyike lett a Cinque Portsnak (l. o.).
(ang., ejtsd: ráj hausz-plot), annak az összeesküvésnek neve, melyet néhány whig-párti elégületlen II. Károly angol király és gyülölt öccse, Jakab yorki herceg és trónörökös élete ellen szőtt. Az összeesküvők a gyilkosság szinhelyéül állítólag egy Londontól 30 km.-nyi távolságban a Newmarket felé vezető országút mellett magánosan álló, használatlan magtárt szemeltek ki és ott tartották összejöveteleiket is; innen az összeesküvés elnevezése. A rendőrség a tervet egyébiránt jókor kiderítette és több ártatlan ellenzéki vezérférfiut, mint Russelt, Sidneyt és Essexet is, belekevert a gyanuba, akiket azután csakugyan halálra itéltek és kivégeztek. V. ö. Grey, Secret history of the R. and of Monmouth rebellion (London 1754). L. Károly (2).
(La Vaux), Waadt svájci kanton egyik járása, Lausanne és Vevey közt, a Jorat D-i lejtőjén, a Genfi-tó É-i partján, 78 km2 területtel, (1888) 9922 lak. É-i része magas fekvésü és zord, D-i része azonban igen termékeny és kitünő fehér borokat (az epessesi, rivazi, st.-saphorini stb.) szolgáltat. Székhelye Cully (l. o.).
l. Rila.
Bulgária védszentje, szül. Szkrino nevü faluban 876., megh. 946. Ifjukorában pásztor volt, szüleinek halála után kolostorba lépett, de azt is nemsokára elhagyta és mint anakoréta a Ryl-Planina hegységeibe vonult, hol huszonhét évet egy sötét barlangban, majd egy fa odujában, végre egy járatlan sziklán töltött. A nép bámulta a szigoru remetét és maga Péter cár is egy ízben meglátogatta. A bolgár nép szentként tisztelte és országa védszentjének tekintette.
l. Riljejev.