(Gessenay), 1. Bern svájci kanton egyik járása, 210 km2 területtel, (1888) 5102 lak. A járás (Saanen-föld) magában foglalja a Saane felső völgyét a Sanetsch-hágótól Vanel vár romjáig. - 2. S., falu és az ugyanily nevü járás székhelye a Saane jobb partján, 1031 m.-nyi magasban, (1888) Abläutschent is beleszámítva, 3732 lak., szarvasmarhatenyésztéssel, sajtkészítéssel (fromage de Gruyere) és kereskedéssel.
1. (Sarre), a Mosel jobboldali, 216 km. hosszu mellékfolyója. Két forrásfolyóból keletkezik, a Fehér- és Vörös-S.-ból, amelyek Lörchingennél egyesülnek. Az egyesült S. átfolyik német Lotaián és Trier porosz kerületen és Conznál torkollik. 119 km.-nyi hosszuságban hajózható. Vizkörnyéke 5672 km2. Mellékfolyói balról az Albe, a Nied, jobbról a Blies és Prims. Környékén (Saarkohlenbecken) jó minőségü kőszenet bányásznak. 1894. a kőszénnyereség 7 millió t.-ra rugott körülbelül 65 millió márka értékben. A völgyében termelt borok moseli borokként jönnek a kereskedésbe. - 2. S. (d'ár), város Neustadtl morva kerületi kapitányságban, a cseh határ közelében, a Sazawa mellett, (1890) 2631 cseh lak., vászoniparral, cipő-, szirup- és keményítőgyártással.
Ferdinánd, osztrák-német költő, szül. Bécsben 1833 szept. 30-án. 1849. a császári hadseregbe lépett és 1854. tiszt lett, 1859. az olasz hadjáratban vett részt és azutána katonai pályától megvált. Nevezetesebb költeményei: Gedichte (2. kiad. Heidelberga 1887); Wiener Elegien (3. kiad. u. o., 1894); Inscens, ein Lebensbild (4. kiad. u. o. 1892); Novellen aus Österreich (2. kiadás u. o. 1894); Frauenbilden (novellák, u. o. 1892). Szomorujátékai: Kaiser Heinrich IV. (2 rész, 2. kiad. 1872); Die beiden de Witt (2. kiad. u. o. 1879); Thassilo (u. o. 1886); Eine Wohlthat (népies dráma, u. o. 1885).
az ugyanily nevü járás székhelye, a saarmelléki szénmedence középpontja Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, Sankt-Johannal szemben, vasút mellett, (1890) 13 812 lak., hajító szíj-, ecet-, tapéta- és vasárukészítéssel, bőr- és sörgyártással, szénkereskedéssel; városházzal, amelyben az I. Vilmos császár rendeletére a francia-német háboru egyes epizódjait ábrázoló Werner-féle képek láthatók; egy kastéllyal, amelyben 1793-ig a nassau-saarbrückeni hercegek laktak, akiknek síremlékei a kastély melletti templomban láthatók. A város (az ókorban Augusti muri) az egykori S. grófságnak volt fővárosa, amely 1381-1797. a nassaui hercegi család egyik ágáé volt és 1801-ben Franciaországhoz, 1815. pedig legnagyobb részében Poroszországhoz került. Az 1870-71-iki német-francia háboruban aug. 2. itt volt az első összeütközés németek és franciák közt, amelynek maga Napoleon császár és a trónörökös voltak szemtanui; ez utóbbi itt állt tűzpróbát. A város ekkor a franciák kezébe került, de az aug. 6. Spicheren mellett kivívott porosz diadal után a franciák a városból kivonultak. V. ö. Köllner, Gesch. der Städte S. u. St.-Johann (Saarbrücken 1865).
1. Lotaiában, az ugyanily nevü járás székhelye, a Saar partján, a Rajna-Marne-csatorna közelében, vasút mellett, (1890) 5445 lak., órarúgó-, kesztyü- és csipkekészítéssel; középkori erődítményeinek romjaival; régi kőhíddal. 1616. került Franciaországhoz. 1870 aug. 13. itt volt Frigyes Vilmos porosz herceg fő hadi szállása. - 2. S., az ugyanily nevü járás székhelye Trier porosz kerületben, 15 km.-nyire a luxemburgi határtól, a Saar és Lenk összefolyásánál, amely a városban 18 m. magas vizesést alkot, (1890) 2092 lak., harangöntéssel; a régi erődítményeknek és egy X. sz.-beli erősségnek romjaival. V. ö. Hewer, Gesch. d. Stadt u. Burg S. (Trier 1862).
németalföldi város, l. Zaandam.
(Sarreguemines), az ugyanily nevü járás székhelye Elzász-Lotaia német birodalmi tartomány lotaiai kerületében, a Blies és Saar összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 13 076 lak., faience- és porcellán-, továbbá gyufa- és pénzszekrénygyártással, plüs- és bársonyszövéssel. V. ö. Thomire, Notes historiques sur Sarreguemines (Strassburg 1887).
(ejtsd: szárlui), az ugyanily nevü járás székhelye és egykori vár Trier porosz kerületben, a Saar balpartján, vasút mellett, (1890) 6844 lak., szénbányákkal és környékén jelentékeny iparral, nevezetesen faience-, üveggyártással, pléhlemezkészítéssel, pléhhengerművekkel. Városházának falait a XIV. Lajostól ajándékozott gobelinek díszítik. A várost 1681. XIV. Lajos alapította; Vauban látta el erődítményekkel. 1815. került Poroszországhoz. 1889. erődítményeit lerombolták. Itt született Ney marsal.
járás Stettin porosz kerületben, 1220 km2 területtel, (1890) 68 035 lak., Stargard székhellyel.
1. Angelo de, Rivas hercege, spanyol államférfiu és költő, szül. Córdobában 1791 márc. 1., megh. Madridban 1865-ben. 1807-15. mint katona szolgált s ezredesi rangra emelkedett. 1815. megvált a katonai szolgálattól s Sevillában költészettel foglalkozott. Az 1820-iki forradalom kitörésekor egyik buzgó hive lett az 1812-iki alkotmánynak s miután a forradalom megbukott, 1823. Angliába menekült. Itt készítette Florinda c. epikus költeményét. 1825. Malta szigetére ment, 1831. pedig Orléansba, hol rajziskolát alapított. Innen később Toursba tette át lakását s itt fejezte be népies El moro expósito címü húskölteményét (Páris 1834, 2 köt.). 1834. visszatért Spanyolországba, örökölte a Rivas hercegi család címeit és vagyonát s helyet foglalt Spanyolország grandjai között. Mint politikus a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, 1836. Isturiz minisztériumában belügyminiszter lett, de az 1837-iki forradalom után ismét menekülnie kellett. A mérsékelt rendszer helyreállítása után visszatért s szenátorrá neveztetett ki. 1843-48. mint követ Nápolyban tartózkodott s itt irta Historia de la sublevacion de Nápoles (Madrid 1848, 2 köt, új kiad. 1881) címü munkáját. 1854. rövid ideig miniszter volt, majd párisi és firenzei követ. Költői művei közül kiemelendők még: Tanto vales cuanto tienes (vígjáték 1834); Don Alvaro (tragédia 1835); Solaces de un prisionero és La morisca de Alajuar (1842) drámák. Történelmi románcai Párisban jelentek meg 1841-ben 2 kötetben. - 2. S. Miguel de, l. Cervantes Saavedra.