(ejtsd: szent aman lezó), város Nord francia départementban, 12 km.-nyire Valenciennestől, a csatornázott Scarpe mindkét partján, vasút mellett, (1891) 12 043 lak., kohókkal, vasolvasztókkal, gyapjufonással, szeszfinomítással, ecet- és olajkészítéssel. 3 km.-nyire kéntartalmu ásványvizforrásokkal, amelyek közt a Fontaine-Buillon a vizben leggazdagabb. Templomának monumentális homlokzata van, amelyet 1630-1640-ig Dubois Miklós, S. apátjának tervei szerint készítettek. V. ö. Charpentier, Traité des eaux minérales de S. (1863); Courmaceul, Hist. de la ville et de l'abbaye de S. (1866).
(ejtsd: szent aman mon ron), az ugyanily nevü járás székhelye Cher francia départementban, a Cher és Marmande összefolyásánál, a Berry-csatorna és vasút mellett, (1891) 8673 lak., pamutfonással, dióolajkészítéssel. A mellette fekvő dombon láthatók a X. sz.-ban alapított Mont-Rond nevü erősségnek romjai. ez erősségben lakott egy ideig Sully, Condé a fronde háboruiban ez erősségre támaszkodva lázadt föl a királyi hatalom ellen, de XIV. Lajos hadai bevették és lerombolták. V. ö. Dumonteil. Une ville seigneuriale en 1789. S. (1887).
La Côte város, l. Côte St. André.
(ejtsd: szent endrusz), 1. a Bahama-szigetek (l. o.) legnagyobbika. - 2. S., kikötőváros Fife skót grófságban, 13 km.-nyire Cupartol a S.-i öböl és vasút mellett, (1891) 6853 lak. Skócia legrégibb, 1411. alapított egyetemével, amely az United és a St. Mary's collegeben a filozofiai, természettudományi és orvosi fakultásokat foglalja magában 16 docenssel és (1893) 206 hallgatóval. Az egyetemi könyvtár több mint 100 000 kötetből áll. A XII. sz.-beli székesegyháznak már csak romjai vannak. Tengeri fürdőja újabban látogatott. A Szt.-Regulus- vagy Szt.-Rule-kápolna és annak tornya Skócia legrégibb egyházi épülete. S.-nak a IV. sz.-ban Mikrots, későbben Kilrub volt a neve.
(ejtsd: szent endrusz börgsz), skót városok (Anstruther-Easter, Anstruther-Wester, Crail, Cupar, Kilrenny, Pittenweem, St.-Andrews) csoportja, amely közösen egy parlamenti tagot választ.
(ejtsd: szent antonen), város Tarnet-Garonne francia départementban, 35 km.-nyire Montaubantól, az Aveyron és Bonnette összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 4137 lakossal, foszfát-, litográfiai kőbányászattal, vastartalmu ásványvizforrással; gyapjufonással, papir-, durvaposztó gyártással; szarvasgomba-, száritott gyümölcs-kereskedéssel; több régi építménnyel, amelyek közt a legérdekesebb az Aveyronon átvezető híd és a városháza. S. a Kis Pipin által 763. alapított apátság körül keletkezett. V. Ö. Lafon, Hist. de l'abbaye de S. (1880).
(ejtsd. szent-arnó) Jakab Leroy, de, francia marsal, szül. Bordeauxban 1796 aug. 20-án, megh. a Bertholet hadi hajó fedélzetén 1854 szeptember 29-én. Mint buzgó royalista 1815. belépett XVIII. lajos testőrezredébe, a görög szabadságharc kitörése után azonban Görögországba sietett, hol ki is tüntette magát, mígnem 1831. újból a francia seregbe lépett. Az 1848-iki februári forradalom kitörése alkalmából éppen Párisban időzött és egy dandár élére állva, sikeresen harcolt a torlaszok ellen. 1850. átvette Constantine tartománynak parancsnokságát. Nemsokára azonban eladósodva s kalandvágytól ösztönözve, III. Napoleon herceg elnökbe vetette reményét, kinek pártjához csatlakozott és kinek érdekeit katonái között is támogatta. Napoleon jutalmul 1851. a Párisban állomásozó második hadosztályának parancsnokságával bizta őt meg, 1851. okt. 26. pedig hadügyminiszterré nevezte ki. S. ezen állásában óvatossággal párosult eréllyel készítette elő az 1851 dec. 2-iki államcsinyt, mely napon marsali méltóságot nyert, később pedig a császár főudvarmestere is lett. 1854-ben a krimi hadjáratban a szövetséges hadsereg élére állott és szept. 4-én Eupatoriánál kikötött, szept. 20. pedig Alma mellett diadalt aratott. Betegsége miatt azonban nem folytathatta a hadi műveleteket, és Szebasztopol előtt kénytelen volt a fővezényletet Canrobertnek átadni; Franciaországba való visszatérő útjában meghalt. A testvére által kiadott Lettres du maréchal de S. (2. kiad. Páris 1864, 2. köt.) érdekes adatokat tartalmaz a körtörténetről.
(ejtsd: szentesszeff), azelőtt Llanelwy, város és anglikán püspök székhelye Flint walesi grófságban, A Clwyd szép völgyében, vasút mellett, (1891) 2113 lak., gót székesegyházzal, amely Angliában a legkisebb (55 m. hosszu)
(ejtsd: szentobén) Miklós de, dán novellairó, szül. Kopenhágában 1798 nov. 18., megh. u. o. 1865 nov. 25. Bernhard Károly néven regényeket és novellákat irt, u. m.: Lykkous Yndling (A szerencse kegyence); Gamle Minden (Régi emlékek, tört. regény Struensee korából); Kröniker Fra Christians II Tid (1847); Kröniker fra Erik af Pommerus Tid (1850) és hátrahagyott aforizmák gyüjteményét önéletleirási töredékkel For og imod. Elbeszéléseinek gyüjteménye megjelent Kopenhágában (14 köt., 1859-67, új kiadás u. o. 1869).
(ejtsd: szent agösztin), St. Johns county székhelye Florida északamerikai államban a Matanzas-sund mellett, amelyet a 21 km. hosszu Anastasia sziget választ el a nyilt tengertől, (1890) 4742 lakossal, kosárfonással; szép gót templommal és elegáns hotelekkel. Enyhe és egészséges klimája miatt számos beteg keresi föl. S.-t tartják az Egyesült-Államokban a legrégibb európai telepnek. IX. Károly korában francia hugenották alapították, de csakhamar elfoglalták a spanyolok és azóta is gyakran dúlták föl a különböző ellenségek. Szűk, kanyargós utcái és Marion nevü erőssége még most is a spanyolokra emlékeztet.