(ejtsd: szent asztell), város Cornwallis angol grófságban, 16 km.-nyire Bodmintól, a S.-i öböl közelében, vasút mellett, (1891) 3477 lakossal, fémiparral, gépgyártással és halászattal; Cornwallis egyik legszebb templomával; közelében kaolin-, réz- és cinnbányákkal.
(ejtsd: szen bartelemi), a Kis-Antillák egyike 21 km.-nyire St.-Martintól, amely a franciák birtoka és Guadeloupehoz tartozik. É-on a Saint-Jean-öböl nyulik bele. A szabálytalan háromszögalaku szigetnek területe 21 km2. Legnagyobb emelkedése 302 m. magas; lakóinak száma (1889) 2674. D-en eruptiv kőzetekből, É-on tercier mészkőből áll. Éghajlata egészséges, de forrásai nincsenek. Termékei: cukornád, pamut, kevesebb kakaó, dohány, maniok stb. Fő helye Gustavia (1000 lak.). De Poincy, Saint-Christophe francia kormányzója 1648. foglalta el a franciák számára, akik 1784. a svédeknek engedték át. 1792-1802-ig terjedő háborus időkben élénk forgalomnak volt középpontja. 1878. a svédek 80 000 frankért visszaadták a franciáknak.
(ejtsd: szent bísz), község Cumberland angol grófságban, 11/2 km.-nyire az Ir-tengertől, vasút mellett (1891) 11 404 lakossal, teologiai iskolával; I. Henrik király korából való templommal. 4 km.-nyire a St.-Headen világító torony áll.
(ejtsd: szenn briö), Côtes-du-Nord francia département, S. járás és püspökség székhelye a Guet és vasút mellett, a S.-i öböltől 3 km.-nyire, (1891) 19 948 lakossal, vas- és acélművekkel, gazdasági gépgyárral, kesztyükészítétsel, gyapjufonással, szeszfinomítással és élénk vajkereskedéssel; közelében osztrigatenyésztéssel. Kikötője Légué, amelyben évenként közel 600 hajó fordul meg, közel 50 000 tonna tartalommal. Székesfegyházát a XII. században kezdték el építeni; az utolsó püspökök síremlékei benne a legérdekesebbek. A Notre Dame d'Espérance kápolna búcsujáróhely; benne van Prudhomme abbé szép síremléke. Kulturális intézményei: a többféle közép- és népiskolán kivül a siketnéma-intézet, művészeti, régiségi, természetrajzi muzeum, 30 000 kötetből álló nyilvános könyvtár, 1842. alapított történelmi és régészeti társulat. V. ö. Garin de Lamorllan, S. et ses plages (Páris 1886).
(ejtsd: szen kale), az ugyanily nevü arrondissement székhelye Sarthe francia départementban az Anille, Braye mellékvize és vasút mellett, (1891) 3613 lak., vas- és rézolvasztókkal, posztószövéssel, agyagiparral, olajprésekkel, XV-XVII. sz.-beli templommal, amelynek igen szép a portáléja; egy XI. századbeli kastély romjaival. V. ö. Voisin, Hist. de S. (Le Mans 1850).
(ejtsd: szent ketherin), város Ontario kanadai tartományban, a Welland-csatorna mellett, (1891) 9170 lak., hajóépítéssel, ásványvizforrásokkal, látogatott collegesel.
(ejtsd: szen szerg), község Waadt svájci kantonban, a Dole közelében, a Nyonból Fort les roussesba vezető országúton, 366 lak. Jelenleg látogatott klimatikus gyógyhely.
(ejtsd: szen sama), város Bouches-du-Rhone francia départementban, 5 km.-nyire Istrestől, az Étang de Berre É-i partján, vasút mellett, (1891) 2319 lak., 1670. alapított állami puskaporgyárral, jelentékeny olajpréseléssel, vasöntéssel és selyemmotollálással. 11/2 km.-nyire a Touloubreon visz át a római korból való 22 méter hosszu Flavius-i híd, korintusi oszlopokon nyugvó két diadalívvel. E híd közelében közelében pompás viadukt is visz át a folyón.
(ejtsd: szenn samon), város Loire francia départementban, 10 km.-nyire Saint-Etiennetől a Pilat-hegy alján, a Gier és vasút mellett, (1891) 14 963 lak., szén- és vasércbányákkal, virágzó iparral, amelynek fő ágai: a selyemmotollálás, a szeg-, a sodrony-, a gazdasági gép-, posztó-, paszománt-, kaucsuk-cipő-, szivattyukészítés, kelmefestés és kémiai ipar. V. ö. Condamin, Hist. de la ville de S. (1888).
(ejtsd: szent csarlsz), az ugyanily nevü county (1092 km2 ter., 27 500 lak.) székhelye Misszuri É.-amerikai államban, 20 km.-nyire Saint-Louistól, a Misszuri bal partján, vasút mellett, (1890) 6161 lak., sör- és vagongyártással, vasöntéssel, nagy vágóhidakkal és gőzmalmokkal. A Misszurin 3200 m. hosszu szép híd vezet át. A várost 1769. Blanchette Lajos francia gyarmatos alapította.