(ejtsd: szent krisztofer), Saint Kitts, egyike az angol Kis-Antillákban a Leeward-szigeteknek Antiguától É-ra, 176 km2 területtel, (1891) 30 876 lak. Partjait sem öblök, sem hegyfokok nem szaggatják meg. Ény-i részét hegyek takarják, amelyek közt a Mount-Misery nevü vulkán (1249 m.) a legmagasabb, itt számos patak is van. ÉK-i részét csak dombok fedik. Az évi középhőmérséklet 29°: az évi esőmennyiség 1420 mm. A szélviharok néha nagy károkat okoznak. Cukor, kávé és pamut a fő termékek. A rum, melassz, kávé, indigó, de főképen cukor a kiviteli cikkek. Főváros Basse-Terre (l. o.). S. a karibok Liamuigája. Kolumbus 1493. fedezte föl. 1623. az angolok, 1625. a franciák és 1629. a spanyolok foglalták el. 1713. az utrechti béke értelmében Angliának jutott. 1782. és 1805. rövid időre a franciák szállották meg.
(ejtsd: szent kler), 1. 932 km2-nyi területet elfoglaló tó Michigan-állam és Ontario tartomány közt. Közepes mélysége 6 m. Fölös vizeit a Detroit az Erie-tóba viszi - 2. S., több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabamában (1632 km2 ter., 15 500 lak., Ashville székh.), Illinoisban (1768 km2 ter., 62 500 lak., Saint-Louis-East székh.), Michiganben (1872 km2 ter., 55 000 lak., Port-Huron székh.), Misszuriban (1794 km2 ter., 15 500 lak., Osceola székh.). - 3. S., község az ugyanily nevü countyban Michiganben a S. partján, vasút mellett, (1890) 2353 lak.
(ejtsd: szen klód), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Jura francia départementban a Mont-Bayard lejtőjén, a Bienne és Tacon összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 9782 lakossal, jelentékeny esztergályosiparral, drágakő- és gyémántcsiszolással, óracsinálással. A Taconon 148 m. magas függőhíd vezet. Szt. Péterről elnevezett székesegyháza a XIII-XV. sz.-ból való, belsejében pompás (1449-65) faragványokkal. nyilvános sétahelyén 1887. Voltaire-nek emeltek szobrot. S. 1789-ig gazdag és hatalmas apátság uralma alatt állott, amelynek erejét Voltaire is hiába kisértette meg. V. ö. De Feroul-Montgaillard, Hist. de l'abbaye de S. (Lons-le-Saunier 1887-88).
(ejtsd szen klú), 1. város Seine-et Oise francia départementban, 2 km.-nyire Sévrestől, a Szajna bal partja fölött emelkedő 30-90 méter magas fensíkon és annak lejtőjén, vasút mellett, (1891) 5660 lak., porcellángyártással. S. a párisiak egyik legkedveltebb kiránduló helye a részben beépített Montretout és az egykori császári parkja miatt, amelyet vizesések, vizi játékok és szobrok ékesítenek. Szép román ízlésü templomát 1865. Delarue tervei szerint építették. S. Novigentum nevü gall-római helység volt, midőn 532. a merovingi szt. Klodoald, Klodomir fia, remeteként ide menekült. III. Henriket 1589. itt gyilkolták meg, midőn Párist ostromolta. E gyilkosság szinhelyén építette 1660. XIV. Lajos Mansart és Lepautre által testvére számára azon kastélyt, amelyet későbben megnagyobbítottak és XVI. Lajos neje Mária Antoinette számára megvett. E kastélyban tartotta üléseit az ötszázak tanácsa, midőn Nepoleon brumaire 18. a direktoriumi kormánynak véget vetett. Nepoleon utódai itt laktak. napoleon 1810. itt tartotta menyegzőjét Mária Lujzával. X. Károlyt 1830 jul. 24. itt irta alá azon rendeleteit, amelyek bukását okozták, végre III. Napoleon innen üzente meg Poroszországnak a háborut. 1871 jan. 28. a német hadak fölégették. Orléansi Fülöp s Égalité Fülöp itt születtek. V. ö. Saint Albin és Durantin, Le palais de S., résidence impériale (Páris 1861).
2. S., Stearns county székhelye Minnesota É.-amerikai államban, a Misszisszippi jobb partján, St.-Paul fölött, vasutak mellett, (1890) 7686 lak., őrlő és fürészmalmokkal, mezőgazdasági gépek gyártásával; fakereskedéssel, gránitbányával.
(ejtsd: szenkóm), Baseilhac francia csodaorvos neve, kit máskép Frere Cômenak (l. o.) is hivtak.
S. l'école (ejtsd: szen szir lekol), falu Seine-et-Oise francia départementban, 22 km.-nyire Páristól, a versaillesi park Ny-i végében, vasút mellett, (1891) 3641 lak. Ismeretes azon katonai iskoláról, amelyet I. Napoleon alapított és 1882 jan. 18. újra szerveztek és amelyben évenkint 400 tisztet képeznek ki a gyalog és lovas katonaság számára. Az iskola épületei ugyanazok, mint azon nemes nők iskolájáé, amelyet Maintenon asszony ösztönzésére XIV. Lajos 1685-86. Mansart által építtetett s amelyben maga az alapítónő is meghalt. V. ö. Rousselet, Nos grandes écoles militaires et civiles (Páris 1888).
Lőrinc, Gouvion grófja, francia marsal, szül. Toulban 1764 ápr. 16-án, megh. 1830 márc. 17. Ifju korában a festéssel foglalkozott és hogy művészetében magát tökéletesítse, 1782. Rómába ment. A forradalom kitörésekor katona lett s rangban oly gyorsan emelkedett, hogy már 1794. mint hadosztálytábornok harcolt Hollandiában és Itáliában. Állásáról 1799. köztársasági érzelmei miattlemondott, de Napoleon konzul nemsokára mégis rávette, hogy szolgálatába álljon. 1803. a Nápolyba küldött francia megszálló hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Nemsokára azután Masséna alatt működött Felső-Olaszországban, körülzárolta Velencét és megszállotta Nápolyt (1806); részt vett továbbá a poroszországi és lengyel hadjáratokban s 1807. Varsó kormányzója lett. 1808 nov. óta sikertelenül harcolt Cataloniában. E miatt a császár reá megneheztelt és csak az 1812-iki orosz hadjárat idejében alkalmazta újabban. Győzedelmesen harcolt Wittgenstein ellen a Düna mellett s kivált Polock mellett tünt ki, amiért Napoleon marsallá nevezte ki. 1813. Drezda parancsnoka volt, nov. 11 kapitulált, mire a helyőrséggel együtt Magyarországba internálták. Napoleon bukása után Párisba tért vissza, ahol Franciaország pairjévé és a Szt.-Lajos-rend commandeurjévé nevezték ki. A második restauráció után hadügyminiszter, 1815. Strassburg kormányzója, 1817. tengerészeti és nemsokára rá ismét hadügyi miniszter lett. Emlékiratai: Mémoires du maréchal S. c. jelentek meg (9 köt., Páris 1821- 1831). V. ö. Gay de Vernon, Vie du maréchal Gouvion S. (u. o. 1857).
(ejtsd: szent devidsz), város Pembrok walesi grófságban, 1500 m.-nyire Saint-Bride-öböltől, St.-Haedben végződő félszigeten, (1891) 1816 lak. A ma jelentéktelen helység egykoron nagy hirnek örvendett. Itt halt meg 601. szt. Dávid, Walesnek pátronusa, akinek ereklyéi a középkorban számos zarándokot vonzottak ide. A régi, 1100 m. hosszu körfalnak és a benne levő püspöki palotának és egyéb emlékeknek csak romjai láthatók; ellenben a gót székesegyházat restaurálták.
(ejtsd: szen deni), 1. az ugyanily nevü járás megerősített székhelye Seine francia départementban, 8 km.-nyire Páristól, a hosszukás S.-i szigettel szemben, a Szajna jobb partján, a S.-i csatorna és vasutak mellett, (1891) 50 992 lak., gyapjumosókkal, cipő-, porcellán-, gelatine-, bőr-, tégla-, papirosgyártással, kémiai iparral, viaszkos vászon-, kaucsukáru-, olajkészítéssel, kelmefestőkkel, fa-, gabona-, gyapju-, vas-, olaj-, szénkereskedéssel. A régi apátsági épületben van elhelyezve 1805 óta a légion d'honneur tagjai leányainak számára alapított nevelőintézet. Legkiválóbb épülete Vercingetorix és Leblanc kémikus szobrán kívül a szt. Dénesről elnevezett 108 m. hosszu bazilika, amelyet 1869. Viollet-le-Duc vezetése alatt restauráltka. A ny-i homlokzat az előcsarnok és két részben lebontott torony Suger apát idejéből való; a középső hajót magas oszlopok és 37, 10-10 m. magas ablak díszíti; üvegfestményei nagyobbára újak. E templom csaknem 12 századon át volt a francia királyok és királynők temetkező helye. A megmaradt mauzoleumok közül a legérdekesebbek: a kórustól jobbra látható Dagobert-emlék a XIII. sz.-ból; a Nanthild királynő szobra; XII. Lajos és Bretagnei Anna síremléke, amelyet carrarai márványból Juste firenzei szobrász-család készített 1517-31. és amelyben szobrok ábrázolják a fő erényeket, az apostolokat és az elhunytakat; II. Henrik és Medici Katalin síremléke, amelyeket Pierre Lescot, Germain Pilon, Frémyn Roussel és mások készítettek; I. Ferenc mauzoleuma Philibert Delorme és Pierre Bontemps műve, amelyet a síremlékek közt a legtökéletesebbnek tartanak; továbbá Bourbon Lajos, XVI. Lajos, Mária Antoinette stb. szobrai és síremlékei. Itt van eltemetve Luszinián VI. Leo, Örményország utolsó királya is (megh. Párisban 1393 nov. 22.) Életnagységú fekvő szobrával díszített síremlékét francia és örmény felirat jelzi. Az egyházi kincsek közül kiválnak a Suger idejéből való cizelált réztábla és számos királyi korona, amelyek a VII. lajos és I. Napoleon közti idők különböző szakaszaiból valók. S. az I. Dagobert idejében 630. szt. Dénes tiszteletére alapított bencés-apátság körül keletkezett, amelynek apátjai (a többi közt Suger) politikai szerepet is vittek. A XII. sz.-ban itt élt Abelard. 1567 nov. 10-én katolikusok és hugenották küzdöttek itt egymással, amely küzdelemben Montmorency is elesett. A németek 1871 jan. 21-26-ig egy részét összelőtték.
2. S., Réunion (l. o.) fővárosa.
(ejtsd: szen dié) vagy Sanct Diez, az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Vosges francia départementban, a Meurthe partján, a Vosges-hegyek ágai (Montagne d'Ormont, Sapin Sec, Côte St.-Martin) közt, vasút mellett, (1891) 18 136 lak., muszlin-, tüll-, vászonszövéssel, templomi ékszerkészítéssel, bőrcserzéssel; fa-, marha-, gabona-, vas- és sajtkereskedéssel. A régi rendetlenül épült és egy új, 1757. beosztott szabályos városrészből áll. S. kiválóbb épületei: a vörös homokkőből épített székesegyház, a IX. sz.-ból való és 1892. restaurált kis román templom, a szt. Mártonról elnevezett templom igen érdekes toronnyal; az arkádos városháza természetrajzi gyüjteménnyel és értékes könyvtárral. itt született Jules Ferry francia államférfiu, kinek szobrát 1896 jul. 26. leplezték le.