l. Tea.
(ejtsd: szen zsermansz), francia család, l. Eliot.
(ejtsd: szen zservé), francia fürdő az Arve (l. o.) völgyében, 630 m. magasságban, 40-44° C. kénes forrással.
(ejtsd. szen gilen), város Hainaut belga tartományban, Mons közelében, (1890) 3537 lak., szénbányákkal és virágzó szénkereskedéssel.
(ejtsd: szen zsil), városrész Brüsszelben.
l. Toulouse.
(ejtsd: szen zsil lé buseri), város Gard francia départementban, a Beaucaire-csatorna és vasút mellett, (1891) 5947 lak., szeszégetéssel, hordókészítéssel és vaskohókkal: kitűnő bortermeléssel.
(ejtsd: szen zsiron), az ugyanily nevü járásnak és azelőtt Conserans grófságnak székhelye a Pireneusok É-i lábánál, a Salatnak a Garonne mellékfolyójának partján, vasút mellett, (1891) 5448 lak., gyapjufonással, papirosgyártással, lenmagolajkészítéssel, márványfürészeléssel; élénk gyapju-, sertés- és öszvérkereskedéssel. S. a Salat által elválasztott 2 részből áll; ezek: Bourg-sous-vic és Villefranche. V. ö. Manaud de Boisse, Promenade a travers le Saint-Gironnais (Toulouse 1878).
(ejtsd: szen goben), város Aisne francia départementban, 8 km.-nyire Féretől, a S.-i erdőben, vasút mellett, (1891) 2346 lak., malomiparral; nagy tükörüveggyárral, amely évenként 21/2 millió frank ára tükörüveget készít. V. ö. Davroux, Hist. du bourg, du chateau fort et de la manufacture de S. (Chauny 1880).
(ejtsd: szent hellensz), 1. gyárváros Lancaster angol grófságban, Liverpool és Wigan közt, vasút mellett, (1891) 71 288 lak., rézhutákkal, nagy tükörüveggyárakkal, agyag- és kémiai iparral, vasöntőkkel, közelében szénbányákkal. - 2. S., város Wight angol szigeten, 5 km.-nyire Bradingtól, az ÉK-i parton, (1891) 4469 lak., tengeri fürdővel és halászattal.