l. Torticollis.
az ugyanily nevü járás székhelye Salerno olasz tartományban, a 30 km. hosszu, ermékeny Valle di Dianóban, vasút mellett, (1881) 6107 lakossal. Guiscard Róbert egyik kastélyának romjaival.
(a spanyol salar (besózni) szótól), vágóhidak La Plata területén marhák és lovak számára; a nyers bőröket is igy nevezik.
folyó, l. Rio Dulce és Rio Salado.
zománc- v. üvegnemü anyag, mely az ércek koholásakor a nyers anyagban levő földes alkotórészek és bizonyos fémoxidok vegyüléséből vagy tisztán fémoxidokból keletkezik. Az előbb említett S.-ban rendesen kovasav van, mig a kénsav, foszforsav, arzénsav, antimonsav, krómsav stb. csak elenyésző kis mennyiségbenszerepelnek. A kovasav mésszel, magnéziával, barittal, mangánoxidullal, vasoxidullal és oxiduloxiddal, réz-, ólom-, nikol-, cink- és kobaltoxiddal és alkáliákkal vegyül. Az aluminiumoxid erős bázisokkal szemben a sav szerepét játsza és alkotja az aluminát S.-ot. A felsoroltakon kivül tartalmaz a S. fémkéneget is. A kémikus csak orto-, meta- és poliszilikát S.-okat különböztet meg. A kohász a fémtartalom szerint megkülönböztet nikolos, ólmos, ónos, rezes vagy vasas, a koholás mivolta szerint pedig nagyolvasztó-, kavaró-, frissítő-, Bessemer-, Thomas- stb. S.-t.
A S. a fémkohászatban a szükséges rossz, meddő anyag ugyan, de a művelet sikere függ tőle. Általábna feltétel, hogy könnyebb legyen a készítendő kohóterméknél, legyen egyszerü, legyen könnyen olvadó és se a kohóterméket, se a kemence falát ne támadja meg. Legkönnyebben olvaszthatók az alkáliszilikátok, ezután jönnek az ólom-, vas-, mangán- s rézszilikátok és végre a földek szilikátjai. Az előbbiek olvadáspontja 1200-1900° C., az utóbbiaké 2100-2400° C. között van. A triszilikát S. nehezen olvad, igen nyulik, lassan merevedik és hosszu szálakat hagy, megszilárdult állapotában pedig üreges v. zománc-külseje van és törése kagylós és áttetsző; ezt a S.-ot igen savasnak is mondjuk. A biszilikát S. már kisebb hőmérsékletnél olvad, lanyhán folyik, tésztaszerü, igen lassan merevedik s gyakran üvegfényü, néha pedig kristályos. Ezt a S.-ot savasnak is mondják. A szinguloszilikát még kisebb hőfoknál olvad, folyik mint a viz, könnyen merevedik, sokszor felpuffad és fémfénye van. Ezt a S.-ot friss salaknak is mondják. A szubszilikát S. a legkönnyebben olvasztható: igen tűzfolyós, izzó állapotában felpuffad és könnyen merevedik, miközben repedéseket kap és pattogzik. Ezt a S.-t igen friss S.-nak is mondják. Ha a S. gyorsan hül, akkor üveg- vagy porcellánszerü lesz, ha pedig lassan, köves és kristályos. A bázikus S.-szemek könnyebben kristályosodnak, mint a savas fajták, de hamar szét is porlanak, különösen ha sok a mész bennük. A S. szine jobbára a bázisoktól függ. A földek és ólomoxid fehérre vagy szürkére, kevés vasoxidul zöldre, sok vasoxidul és vasszulfid feketére, mangánoxidul sárgára v. barnára, titán és vanadin kékre, kevés kén, mangán és vas szintén kékre és a rézoxidul vörösre vagy barnára festi a S.-ot, azonban a szinre egyéb, néha ki nem deríthető okok is hatnak. A S. fajsúlya 2,5-5 közt ingadozik; a földes S.-ok mindig könnyebbek, mint a fémoxidosak. V. ö. Faller Károly, A fémkohászat kézikönyve (Selmecbánya 1896).
Ha a tűzfolyós salak 1 cm. vastag sugarán lelvegőt v. gőzt fuvatnak keresztül, a salak gyaputalaku vékony szálakra foszlik; ezt nevezik S.-nak. Használják gőzvezeték burkolására, mert rosszul vezeti a meleget.
l. Erődítés.
téglaalaku vasmintába eresztett salak; készítik ugy is, hogy a vizbe csurgatott salak szemcséit mésszel összekeverik, gyurják és téglaalaku mintákba sajtolják. Ezek a téglák a levegőn gyorsan keményednek s különösen viz alatti építkezésre igen jók.
1. spanyol tartomány az egykori Leon királyságban Zamora, Valladolid, Avila, Caceres tartományok és Portugália közt, 12 510 km2 ter., (1887) 314 472, egy km2-re 25 lak. K. felől a Sierra de Avila és de Gredos kiágazásai, Ny. felől pedig a Sierra de Gata nyulik belé. Ez utóbbinak egyik ága a Sierra de Pena de Francia ÉK-i irányban egészen a fővárosig nyulik be; többi része sík. A Tajóba ömlő Alagon felső völgyét kivéve, vizei: a Tormes, Yeltes és Agueda a Duero vizkörnyékéhez tartoznak. A syk vidék fátlan és esőtelen, de termékeny; fő termékei a gabona és borsó. 8 járásra van felosztva. - 2. S. (lat. Salmantica, arabul Szalmanka), az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Tormes jobb partján, amelyen 27 íves, részben római korból való híd vezet át és vasút mellett, (1887) 22 199 lak. A három dombon épűlt, magas falakkal és tornyokkal körül fogott város nagyobbára szűk utcákból áll. Jelentékeny épületei: a nagy gót székesegyház (1510-60) magas kupolával és 3 hajóval; a régi gót székesegyház (a XIII. sz.-ból), a Cid hadi keresztjével (el Cristo de las Batallas); a nagy Alkotmány-téren, amely nagyszerü épületeivel Spanyolország egyik legszebb tere, a régies külsejü városháza díszített homlokzattal; az impozáns Seminario, egykor jezsuita kollégium, firenzei ízlésben, szép kupolás templommal; a Casa de las Conchas nevü komor palota, egy egykori dominikánus kolostor, 200 cellával és gót ízlésü, kupolás templommal; Alba egykori palotája, végül a IX. Alfonz által 1230 előtt alapított egyetem, amelynek alapító levelét azonban csak III. Ferdinánd irta alá 1243 ápr. 6. Az egyetemi épület egy nagy négyszöget alkot, belsejében az udvara körül oszlopsorokkal; hozzájuk tartozik a II. Fülöp idejében keletkezett Colegio del Rey, szép jóni oszlopokon nyugvó portikusszal. Az egyetemnek filozofiai és jogi fakultása van 19 docenssel és mintegy 400 hallgatóval. Könyvtára 80 000 kötetből (332 inkunabulum) és 1038 kéziratból áll. 1239. a S.-i egyetemmel egyesítették a palenciait, Spanyolország legrégibb egyetemét 1254. X. Alfonz bő segélyforrásokkal látta el. V. Márton pápának és utódainak pártfogása folytán számos teologus jött el S.-ba és az egyetem világhirre tett szert. Hallgatóinak száma a XV. sz.-ban 10 000-re rúgott és még a XVI. sz.-ban is felülmulta az 5000-et. Kolumbusnak ez egyetem tanárai előtt kellett indiai útjára vonatkozó terveit védelmezni. S. a lusitaniai vettonoknak volt főhelye; 860. az asturiaiak foglalták el. 7 km.-nyire D. felé Arapiles falunál (576 lak.) verte meg Wellington 1812 jul. 22-én a Marmont vezérlete alatt álló franciákat.
és Salamandrina, l. Gőtefélék.