l. Ferenc szentek.
S.-savas só, nitrát ásvány, mely a természetben kivirágzás alakjában nagyobb mennyiségben, v. mint S.-savas kálium (KNO3), vagy mint S.-savas nátrium (NaNO3) található. Az elsőnek káli-S. vagy röviden S., ásványtani néven nitrit, az utóbbinak nátrium-S. v. chili-S., ásványtani néven nitratin a neve. Van ugyan még S.-savas mész (mész-S., nirokalcit) és S.-savas magnézium is (magnézium-S., nitromagnezit), de ez utóbbinak(mind a kettő viztartalmu) csak igen kis mennyiségben teremnek a káli-S. kivirágzások közt. Nedves helyiségek, istállók, pincék falán a fehér, pelyhes kivirágzás S. Ahol állati anyagok kálium-, nátrium- v. mész-sók jelenlétében rothadnak, ott rendesen S. és pedig v. káli-, v. nátrium-, v. mész-S képződik.
1. Káli-S. (KNO3). Az alföld némely helyén (Debrecen, Nagy-Kálló, Alibunár stb.) a talajból virágzik ki, ügyszintén Aragoniában, Persiában, Egyiptomban, Kelet-Indiában, valamint mészkő- és dolomithasadásokban és barlangokban (p. Calabria, Cejlon stb.) Fehéres só, mely forró vízben könnyen oldódik és kikristályosítva rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban kristályosodik. Nevezetes tulajdonsága, hogy nem negvszívó és kitünő oxidáló anyag. Képződését nitrogéntartalmu szerves anyagok bomlásából magyarázzák és régebben gyártását a természettől lesték el. Állati és növényi hulladékokat mésszel és földdel nagy rakásra halmoztak, hanéjlével vagy húggyal leöntötték és bevárják a rothadást. Mész-S. képződött, ebből fahamuval, illetőleg hamuzsírral készítették a káli-S.-ot. Ma ezzel a készítéssel legtöbb helyen felhagytak, mert olcsóbban gyártják a chili-S.-ból. Nálunk az alföldön már nem is gyüjtik, de összeszedik még mindig Kelet-Indiában és Egyiptomban, ahol a forró éghajlat különösen kedvez a S. képződésének. Az esős idő megszűnése után virágzik ki nagyobb mennyiségben a földből S.-savas mésszel és magnéziummal keverten. Használják legfőképpen a puskapor gyártására.
2. Nátrium-S. (NaNO3). Leghasználatosabb neve chili-S., mert Dél-Amerikából, a chilei kikötőkből kerül kereskedésbe. Peru déli részén az Arequipa departementóban, Tarapaca és Iquique vidékén 1-2 m. vastagságu telepeken terem, vagy 38 km. hosszuságban. Fölötte némelykor homokot, e fölött pedig kősót találni, máskor meg oly medencealaku mélyedések szélén látni a S.-ot, mely medencék kiszáradt tavak benyomását keltik; közepükön rendesen sótelep is van. Chilében nagy ritkán barit-S.-ot, (S.-savas barium) is találni, mely a szabályos rendszerben (oktaéderekben) kristályosodik. L. még Chilei salétrom és Nátriumnitrát.
A S. már a VIII. Geber alkémista irataiban sal petrae név alatt fordul elő, de nagyobb jelentőségüvé csak később, a puskapor felfedezése után lett. A S.-nak és készítésének első tüzetesebb leirását Agricola De re metallica művében találjuk 1546-ban. Kesernyés, hűsítő izü és nagy mennyiségben bevéve mérgezőleg hat. 339-352°-on szintelen folyadékká olvad meg és ez a kihűléskor ismét megmered. A megolvasztott S.-sal prunellae v. nitrum tabulatum név alatt a gyógyszertárakban található. Magasabb hőmérsékleten tehát igen erélyes oxidáló test, ezért gyulékony anyagokkal (p. szénnel és kénnel) keverve a meggyujtáskor felrobban (l. Lőpor.). Oldata erősen antiszeptikus hatásu, ezért mint rothadást gátló szer különösen a hús konzerválásánál ugyszólván nélkülözhetetlen. A S.-ot legnagyobb mennyiségben a lőpor lőgyapot és a S.-sav készítésénél, ezenkivül gyógyszerül is használják. A magyar gyógyszerkönyvben hivatalos szer; ólom- és rézsókkal, továbbá szulfátokkal és kloridokkal ne legyen szennyezve.
Fal-S. az istállók, árnyékszékek, pincék falain kivirágzó kristályos test, mely tisztátalan kalciumnitrát. Képződését ugy magyarázzák, hogy a falba, likacsos voltánál fogva, rothadó organikus anyagokat tartalmazó trágyalé, stb. felszivárog. Az ilyen nitrogéntartalmu rothadó anyagokból pedig, ha levegővel bőségeses érintkeznek, továbbá ha erősebb bázis van jelen, előbb nitrit, utóbb nitrát képződik (valószinűleg mikroorganizmusok is közreműködnek e folyamatnál). Ez esetben a fal építéséhez használt mész a bázis és ebből tehát kalciumnitrát képződik.
(Salpeterer), politikai pártnak és utóbb vallási felekezetnek neve, mely Albiez salétrommunkástól vette vette nevét. Midőn a Fekete-erdőben fekvő St.-Blasien kolostor apátja 1719. Az osztrák kézen levő hauensteini uradalom területén élő pórokat és bányászokat a feledésbe ment jobbágytartozásaiknak teljesítésére felszólította, ezek Albiez elnöklete alatt függetlenségük érdekében szövetséget kötöttek egymással és az új apátot nem ismerték el uruknak. Az osztrák kormány erre katonaságot küldött ellenük, mely a S.-at jobbágyi tartozásuk beváltására kényszerítette. A mozgalom azonban tovább tartott s 1745. És 1754. Újabb felkelésre vezetett. Később a badeni kormány is érdeklődni kezdett a S. iránt és Wessenberg által a német nyelvet akarta a S. istentiszteletébe becsempészni, amiről azonban ezek hallani sem akartak. Aegidler bányász (Riedmatter Együd) elszánt vezérlete alatt a pórnép csakugyan ki is játszotta a badeni kormány törekvéseit, mely elvégre a dolgot elejtette és ekkor (1830) a S. mozgalma véget ért.
(légecssav) HNO2. egybázisu sav, amely csak vizes oldatban ismeretes, mert a tiszta S.-at bomlékonysága miatt előállítani még nem sikerült. E sav akkor képződi, ha salétromsavba nitrogénoxidgázt, vagy ha jéggel jól lehűtött vizbe nitrogéntrioxidot vezetünk. A vizes oldat melegítésekor a sav elbomlik és ekkor nitrogénoxidgáz fejlődik belőle. A S.-at az oxidáló anyagok igen könnyen salétromsavvá oxidálják. Ugy a S. mint sói, amelyeket nitriteknek neveznek, könnyen felismerhetők arról, hogy kénsavval megsavanyított káliumjodidoldatból jódot választanak ki.
l. Ammoniumnitrit.
l. Ezüstnitrit.
l. Káliumnitrit.
l. Nátriumnitrit.
(nitritek). A salétromos sav (HNO2) egybázisu sav lévén, a különféle fémekkel normális és bázisos sókat alkothat, amelyeket tudományos néven nitriteknek neveznek. E sók az ezüstnitrit (l. o.) kivétgelével vizben rendszerint könnyen oldódnak. A természetben csupán az alkáli fémek nitritjei találhatók, igy az ammoniumnitrit az esővizben, a kálium- és nátriumnitrit pedig atalajban és a talajvizekben. Az említett sók a nitrogéntartalmu rothadó szerves anyagokból is képződnek, d emesterséges úton is előállíthatók. A S. közül egyeseket redukáló hatásuk miatt a kémiai iparban és a laboratoriumban is alkalmazzák.
(légenysav, választóviz) HNO3, egybázisu sav, amely igen régóta ismeretes; Geber alkémista már a IX. sz.-ban salétrom, rézszulfát és timsó desztillálása útján egy folyadékot készített, melyet aqua dissolutiva-nak nevezett és amely lényegében S.-ból állott. Tisztán a legnagyobb valószinüséggel legelőször Glauber állította elő. A természetben szabad állapotban sehol sem található, de sói (a S.-sók) meglehetősen el vannak terjedve, mert folytonosan képződnek a talajban, sőt egyes helyeken (a nátriumnitrát Peruban) nagyobb mennyiségben is találhatók. A S. sokféle módon képződik, igy p. mikor nedves nitrogén és oxigén elegyén (levegőn) elektromos szikra ugrik át; mikor hidrogént levegővel és oxigénnel keverve eldurrantunk, vagy ha hidrogénlángot oxigénnel kevert levegőbe mártunk; ugyszintén, ha ammoniákgázt oxigénben elégetünk. Előállítása rendszerint ugy történik, hogy kálium-vagy nátriumnitrátot retortában tömény kénsavval melegítenek, amikor a lehűtött szedőbe S. párolog át. Minthogy azonban a S. már 86° -on (forráspontján) nirtogéntetroxid elbomlik, egészen tiszta S.-at csak ugy kaphatunk, ha a lepárlást légritkított térben végezzük. A tiszta sav szintelen, a kereskedésben található (legfeljebb 68 %-os) ellenben sárgás vagy vörössárga szinü (acidum nitricum fumans) a szerint, amint kevesebb v. több nitrogéntetroxid van benne. Fajsúlya a savtartalommal növekszik, ami kitetszik az alábbi táblázatból:
|
Savtartalom % |
Fs. |
|
5 |
1,029 |
|
10 |
1,060 |
|
20 |
1,120 |
|
30 |
1,185 |
|
40 |
1,251 |
|
50 |
1,317 |
|
60 |
1,347 |
|
58 |
1,414 |
|
70 |
1,423 |
|
80 |
1,460 |
|
90 |
1,495 |
|
100 |
1,530 |
A koncentrált S. a levegőn füstölög, gőze sajátságos szagu és belehelve erősen maró. Magasabb hőmérsékleten vizre, nirtogéntetroxidre és oxigénre bomlik, hasonlóan bomlik el a világosságon is, ezért a legtisztább S. is lassankint megsárgul. Egyike a legerélyesebb oxidáló testeknek, ugyannyira, hogy a tiszta koncentrált S.-ba mártott parázs lángra lobban és a tömény borszesz meg a terpentinolaj lángra lobbannak, ha a platinacsoport és az arany kivételével - feloldja és S.-sókká (nitrátokká alakítja át. A széntartalmu vegyületeket szintén oxidálja v. nitrovegyületekké (l. o.) alakítja át; a bőrt annyira megtámadja, hogy a felhám elhal és kevés idő mulva lehámlik. A S.-at főleg sóinak előállítására, a lőgyapot, nitroglicerin gyártására, az aranynak más fémektől való elválasztására (ezért hivják választóviznek) és az orvosi gyakorlatban inficiált sebek kimosására használják. A magyar a gyógyszerkönyvben hivatalos; kloridokkal, szulfátokkal, rézzel, ólommal ne legyen szennyezve. A S. ugyszintén a sói is könnyen felismerhetők koncentrált kénsavban oldott difenilaminnal, amellyel szép sötétkék szinü vegyületet képez.