l. Magnéziumnitrát.
l. Metilnitrát.
l. Nátriumnitrát.
l. Nikolnitrát.
l. Ólomnitrát.
l. Réznitrát.
l. Vasnitrát.
(nitrátok). A salétromsav (HNO3) egybázisu sav lévén, a különféle fémekkel normális és bázisos sókat alkothat, amelyeket tudományos néven nitrátoknak neveznek. A természetben - kivéve a nátriumnitrátot (l. o.) - nagyobb tömegekben nem fordulnak elő, de azért nagyon el vannak terjedve, mert a nitrogéntartalmu rothadó szerves testekből folytonosan képződnek. A nitrátok képződési módjai közül megemlíthetjük, hogy a legtöbb fém és valamennyi fémoxid és karbonát salétromsavval nitráttá alakul át. A S. vizben kivétel nélkül oldódnak s többnyire jól kristályosodnak; igen magas hőmérsékletre hevítve elbomlanak és bomlási termékeik: az illető fémoxid, nitrogéndioxid és oxigén, ezért magas hőmérsékleten kivétel nélkül erélyes oxidáló anyagok. A nitrátok közül igen sokat az iparban (salétrom, nátriumnitrát stb.) alkalmaznak, egyeseket (ezüstnitrát, bázisos bizmutnitrát stb.) gyógyszerül használnak.
Mont- (ejtsd: mon szalev), 18 km. hosszu és 3-4 km. széles hegyhát Haute-Savoie francia départementban, Genf svájci kanton határán, az Usses és Rhône völgye közt. A középső jura- és mészkorszakhoz tartozó mész- és homokkőből áll nagyobbára. Legmagasabb csúcsai a Piton (1374 m.), a Grand-S. (1304 m.) és a Petit-S. (898 m.). A róla nyiló szép kilátás miatt sokan látogatják. A Grand-S. fensíkjára Annemasseból 1892. megnyitott elektromos hegyi pálya vezet föl.
l. Manchester.