tunguz nép Kelet-Szibériában, a Gorin folyó (Amur mellékfolyója) partján.
orosz város, l. Semaha.
l. Samogita.
(Santa Barbara de S.), város és fontos kikötőhely Haiti szigetén, a Santo Domingo ÉK-i részében, a S. félsziget D-i oldalán, a pompás S.-i öböl partján, 5000 lak., elég élénk hajóforgalommal.
a. m. samánok (l. o.).
a fejlődés alacsony fokán álló népeknél a vallási fogalmak összezavarása a bűvészettel és a babonával. A buddhizmus behatása alatt fejlődött ki Észak-Ázsia műveletlen népeinél, L. Samánok.
igy nevezik Mongol- és Nagy-Tatárországban, Khina, Szibéria és Kamcsatka egy részében a varázslás- és kuruzslással foglalkozó papokat. A samán szó valószinüleg a szánszkrit sramana-ból ered, mely buddhista szerzetest jelent. Valószinütlen a buddhizmussal együtt jutott el az északázsiai félvad törzsekhez. Meglehetős rendszertelen a S. vallása. Számtalan teremtett és teremtetlen isten létezik szerintük, ezek egy része az égi testekben, más része élő v. élettelen tárgyakban lakik. Haláluk után szomoru állapotban tengődnek tovább a halandó emberek. Jó vagy rossz cselekedeteiknek semmi befolyása sincs másvilági sorsukra, mert az istenek mit sem törődnek velük. áldozás, imádság és szent énekekből áll a S. isteni tisztelete. A hivek ajándékai és a gazdag áldozatok teszik a S. jövedelmét. V. ö. Castrén, Vorlesungen über finnische Mythologie (Szt.-Pétervár 1853).
(azelőtt Ibabao), a Filippi-szigetek egyike, amelyet Luzontól a 18-20 km. széles San-Bernardino-szoros és Leytétől a keskeny San-Juanico-szoros választja el. Területe a mellette fekvő apró szigeteket (manicani, Eubabas, Puercos, Hilaban stb.) is beleszámítva 13 386 km2. A tisztán paleozoikus kőzetekből álló szigetet hegyek takarják, aminők a Curao, Capotaam, Palapa; nagyobb folyók a Laguan, Bato, Timonini. Termékei ugyanazok mint a többi Filippi-szigeteken. lakói (1887. 185 386) maláji nyelven beszélnek. Főhelye a Ny-i parton fekvő Catbalogan (5200 lak.); nagyobb helységek Guiguan (11 650 lak.), Calvayot (10 950 lak.) és Basey (10 685 lak.).
(növ.) a. m. zászlós gyümölcs.
(a héber Somrôn a. m. őrtorony szótól), eredetileg egy palesztinai város neve, melyet Kr. e. 850. Omri király alapított és tett meg székes fővárosává. Ez a város 55 km.-nyire esett északnak Jeruzsálemtől és hosszu időn által fészke volt a Bál-tiszteletnek, majd fővárosa északi Izraelországnak, mig végre Salmanassar 722. elfoglalta és feldúlta. A Makkabeusok korában ismét jelentékeny erőd, rövid idei hanyatlás után a római hódoltság idején nagy Herodes fényesen helyreállította és Augustus tiszteletére Sebastenak (Augusta) nevezte. Mint ilyen a keresztény-római korban püspöki székhely szép templommal, melynek romjai a mai Szebasztie falu közelében láthatók. Tágabb értelemben jelenti S. a Makkabeusok idején egész Középső-Palesztinát, mely magában egyesíté Efraim törzsének egész földjét, továbbá Manasszé földjének nagyobbik részét. Ez volt nyugati Palesztinának legszebb és legtermékenyebb része, melynek lakói a samaritánusok (l. o.) voltak.