Tourn. (növ.), l. Bodza.
(új-héb., helyesebben: sámmas), a zsidó templomszolga neve.
1. Lajos, földrajzi iró, szül. Zilahol 1843., megh. 1878-ban. Zilahon, Kolozsvárt és Pesten tanult. 1868. fogalmazó lett előbb a pénzügyi, majd a közlekedésügyi minisztériumban, de e teendői mellett irodalommal is foglalkozott, különösen a külföldi utazók műveinek ő volt korában a legszakavatottabb magyar ismertetője. Legjobb dolgozatai a földrajzi társaság közlönyében, a Budapesti Szemlében és a Vasárnapi Újságban jelentek meg; önállóan csak egyetlen műve látott napvilágot Délafrikai utazások cimen (Budapest 1876, Ráth Mór). Felesége Amica néven regényfordításokkal lépett fel az irodalom terén.
2. S. László, tanár, szül. Zilahon 1817., megh. Kolozsváron 1881 okt. 23. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, Kolozsváron folytatta, majd pedig Pozsonba ment jogot hallgatni, éppen abban az időben, amikor ott a hires diéták nagy alakjai voltak összegyülve. Az 1844-iki országgyülésen már mint absentium delegatus vett részt. Wesselényi Miklós báró itt annyira megszerette, hogy meghivta a zilahon általa alapított gimnázium történeti tanszékére. Ezen állásában megmaradt a szabadságharc kitöréséig, amikor Kossuth egyik meghittebb emberének választotta s nem egy kényes természetü munkával bizta meg. A szabadságharc leveretése után neki is bujdosnia kellett. A politikai üldözések enyhültével a kolozsvári ref. főiskolánál lett ideiglenes segédtanár, hol 1855. választották rendes tanárnak a világtörténelem tanszékére. Barátai ösztönzésére olykor tollat ragadt és Amicus álnév alatt irt publicisztikai dolgozatokat. Válogatott művei Kolozsváron 1883. jelentek meg. V. ö. Vasárnapi Újság (1881. évf.).
(török, a. m. Sámuel), másként Ben Mohammed S. Effendi, próféta és törzsfőnök a Kaukázusban, szül. Aul Himriban 1797., megh. Medinában 1871 márc. Ifjuságában tudós török pappá és bölcsésszé képezte magát. Midőn a dagesztáni törzsek 1824. az oroszok ellen felkeltek, pap minőségében hozzájuk csatlakozott és fanatizmussal hirdette a szent háborut a gyülölt nemzeti ellenség ellen. midőn az oroszok 1831 okt. 18. Himri hegyi várat hatalmukba kerítették, csakis a súlyosan megsebesült S. menekült meg csodás módon a halál- és fogságtól. Ezóta a Kasi-Mollah felekezet hivei szentnek tartották és nemsokára főnökükké választották. Hasztalan fáradozott ebben az állásban, hogy a Kaukázus törzseit szorosabban egyesítse és hogy őket diadalra vezesse. Az oroszok egyik hegyi várból a másikba üldözték és végre Bariatinszki tábornok 1859 szept. 6. Gunib kastélyban megadásra kényszerítette. A cár parancsára Szt.-Pétervárra vitték, később pedig Kalugában, majd Kijevben internálták. 1870. az orosz kormány engedelmével Mekkába költözött. 1869. a cár őt és családját nemesi rangra emelte. Egyik fia, Mehemed Ghazi, Konstantinápolyban telepedett le és 1877-78. egy török hadosztályt vezényelt az oroszok ellen.
csaknem szabályos négyszögalaku félsziget Königsberg porosz kerületben, a Frisches Haff, a Pregel, a Deime, Kurisches Haff és a Keleti-tenger közt, 2250 km2 területtel. Felülete sík; csakis Ny-i részében vannak homokbuckák, amelyek a Galtgarbenben (110 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. Legfontosabb terméke a borostyánkő. Az egykori S. püspökséget IV. Ince pápa alapította Fischhausen székhellyel. Polentzi György püspök 1523. áttért a református vallásra és a püspökség a porosz hercegséggel egyesíttetett. V. ö. Hensel, S. Ein Wegweiser (Königsberg 1894).
hires zsidó törvénytudó, a legfőbb törvényszéknek előbb elnökhelyettese, később elnöke, az idősb Hillel (l. o.) kortársa és a teologiai tudományban és vallási gyakorlatban ellenlábasa. Szigoruan ragaszkodva a fennálló törvény rendelkezéseihez, határozottan ellenezte ezeknek a megváltozott idők vagy a fenforgó viszonyok szerinti módosítását és küzdött Hillelnek idevágó törekvései, valamint egyáltalán a törvény enyhébb vagy korszerü alkalmazása ellen. Tanítványai (a talmudban. Bész-S., S. iskolája) mesterségük irányát követve és tovább vezetve, állandó ellentétben maradtak Hillel tanítványaival; e szellemi harcban az utóbbiak, kik egyúttal a népszerübbek is voltak, hosszu és heves küzdelmek után győztek és tanításaik, a S. iskolája tanításai ellenére, mértékadóknak fogadtattak el.
néptörzs és ország É-i Arábiában, bizonytalan határokkal, mintegy 50 000 állandó lakóhelyü és 100 000 nomadizáló lak.; az előbbiek közül a sivatag határán fekvő fővárosban Hailban 25 000, Vadi Szerhanban 20 000 lakik.
olasz építész, l. Sanmicheli.
l. Gladiátorok és Szamnitok.
a szamnitok (l. o.) földje.