(ejtsd: szanszerr), az ugyanily nevü járás székhelye Cher francia départementban, a Loire bal partja fölött emelkedő izolált dombon, a Vauvise és Canal latéral összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 3853 lak., gyapjufonással; egy régi erősség romjaival, amely Berry legerősebb vára volt. Itt született Macdonald, Tarento hercege. V. ö. Poupard-Bourra, Hist. de S. (1877).
(ném. Finknetze; ol. impagliatura; ang. metting), a hajó legfelső oldalfalazatát képező sáncolatban a párkányzat felett levő fülke, amelyben napközben a legénység függő ágyai összegöngyölítve és egymás mellé állítva helyeztetnek el.
l. Határsáncgát.
l. Union.
(ejtsd: szancsó), Kasztilia királyai: S. (I.), mint Navarra királya: S. III. (l. alább). S. (II.), uralkodott 1065-től 1072-ig. Atyjától I. Fendinándtól Kasztiliát örökölte, Alfonz és Garcias öccseitől pedig erőszakkal foglalta el Leont és Galiciát. Midőn Urraca hugát is meg akarta fosztani örökségétől, Zamora városától, e város ostroma közben orgyilkosok megölték. S. (IV.), Kasztilia és Leon királya, X. Alfonz fia, 1284-95. uralkodott. Szünetlenül háboruskodott, hol saját felkelt alattvalóival, hol a mórokkal. - Navarra királyai: S. Garcias, Gascogne grófja, elfoglalván Pamplonát és Aragoniát, 905 óta Navarra királyának nevezte magát. Húsz éven át diadalmasan harcolt az arabok ellen; megh. 925., több mint 90 éves korában. S. (III.), Mayor (Nagy), II. Garcias fia, 970-1035. uralkodott. Elfoglalta Kasztilia északi és Leon keleti részét és sokat tett országának művelődése érdekében. Országát halálakor fiai között osztotta föl. - Portugália királyai: S. (I.), I. Alfonz fia, uralkodott 1185-1211. Pártolta a földmívelést, amiért a «pórok barátja» jelzővel illették, de a városok fejlődését is előmozdította. S. (II.), II. Alfonz fia, uralkodott 1223-45. Győzedelmesen harcolt a mórok ellen; de mivel a papság túlkapásait nem tűrte, a pápa 1245. trónjától megfosztotta. Mint földönfutó halt meg Kasztiliában 1248.
(ejtsd: szancso panza), Don Quijote fegyverhordozója Cervantes hires regényében.
vagy San Cristobal, másként Bauro és Arosszi, egyike az angol Salamonszigeteknek, 3050 km2 területtel.
feniciai történetiró Beritoszból (ma Beirut), ki állítólag a trójai háboru előtti időben élt és a templomokban őrzött krónikákból Fenicia történetét irta volna meg, amelyet állítólag a biblioszi Philon grammatikus (Kr. e. 100.) görög nyelvre fordított volna. Fenmaradt részeket jegyzetekkel kiadott Orelli (Lipcse 1826).
l. Procida.
Ósánci szoros.