l. Sók.
általában a tónedvességben szenvedő rétről származó, kevésbbé értékes széna, mely különböző savanyu füveket (sás, káka, szittyó) gyapjufű stb.) és zsurlókat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ennélfogva csekély táperejü s inkább csak lovaknak való. L. Rét.
l. Ásványvizek.
ókori város és gyarmat Pannoniában, l. Sabaria; most Szombathely (l. o.).
(ejtsd: szavár) Félix, francia fizikus, szül. Mézieresben 1791 jul. 30., megh. Párisban 1841 márc. 16. Eleintén tábori orvos volt, azután gyakorló orvos Strassburgban, majd a fizika tanára egy párisi magániskolán, végre a fizika tanára egy párisi magániskolán, végre a fizikai szertár őre a College de Franceon. Főkép akusztikára, az emberi hangra és hallásra vonatkozó vizsgálatokkal foglalkozott. Szerkesztett húros hangszereket, melyeknek hosszukás trapézalaku szekrényük volt és melyek hangerősségre nézve, több szakértő nyilatkozata szerint, a legjobb olasz hegedükkel versenyeztek. Ezeket tárgyalja: Mémoire relatif a la construction des instruments a cordes et a archet (Am. chim.-phys. XII. 1819) címü értekezésében. S. vizsgálta még a hangok hallhatóságának határát is, és két tőle szerkesztett készülékkel a hallhatóság felső határát 24 000 rezgésnél találta. Később azonban Despretz még 33 000 rezgést is hallott.
(ejtsd: szavari), 1. Anna János Mária René, rovigói herceg, francia tábornok, szül. Marcqban (Ardennes) 1774 ápr. 26., megh. 1833 jun. 2-án. 1790. lépett a hadseregbe s Custine, Pichegru és Moreau alatt mint kapitány és később mint őrnagy vett részt a rajnai hadjáratokban. Mint Desaix segédtisztje részt vett az egyiptomi expedicióban s Egyiptomból visszatérve, küzdött a marengói csatában, mire Bonaparte dandártábornokká nevezte ki. 1802. az első konzul a titkos rendőrség vezetését bizta rá. Ebben az állásban nagy buzgóságot és szolgalelküséget tanusított. Elnöke volt a hadi törvényszéknek, mely Enghien herceget halálra itélte. 1807. mint az 5. hadtest parancsnoka az eylaui ütközet után födözte Varsót s Osztrolenkánál az oroszok fölött győzelmet aratott. A friedlandi csata után Napoleon rovigói herceggé s Kelet-Poroszország kormányzójává nevezte ki. 1810-14-ig mint rendőrminiszter működött. Napoleon visszatérése után Elba szigetéről pairré és a csendőrség parancsnokává neveztetett ki s midőn a 100 napos uralomnak vége lett, ő is követni akarta a bukott császárt Szt.-Ilona szigetére, de az angolok Maltába vitték, honnan S. 1816 ápr. Szmirnába menekült. Innen 1817. Ausztriába s 1819. Párisba ment s önként jelentkezett a törvényszék előtt, hogy az Enghien herceg kivégeztetése miatt ellene emelt vádakra feleljen. Felmentvén, régi méltóságát és címeit visszanyerte mire 1823-ban Rómába távozott. A juliusi forradalom után Lajos Fülöp 1831 dec. 1. az algeriai hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Emlékiratai (Mémoires, Páris 1828, 2 köt.) kora történelmének nem egy pontjára világot vetnek.
2. S. Félix, francia csillagász és geodéta, szül. Párisban 1797 okt. 4., megh. Estagelben 1841 jul. 15. A műegyetemen tanár volt Párisban és csillagász az obszervatoriumon. Ő volt az első, ki a kettős csillagok pályáját számította a Newton-féle nehézségi törvény feltevése alapján. Erről értekezik Sur la determination des orbites que décrivent autour de leur centre de gravité deux étoiles tres rapprochées l'une de l'autre (Páris 1827).
(ejtsd: szav), 148 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Garonnenek D-i Franciaországban. Hautes-Pyrénées départementban Capverntől K-re, 658 m.-nyi magasban ered, átfolyik ÉK-i irányban Haute-Garonneon és Gersen, s Grenadenál, 33 km.-nyire Toulouse alatt torkollik.
(ejtsd: szavnej), város Loire-Inférieure francia départementban, a Bretagneban, 18 km.-nyire St.-Naziretől, vasút mellett, (1891) 3272 lak. Ismeretes azon ütközetről, amelyben 1793 dec. 22. Westermann, Kléber és Marceau vezérek a vendégeiket teljesen megverték és ellentálló képességüket megtörték.
(ejtsd: szavrdön), város Ariege francia départementban, az Ariege és vasút mellett, (1891) 3456 lak., vaskohókkal, acél-, fogó- és ráspolygyártással. S. főhelye volt Foix grófságnak, későbben a hugenottáknak. Itt született XII. Benedek pápa. V. ö. Barniere-Flavy, Histoire de la ville de S. (Toulouse 1891).
l. Zabern.