Sándor, herceg, osztrák államférfiu, szül. Bécsben 1826 márc. 5., megh. u. o. 1896 okt. 1. 1847 osztrák követségi attaché lett Hágában, 1849. Londonba ment, 1850. Berlinbe. 1852. Párisba helyezték át, 1855. követ lett Karlsruhéban és 1859. Münchenben. 1864-ben megvált a diplomáciai szolgálattól. 1872. (atyja halálával) feje lett a Schönburg hercegi ház cseh ágának, ugyanakkor megkapta az aranygyapjas rendet s 1879. annak első alelnöke. 1889-90. sokat fáradozott a cseh-német kiegyezés létrejövetelén, mely azonban nem sikerült. Több ízben elnöke volt az osztrák delegációnak, az urak házában pedig a szabadelvü (bal) párt vezére vala.
1. Alfréd Kurt Immanuel, német filologus, szül. Drezdában 1836 okt. 16. Előbb Göttingában, 1891. Königsbergában lett egyetemi tanár. Művei: Questionum Hieronymianarum capita selecta (Berlin 1864); Untersuchungen über das Leben der Sappho (1867); Eusebi Chronicorum libri duo (Berlin 1866-75, 2 köt.); De rerum Alexandri Magni scriptorum fontibus (Lipcse 1870); Thucydidis libri I et II (Berlin 1874); De Socratis Papyro Massiliensi (Páris 1874); Über Thukydides-Kritik (Berlin 1891) stb.
2. S. Rikárd, német archeologus, az előbbinek öccse, szül. Drezdában 1840 febr. 5. Lipcsében tanult, aztán Berlinben habilitáltatta magát. 1869. a hallei egyetemhez a régiségtan tanárává, 1873. kultuszminisztériumi tanácsossá, 1880. a királyi porosz muzeumok főigazgatójává nevezték ki. Művei: Beiträge zur Lebensgeschichte des Malers J. A. Carstens (Lipcse 1866); Griechische Reliefs aus athenischen Sammlungen (u. o. 1872); Le antichita del Museo Bocchi de Adria (Róma 1878). Bendorffal együtt adta ki: Die antiken Bildwerke des lateranensischen Museums (u. o. 1867).
város Magdeburg porosz kerületben, az Elbe bal partján, vasút mellett, (1895) 14 824 lakossal, jelentékeny iparral, amelynek fő ágai a kémiai (szóda, klórmész, glaubersó és savak), továbbá az ólomfehér-, szágó-, maláta-, gép-, lakk-, kókuszgyékény-, mesterséges trágyakészítés és sörgyártás. A királyi sóbánya évenként mintegy 75 000 t. sót szolgáltat. V. ö. Magnus, Chronik der Stadt S. (Berlin 1880).
község és Berlin egyik külvárosa Potsdam porosz kerületben, vasút mellett. Berlinnel lóvasút is összeköti; (1895) 62 684 lak., jelentékeny iparral, amelynek fő cikkei a cellulóza-, fotográfiai készülék-, luxuspapiros-, villámhárító-, szivar-, szappan-, vasúti vagonkészítés, sörgyártás; galvanoplasztikai és kromotipiai intézettel, különféle középiskolákkal.
1. Szász-S., város Zwickau szász kerületi kapitányságban, az Érchegységben, vasút mellett, (1890) 3387 lak. szivar-, szerszám-, korzetkészítéssel, nagy téglagyárakkal. - 2. Porosz-S., város Danzig porosz kerületben, a Fietze és vasút mellett, (1890) 2813 lak., vasöntéssel és malmokkal.
falu Lipcse (ettől 1,5 km.-nyire) szász kerületi kapitányságban, a Parthe balpartján, vasút mellett, (1890) 4344 lak., viaszkosvászonkészítéssel, üvegcsiszolókkal, kémiai iparral, mű- és kereskedelmi kertészettel. Az 1813-iki népcsatában Marmont generális hősiesen védte e helyet a Langeron és Saint-Priest vezérlete alatt álló oroszok ellen.
Anna Erzsébet, Goethe hires Lili-je, szül. majnai Frankfurtban 1758 jan. 23., megh. Strassburgban 1817 máj. 6. Gazdag kereskedő leánya volt; 1775. jegybe lépett Goethével, de az eljegyzést csakhamar felbontotta és 1778 aug. Strassburg akkori polgármesteréhez, Friedrich Bernáthoz, Türckheim báróhoz (megh. Strassburgban 1831 jul. 10.) ment nőül. V. ö. Dürckheim gróf, Lillis Bild geschichtlich entworfen (2. kiad. München 1894).
György, osztrák politikus, szül. Bécsben 1842 jul. 17. Rosenaui (Zwettl mellett fekvő) birtokán gazdasággal foglalkozott és csak 1873. kezdett mint politikus szerepelni, amidőn német nemzeti programmja alapján a képviselőházba választották, ahol antisémita és poroszbarát szellemben mondott izgató beszédeivel nagy feltünést keltett. Ellene, nemkülönben az általa szerkesztett Unverfälschte Deutsche Worte c. havi folyóirat ellen több ízben pert indított a kormány, 1888 máj. pedig a Neues Wiener Tagblatt szerkesztőségében okozott dulakodás és a szerkesztők megbotozása miatt 4 havi fogházra, továbbá nemesi rangjának és képviselői mandátumának elvesztésére itélték. Kiszabadulván, egy ideig visszahúzódott a politikai agitálástól, de a szélső áramlat felülkerekedését felhasználván, újra fellépett képviselőjelöltnek és 1896 jun. az egri kerületben a cseh tartománygyülésbe választatott. Jelenleg tisztán szélső-német programmot vall; az antisémitizmussal szakított és ez az oka, hogy hiveinek száma, különösen Alsó-Ausztriában és magában Bécsben, nagyon csökkent. Huga a bécsi Theater an der Wiennek igazgatónője és tulajdonosa.
1. Antal báró, osztrák tábornok, szül. Prágában 1827 jul. 2. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után a hadseregbe lépett 1845. Mint főhadnagy vett részt az 1849-iki olasz hadjáratban. 1859. őrnagy és a 7. hadtest táborkari főnöke Olaszországban. 1864. a dán hadjáratban katonai biztos volt a porosz fő hadi szálláson. 1865. ezredessé nevezték ki s 1866. a 8. szövetséges hadtestnél mint katonai biztos működött a majnai hadjáratban. 1869. dandártábornok lett Cattaróban s e minőségben kiváló része volt a dalmáciai felkelés elfojtásában. 1870. bárói máltóságot kapott, 1875. tábornagy, 1876. táborkari főnök, 1881. hadtestparancsnok Triestben, 1882. Nagy-Szebenben, 1888. Grazban és 1889. Bécsben. 1883 óta a 82. gyalogezred tulajdonosa. 1895 szept. 21. megülte katonai pályájának 50 éves jubileumát és ez alkalommal a hadsereg inspektorává tették. V. ö. Vasárnapi Újság 1893. évf. 41. sz.
2. S. Eduárd, német csillagász, szül. Hildburghausenban 1828 dec. 22., megh. 1891 máj. 1-én. Iskoláit Marburgban és Bonnban végezte. 1859. a mannheimi csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki, ott a változó csillagokról és ködfoltokról már Bonnban kezdett tanulmányokat folytatta. 1863. élénk részt vett az Astronomische Gesellschaft megalapításában, melynek vezetésében is mint az elnökség tagja, továbbá mint a Vierteljahresschrift kiadója haláláig működött. 1875. Argelander halála után a bonni csillagvizsgálón ennek utódjává lőn és mint ilyen a csak az északi félgömbre szorítkozó átvizsgálást a déli félgömbnek nálunk is látható csillagjaira terjesztette ki és ezt a rengeteg munkát, 133 659 csillag helyzetének meghatározását 363 932 egyes észlelet alapján egymaga végezte. E nagy munkán kivül főkép a változó csillagokkal foglalkozott, melyekről már előbb két katalogust adott, valamint az általa észlelt ködfoltokról is számos értekezése az Artronomische Nachrichten és a Vierteljahresschriftben jelentek meg. V. ö. Vierteljahresschrift d. Astr. Gesselsch. (26. évf. 3. füz.).
rovarok neve mellett Schönherr Kristóf József svéd entomologus (1772-1848) nevének rövidítése.