(ejtsd: szen e oáz), francia département Oise, Seine-et-Marne, Loiret, Eure-et-Loir és Eure között; 5658 km2 területtel, (1891) 628 590 lak. A Seinet körülfogó départemenetnak hegyei nincsenek; csak alacsony fensíkok (a vexini, mantoisi, hurepoixi) alkotják, amelyeken a dombok itt-ott emelkednek 200 ml-nél magasabbra; ennek dacára természeti szépségekben nincs hiány. Vizei mind a Szajnába folynak; ilyenek az Essonne a Juinenel, Orge az Yvettel, Yeres, Oise és Theve és Esches kis mellékvizekkel, az Aubette, Maudre, Epte és Eure. A folyók hajózható részei 148 és a csatornáké (Ourcq stb.) 58 km. hosszuak. A talaj sok helyen homokos, de azért termékeny; az éghajlat oceáni. 1893-ban termett 1 377 630 hl. búza, 256 167 hl. rozs, 121 828 hl. árpa, 911 503 hl. zab, azonkivül burgonya és nagy mennyiségü takarmányrépa. A bortermés 10 évi átlagban 140 528, 1893. pedig 273 135 hl., ezenkivül sok gyümölcsöt is termelnek; a gyümölcsbor 1893. 273 135 hl. volt. A bányászat gipszet, mész-, épület-, malomkövet és tőzeget szolgáltat. Ásványvizforrások vannak Enghienben és Forges-les-Bainsben. Az erdők a terület 1/8-át foglalják el. Az ipar pamut- és gyapjufonással, kötött áru-, paszománt-, papiros-, kémiai cikkek- és porcellánkészítéssel (Sevresben), vasöntéssel, gép-, üveg-, lámpa- és szeszgyártással foglalkozik. Járásai: Corbeil, Etampes, Nantes, Pontoise, Rambouillet és Versailles. Székhelye: Versailles. 1790. Ile de Franceból alakították. V. ö. Joanne, Géogr. de S. (1869. óta több kiadás).
(ejtsd: szen enferiőr), francia département Somme, Oise, Eure, Calvados és a La manche közt, 6341 km2 területtel, (1891) 839 876, 1 km2-re 139 lak. 130 km. hosszu partjai magas (néhol 100 m.) sziklafalak, amelyekbe mélyebb öblök sehol sem nyulnak be; csakis a Szajna és a kis parti folyók torkolatai szolgálnak kikötőkül, aminők Havreon kivül Tréport a Bresle torkolatánál, az Yeres-torkolat, Dieppe az Arques-torkolatnál, Pourville a Scie-torkolatnál, Sainte-Marguerite a Saanenál, Saint-Aubin a Dunnél, Veules fürdő, Fécamp, Yport és Etretat, ahol Normandia leghiresebb sziklapart-falai vannak. A felszin inkább fensíkszerü; ilyen fensíkok a Caux a Szajna és tenger közt, Vexin az Epte és Andelle közt, a Roumoin a Szajna balpartján és a K-en és DK-en fekvő Pays de Bray. Legmagasabb pontja az Oise felőli határon Aumale várostól DNy-ra emelkedik. A Szajnán, Epteen, Andelleen kivül csak parti folyók öntözik; ilyenek: a Fécampy, Durdent, Veules, Dun, Saane, Scie, Argues, Yeres és Bresle. Az éghajlat oceáni. A talaj termékeny. A szántóföldek területe 145 923 ha., a rét és legelőké 40 347 ha. és az erdőké 61 156 ha. 1893. termett 2 148 699 hl. búza, 230 065 hl. rozs, 81 560 q ápra, 912 324 q zab, azonkivül burgonya, zöldség, olajos növények, gyümölcs a fő termékek. 1893-ban 1 543 010 hl. almabort készítettek. Az állattenyésztés jelentékeny. A sajt- és vajkészítés szintén jelentékeny. Iparral a lakosoknak mintegy 2/3 része foglalkozik. A kiválóbb iparágak: gyapju- és pamutfonás, posztó- és vászonszövés, csipke- és tollkészítés, kelmefestés, gép-, fémáru-, papiros-, üveg-, bőr-, csokoládégyártás. Végül sok kezet foglalkoztat a tengeri halászat és kereskedés is. Fő kereskedelmi helyei: Le Havre, Neufchatel, Rouen és Yvetot. A főváros Rouen, a legnépesebb város Le Havre. 1790. Normandia következő részeiből alakították: Vexin, Caux, Bray és Roumois. V. ö. Bunel et Tougard, Géogr. du dép. de la S. (Rouen 1875-1878); Joanne, Géogr. de la S. (1877 óta); Gravier, Examen critique de la géogr. de la S. de Tougard (Rouen 1884).
Holbaek dán járáshoz tartozó kis sziget, Seeland ÉNy-i partjai előtt, a Samsö-Belt és a S.-i öböl közt, 14 km2 területtel, mintegy 700 lak., akik két faluban laknak és világító toronnyal.
Frigyes, olasz pénzügyminiszter, szül. Ragusában 1825., megh. Rómában 1893 máj. 9-én. Miután Padovában jogot végzett, részt vett mint önkéntes az 1848-49-iki felső-itáliai szabadságharcban az osztrákok ellen. 1849. lapszerkesztő lett Firenzében, majd Rómába sietett, hol Garibaldi pártját támogatta. A római köztársaság bukása után Görögországba menekült; onnan pedig Torinóba ment, hol mint iró kereste kenyerét. Akkor jelentek meg Volontari Italiani és Romanzi dell' esilio c. verskötetei is. 1865. az olasz kamarába választották, 1867. Depretis alatt államtitkár, 1878. pedig Cairoli alatt pénzügyminiszter lett, mely állást 1889. másod ízben is megkapta. 1893. az udinei irredentisták bankettjén mondott osztrákellenes beszéde miatt le kellett mondania állásáról. Több munkát irt a kényszerforgalomról és a valutáról.
l. Szeizmométer.
l. Grödeni völgy.
a. m. saitán (l. o.).
Antal, német festő, szül. Rothban (Nürnberg mellett) 1829 jan. 23. Nürnbergben Wagner rézmetszőnek és Reindel festőnek, Münchenben Flüggen Gisbertnek volt tanítványa. Apró, finoman kidolgozott képeiben abajor népéletből vett jelenteket ábrázol. Ilyenek: Vándor muzsikus és leánya; Rendőr és falusi leány; Kockázók; Parasztok a kuruzslónál; Tekepálya a hegyen; A fényképész falun; Műkedvelők négyese; A gipszalak-kereskedő; Orvvadászok a rejtekben.
Lucius Aelius, Tiberius császár mindenható kegyeltje. Tulajdonképen Sejus Strabo fia volt és adoptáció útján került az Aelia gensbe. Korán kitünt merészsége által. Első szerepe az volt, midőn Drususszal, Germanicus fiával Pannoniába küldötték, hogy az ottani légiók lázadását elfojtsa. Azután praefectus pretorio lett, s mint ilyen a testőrségi cohorsokat egy nagy megerősített táborban egyesítvén, letette az alapkövet a pretoriánusok későbbi hatalmaskodásaihoz. Hogy nagyravágyását kitölthesse, nem rettent vissza a méregtől; Drusus feleségét Liviát elcsábította, Drusust Kr. u. 23. megmérgeztette. Tiberiust rábirta, hgoy Rómából eltávozzék, maga pedig arra készült, hogy feleségül veszi Liviát, amit azonban Tiberius meg nem engedett. S. azzal kárpótolta magát, hogy a természetellenes kéjelgéseibe elmerült császár hatalmával a leggaládabbul visszaélt. A császári ház tagjai közül Agrippina, Drusus és Nero egymásután lettek nagyravágyásainak áldozatai. Utoljára, mikor már egész nyiltan a trónra tört, Tiberius akarva, nem akarva is észrevette ezt, s elhatározta, hogy elveszíti. Hirtelen elfogatta és kivégeztette; sorsában gyermekei s számos hive osztoztak.
l. Seikh.