Cajus Sollius Apollinarius, r. kat. költő s iró, szül. Lyonban 430 körül, megh. 483. Mint Avitus császár veje Rómában a legmagasabb méltóságokat nyerte el. 472. clermonti püspökké lett. Költeményei s levelei dagályos nyelven irvák. V. ö. Kaufmann, Die Werke des Apollinarius S. (Göttinga 864); Gaix, Saint Sidoine Apollinarie (Clermont 867-1868, 2 köt.); Gatelain, Étude sur S. (Páris 1875).
l. Duo si faciunt idem.
latin növénynév után Seibold (l. o.) tudósok nevének rövidítése. Sieb. et Zucc. vagy S. et Z. Siebold Fülöp Ferencé és Zuccarinié, l. Zucc. Sieber Ferenc Vilmos prágai (1785-1844) florista nevének rövidítése is lehet (Egyiptom és Kréta flórája).
Kézai, a latin Rímes Krónika, Thuróczy stb. szerint hét várat (septem castra) jelentett arról a hét várról, melyet a honfoglaló magyarok Erdélyben építettek volna. (Kézai Ungvárt is ide számítja). A hét magyar vármegye Fejér, Hunyad, Küküllő, Torda, Kolozs, Doboka és Szolnok volna; a II. Géza idejében emelt s az elnevezésre okot inkább szolgáltatható hét szász vár; Szeben, Brassó, Kolozs, Beszterce, Medgyes, Szászsebes és Segesvár.
a Rajna jobb partján, a Siegtől D-re eső, 55 km2 területet takaró hegység Köln porosz kerületben; legmagasabb csúcsa a Nagy Oelberg (464 m.); leginkább látogatják a Drachenfelset (325 m.). Az alacsony hegységben sok a kies vidék, amellyel a német mondák sokat foglalkoznak. A hegytetőket borító várromok nagyobbára a XII. sz.-ból valók és a kölni érsekség tulajdonát tették. V. ö. Dechen, Geogr. Führer in das S. (Bonn 1861); Sturtz, Führer durch das S. (1893).
Ágost, irodalmi történetiró, szül. Oroszváron 1849. Tanulmányait u. o. és Pozsonyban végezte és jelenleg Bécsben él. Munkái: Schopenhauers Philosophie der Tragödie (1880); Beiträge zur tragischen Litteratur-Geschichte (1884). Németre fordította Kossuth munkáját: Irataim az emigrációból (1881-82, 3 köt.). - Bátyja, S. József Madáchnak Az ember tragédiáját fordította le német nyelvre (1892). E fordításhoz Ágost bevezetést irt.
l. Polgár.
latin természetrajzi nevek után Siebold Fülöp Ferenc jegye.
német család. Legnevezetesebb tagjai: S. Károly Gáspár, orvos, szül. Nideckben 1736 nov. 4., megh. Würzburgban 1807 ápr. 5. Irta a Collectio observationum medico-chirurgicarium (Bambert 1769) c. munkát. Legidősb fia János György Keresztély, szül. Würzburgban 1767., megh. u. o. 1798 jan. 15. mint a szülészet és a fiziologia tanára. - S. Ádám Éliás, szül. Würzburgban 1775 márc. 5., megh. 1828 jul. 12-én. Lehrbuch der Entbindungskunde (4. kiad. Nürnberg 1824); Lehrbuch der Geburtshilfe zum Unterricht von Hebammen (Würzburg 1831). - S. Marianna Teodora Karolina Heiland, férjezett Heidenreich, szülésznő, szül. Heiligenstadtban 1788 aug. 12., megh. Darmstadtban 1859 jul. 8.; szülésznői oklevelét 1814., doktori oklevelét 1817. nyerte. Göttingában és Darmstadtban működött. Műve: Über die Schwangerschaft ausserhalb der Gebärmutter (Darmstadt 1817).
1. S. Fülöp Ferenc, német természettudós, S. Károly Gáspár unokája, szül. Würzburgban 1796 febr. 17., megh. Münchenben 1866 okt. 18.; 1822. mint egészségügyi tiszt Bataviába, 1823. mint orvos és természettudós a németalföldi indiai társaság megbizásából Japánba ment; 1826. egy társasággal Jeddóba. 1830. Hollandiába tért vissza. 1859-62. megint Japánban élt, azután pedig Würzburgban. Munkái: Flora japonica (Lejda 1836, s köv.); Nippon, Archief voor de beschrijving von Japan (u. o. 1841); Chinesisch-japanesisches Wörterbuch (u. o. 1838-43); Catalogus librorum Japan (u. o. 1841); Temminck, Schlegel H. és de Haannal: Fauna japonica (u. o. 1833-51, I. rész); Isagoge in bibliothecam japonicam (u. o. 1841); Hoffmannal: Bibliotheca japonicam (u. o. 1833-41, 6 köt.). S. japánban behozta a teatermesztést.
2. S. Károly Tivadar Ernő, német zoologus, S. Ádám Elvás fia, szül. Würzburgban 1804., megh. Münchenben 1885. mint az állat- s összehasonlító boncolástan tanára. Legfőképen a gerinctelen állatok tanulmányozásával foglalkozott; de igen becses munkát irt a németországi halakról. Tankönyve annak idején igen becses volt. Megindította és szerkesztette a Zeitschrift für wissenschaftliche Zoologie c. folyóiratot, amely jelenben is a legfontosabb valamennyi társa között.
(franc., ejtsd: szjekl) a. m. évszázad.