(Gemblacensis), középkori történetiró, szül. Brabantban 1030 körül, megh. Gemblouxban 1112 okt. 5. Már korán a gemblouxi kolostorba lépett; 1050. meghivást kapott a Szt.-Vince-kolostoriskolából Metzből; mindazonáltal 1070. visszatért kedvelt gemblouxi kolostorába, hol mint tanító és iró egyaránt nagy tiszteletben állott. Többféle irata maradt hátra, melyekben a pápai uralomvágy és erőszak ellen nyilatkozik. Egyéb művei többnyire a Pertz-féle Monumenta Germaniae gyüjteményében jelentek meg. Fő munkája a Chronikon, mely a világtörténelmi eseményeket 381-től 1111-ig foglalja magában, ugy irálya, mint rendszeres beosztásánál fogva közkedveltségü kézikönyv volt a középkorban. V. ö. Hirsch, De vita et scriptis Sigibertis G. (Berlin 1841); Wattenbach, Deutschlands Geschichtsquellen (I. köt.).
(állat), l. Sügér.
Brongn. (növ., őspecsétfa), a korpafűfélék ősvilági fája, mások a nyitva termők v. a pálmák közé helyezik. Oszlopforma ágatlan vagy a tetején kétkétágu, egész 40 m. vagy hosszabb, vastag törzseit találni. A kőszénkorszaknak legközönségesebb erdei fái voltak, s a mai kőszén anyaga hihetőleg belőle való. L. Kőszénszisztéma.
(lat.) a. m. pecsét (l. o.). - S. confessionis, l. Gyónási titok.
(a lat. sigillum rövidítése), pénzverőjegy, mely a pénzverőhelyet, az éremvésőnek vagy bányagrófnak nevét jelzi. P. 1781 óta A = Bécs, B = Körmöcbánya, C = Prága, D = Graz, E = Gyulafehérvár, F = Hall, G = Nagybánya, H = Günzburg, S = Szomolnok, O = Oravica.
1. porosz kerület, amely a Hohenzollern (l. o.) hercegséget foglalja magában és a következő járásokra oszlik:
|
A járás neve |
Területe km2-ban |
Lakóinak száma |
|
Sigmaen |
441 |
21 534 |
|
Gammerlingen |
329 |
13 021 |
|
Hechingen |
236 |
19 825 |
|
Haigerloch |
136 |
12 705 |
2. S., az ugyanily nevü kerületnek és járásnak azelőtt S. fejedelemség és grófságnak fővárosa, jelenleg is Hohenzollerni Lipót herceg székhelye a Duna és vasút mellett, (1890) 4307 lak., az 1853. elhunyt Károly és János hercegek emlékszobraival, hercegi palotával, többféle jótékonysági intézettel; egy meredek sziklán tekintélyes kastéllyal, amelyben gazdag kép-, szobor-, fegyver- és régiséggyüjtemények, meg egy nagy könyvtár van elhelyezve. (V. ö. Lindenschmidt, Die vaterländischen Alterthümer der fürstlich hohenzoll. Sammlungen in S., Mainz 1860). A város közelében nagy vadaskertben látható a Josephslust vadászkastély. V. ö. Wörl, Führer durch S. (Würzburg 1886).
recepteken a latin signetur (jeleztessék) rövidítése.
(a latin signum-ból) a. m. jegy, ismertető jel. Az üzleti életben az árukra, hordókra, csomagokra tett jegy. Igy nevezik a kézjegyet is (l. o.). A nyomdászatban a. m. ívjel (l. o.). A zenében a. m. előjegyzés (l. o.). - S. justitiae (az igazság jegyzetei). S. gratiae (a kegyelem jegyzete), l. Bibornoki testületek. - S. temporis a. m. az idők jele.
(lat.). a. m. ismertetés, megjelölés, jelentés, jel; significans, jelentékeny, jelentős; szignifikál, jelez, tudtul ad.
(ol., ejtsd: szinyóre) a. m. úr, parancsoló; signora, úrnő, úrhölgy; signorina, kisasszony.