(növ.) a. m. becőke v. táska, l. Becő és Görögszéna. - Siliculosae a. m. táskatermésüek.
kisközség Arad vármegye ternovai j.-ban, (1891) 959 oláh és magyar lakossal; van fürészgyára, gőzmalma, postahivatala és postatakarékpénztára.
(növ.), l. Becő.
Italicus, teljesen nevén Titus Catius S. I., római epikus költő, szül. Kr. u. 26., megh. 101. Italicában (Hispainia Baetica). Eleinte a közpályán mozgott és azon egészen a konzulátusig emelkedett (Kr. u. 68.), majd Ázsiának helytartója volt. Azután a magán életbe vonult vissza és mint jómódu földbirtokos élt a költészetnek és más szépművészetnek. Nagy műve a Punica, mely 17 könyvben tárgyalta a második pún háborut. Kiadásait adtak: régebben Heinsius (Lejda 1600), Drakenbroch (Utrecht 1717), Ruperti (Göttinga 1795-1798), újabban Lünemann (u. o. 1823).
tó Dalavna svéd tartományban, amelyen az Österdal keresztül folyik; hossza 40, szélessége mintegy 25 km., gőzhajók is járnak rajta. Környékén szép erdős hegyek emelkednek; azért sokan látogatják. A Falunból Moréba vezető vasút az É-i partján visz végig.
(ang., ejtsd: szilk) a. m. selyem.
(növ.), l. Gyapjufa.
l. Silabizálás.
(Silarus), a Po di Primaro 70 km. hosszu jobboldali mellékfolyója; az etruszk Apennin lejtőjén ered, átfolyik Bologna tartományon és Ferrarában torkollik.
(ejtsd: szilyé lö gilyóm), város Sarthe francia départementben, 31 km.-nyire Manstól, vasút mellett, (1891) 3252 lak., vászonszövéssel és fehérítőkkel; VII. Károly korából való erősség maradványaival; XIII. sz.-beli Notre-Dame-templommal, amelynek szép faragott portaléja van. Mellette terül el a 3000 ha-nyi területet borító Silléi-erdő.