(ol. schizzo) a. m. vázlat (l. o.).
(ejtsd: sín), Bratsberg járás székhelye Kristiansand (ettől 154 km.-nyire) norvég tartományban, a S. folyó és vasút mellett, (1892) 8959 lak., nagy fürészmalmokkal, bőr-, tégla-, sör- s dohánygyártással, közelében nagy cellulózagyárral, élénk kereskedéssel, mintegy 250,000 t. évi áruforgalommal; a kivitel fő cikkei: a fa, vas, cellulóza és jég. 1777-ben, 1854-ben és 1888-ban nagy tűzvész pusztította el.
(ejtsd: szkjernyevice, Skernewizy), az ugyanilyen nevü járás székhelye Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, a Skierniewka, a Bzura mellékvize és vasút mellett, (1893) 7332 lak., bőr-, posztógyártással, sörfőzéssel. A város mellett van S. cári kastély szép parkban, állat- és fácános kerttel; 1884 szept. 15-17. itt voltak együtt az az osztrák és német császár s az orosz cár.
l. Rum.
Albánia neve a benszülöttek nyelvén.
(ejtsd: szkiptn), város York angol grófságban, West-Ridinban, az Aire és vasút mellett, (1891) 10,376 lak., gyapju- és pamutiparral, gabiona- és marhakereskedéssel, a Clifford-család szép kastélyával.
v. Skeiron, az ókori mitologiában Megara és Attika határán lakó rabló, aki egy szorosban megállította az arra haladó utasokat s kényszerítvén, hogy lábait megmossák, a tengerbe rúgta őket, hol prédául estek egy arra leső óriás teknősbékának. Az ifju Theseus szakasztott ugy bánt el a rablóval. S.-ról nevezték el a Megarából Athénbe vezető keskeny tengerparti útnak szélső szirtjeit és meredeken emelkedő kőszikláit, melyeken most a vasút töltése vonul át (S. sziklái a mai nép ajkán «kaki szkála» a. m. veszedelmek szirtje).
város Viborg dán járásban, Jütland félszigetén, a S.-Aa torkolatánál, a Limfjord partján, vasút mellett, (1890) 3746 lak.
a tarok kártyajáték egy figurája.
(a. m. paizs, tehát védő, oltalmazó), a skandináv mitologia alakja, a Skáldskaparmál szerint Odin (l. o.) fia. Ő a dán uralkodók mitikus őse.